„Bors Jenő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
| név = Bors Jenő
|név=Bors Jenő
| kép =
|kép=
| képméret =
|képméret=
| képaláírás =
|képaláírás=
| születési név = Biermann Jenő
|születési név=Biermann Jenő
| születés helye = [[Moszkva]], [[Szovjetunió]]
|születési hely=[[Moszkva]], [[Szovjetunió]]
| születés dátuma = [[1931]]. [[január 24.]]
|születési dátum=[[1931]]. [[január 24.]]
| halál helye = [[Budapest]]
|halál helye=[[Budapest]]
| halál dátuma = [[1999]]. [[március 26.]] {{életkor-holt|1931|1|24|1999|3|26}}
|halál dátuma= [[1999]]. [[március 26.]] {{életkor-holt|1931|1|24|1999|3|26}}
| nemzetiség =
|nemzetiség=
| szakma = vállalatvezető, közgazdász
|szakma=vállalatvezető, közgazdász
| művésznév =
|művésznév=
| becenév =
|becenév=
|hivatalos oldala=
| szerepei =
|blog=
| munkái =
|IMDb=
| díjak =
|PORT.hu=
| kitüntetés = Munka Érdemrend arany fokozat
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}
}}

'''Bors Jenő''', eredeti neve ''Biermann Jenő'' ([[Moszkva]], [[1931]]. [[január 24.]] – [[Budapest]], [[1999]]. [[március 26.]]) a magyar lemezkiadás meghatározó alakja, a [[Hungaroton|Magyar Hanglemezgyártó Vállalat]] igazgatója (1965–90), a [[Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége]] örökös tiszteletbeli elnöke volt. [[Landler Jenő]] politikus unokája.
'''Bors Jenő''', eredeti neve ''Biermann Jenő'' ([[Moszkva]], [[1931]]. [[január 24.]] – [[Budapest]], [[1999]]. [[március 26.]]) a magyar lemezkiadás meghatározó alakja, a [[Hungaroton|Magyar Hanglemezgyártó Vállalat]] igazgatója (1965–90), a [[Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége]] örökös tiszteletbeli elnöke volt. [[Landler Jenő]] politikus unokája.



A lap 2018. augusztus 13., 17:31-kori változata

Bors Jenő
SzületettBiermann Jenő
1931. január 24.
Moszkva, Szovjetunió
Elhunyt1999. március 26. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavállalatvezető, közgazdász
Tisztsége
  • igazgatóhelyettes (1957–1959, Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda)
  • osztályvezető (1959–1965, Külkereskedelmi Minisztérium)
  • vezérigazgató (1965–1990, Magyar Hanglemezgyártó Vállalat)
  • alapító (1989–1997, Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége)
  • igazgató (1990–1997, EMI-Quint)
  • örökös tiszteletbeli elnök (1997–, Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége)
IskoláiMagyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1948–1952, oklevél, közgazdaság-tudomány)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Bors Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bors Jenő, eredeti neve Biermann Jenő (Moszkva, 1931. január 24.Budapest, 1999. március 26.) a magyar lemezkiadás meghatározó alakja, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója (1965–90), a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke volt. Landler Jenő politikus unokája.

Élete

Szerencséje volt, és szerencsénk volt vele.

– Nádori Péter

Illegális kommunista szülei Szovjetunióbeli emigrációja idején született. Édesanyja Landler Jenő leánya volt. Édesapját 1938-ban kivégezték. 1946-ban telepedett Magyarországra.

1948 és 1952 között a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1950 és 1956 között igazi lelkes kommunistaként dolgozott az ifjúsági mozgalom apparátusában (DISZ, DIVSZ).

1957-ben az Express Ifjúsági Utazási Iroda igazgatóhelyettese lett. 1959-ben főelőadóként a Külkereskedelmi Minisztériumba került. Itt később az „elvi-távlati tervek” osztályát vezette.

1965-ben az addigi, iskolázatlan lemezgyári vezetővel elégedetlen Művelődésügyi Minisztérium új igazgatót keresett a vállalat élére, így esett a választás a korábbi munkáját megunt, zenekedvelő Bors Jenőre, aki február 15-én lépett be. Mivel a „szocialista kultúra” terén egyedül a lemezkiadás nem részesült állami támogatásban, hamar megértette, hogy az eladási számokra kell koncentrálni, ami korábban mellékes szempont volt. A hivatalos elvárás, különösen Aczél György részéről a komolyzene minél nagyobb aránya volt, ennek biztosítása sok sérelemmel járt, ami már két év múlva majdnem Bors eltávolításához vezetett, de a jó statisztikák megmentették a helyét.

A könnyűzenei kiadáspolitika végig őrlődés volt a pártvezetés és az előadók között. Leghangosabb ellenségeit itt szerezte. Szörényi Levente Utazás c. lemezének, illetve Koncz Zsuzsa Ha én rózsa volnék-dalának „betiltása” után óvatossá vált, ami oda vezetett, hogy poplemezeknél személyesen láttamozta, olykor átfogalmaztatta a szövegeket.

Az 1970-es évek elején indult rendkívül tehetséges muzsikusnemzedékből (pl. Kincses Veronika, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Sass Sylvia, Takács Klára, az ekkorra beérő Liszt Ferenc Kamarazenekar) kiválasztott 15–20 nevet, akiket a következő két évtizedben a Hungaroton menedzselt a lemezpiacon. Állandó koncertjáróként jól mérte fel, hogy kik az „exportképes” művészek. Az ő felvételeik tartották el a céget. Állami támogatás híján, könyörtelen „tőkésként” irányított, amit a pártvezetés az eredményeket látva eltűrt. Létfontosságú volt a devizabevétel a nyugat-német alapanyag folyamatos beszerzéséért, a műszaki fejlesztésért.

1976-ra tudta kilobbizni a saját gyártóüzemet Dorogon. Ezzel sikerült a minőséget világszínvonalúra, a termelést évi 10 millió hanghordozóra növelni. A nyolcvanas években Bors és a vállalat nemzetközi megbecsülése a csúcsára jutott. Innen már csak egy „multihoz” csatlakozva lehetett volna továbblépni, de ekkor jött a rendszerváltás, és a felálló Antall-kormány, egy elégedetlen csoport hatására leváltotta (nyugdíjazta) az akkor még állami vállalat éléről. Ekkor sok, korábban vele ellenséges, sértett művész is a pártjára állt.

Lendülete ekkor még nem tört meg. Saját céget alapított Quint Hanglemezkiadó Kft. néven. 1992-ben ezzel sikerült a korábban tervezett EMI-fúzió. (Itt megjelentette a Beatrice szocializmus idején vállalhatatlan felvételét.) Hét évig vezette vállalkozását, aztán fáradtságra hivatkozva visszavonult.

Kapcsolódó oldalak

Források

  1. Révai új lexikona, 387, 3
  2. Kozák Péter: Névpont. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. január 9.)