„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
személy infobox
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{Személy infobox
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p513 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->

<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =

|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu= <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
Galántai gróf '''Esterházy Dániel''' ([[1665]] – [[Nagycenk]], [[1714]]. [[október 1.]]) [[kurucok|kuruc]] generális, majd altábornagy a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban, 1711-ben [[Kassa]] védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.<ref>{{ÚMÉL|2|441}}</ref>
Galántai gróf '''Esterházy Dániel''' ([[1665]] – [[Nagycenk]], [[1714]]. [[október 1.]]) [[kurucok|kuruc]] generális, majd altábornagy a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban, 1711-ben [[Kassa]] védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.<ref>{{ÚMÉL|2|441}}</ref>



A lap 2018. szeptember 15., 11:07-kori változata

Esterházy Dániel
Született1665[1][2]
nem ismert
Elhunyt1714. október 1. (48-49 évesen)[1]
Nagycenk
Állampolgárságamagyar
GyermekeiEsterházy János
Foglalkozásakatonatiszt
SablonWikidataSegítség

Galántai gróf Esterházy Dániel (1665Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.[3]

Esterházy János csehszlovákiai politikus ősapja.[4]

Élete

Az Esterházy család cseszneki ágából származott. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686),[5] édesanyja, a Nádasd nemzetségből származó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),[6] aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),[7] féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),[8] aki édesapja második házasságából született.

1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,[9] akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),[10] Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),[11] Klára (?–1720 után),[12] Zsuzsanna (?–1712 körül)[13] és Jozefa (1708–1756 körül).[14]

Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

Jegyzetek

Források