„Bacsó Péter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Nevet változtatott személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
176. sor: | 176. sor: | ||
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]] |
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]] |
||
[[Kategória:Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai]] |
[[Kategória:Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai]] |
||
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
A lap 2018. május 21., 22:02-kori változata
Bacsó Péter | |
Bacsó Péter (1973) | |
Született | Böhm Péter 1928. január 6. Kassa |
Elhunyt | 2009. március 11. (81 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | három gyermek |
Szülei | Palotai Boris |
Foglalkozása | filmrendező, egyetemi tanár |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1950) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár,[1] érdemes és kiváló művész.
Életpályája
Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt. Családja 1940-ben, a vidéki soá elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.
Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.
Filmjei
Rendezőként
|
Szereplőként
Közreműködőként
|
Könyvei[2]
- Édes Anna. Magyar film. Dialóglista; Kosztolányi Dezső regénye nyomán írta Bacsó Péter, rend. Fábri Zoltán; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1958
- Jelenidő; Szépirodalmi, Bp., 1975; Bacsó Péter–Zimre Péterː Jelenidő; rend. Bacsó Péter, bev. Rényi Péter / Bacsó Péter–Konrád Györgyː Kitörés / Bacsó Péter–Zimre Péterː Harmadik nekifutás ISBN 963150381X
- Áramütés. Bacsó Péter filmje; szerk., interjúk Újhelyi János; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig) ISBN 9632709942
- A tanú (Magvető Könyvkiadó, 1980) ISBN 9632709616
- Krunski svedok. Roman (A tanú); szerbre ford. Radoszlav Miroszavljev; Narodna knjiga, Beograd, 1984
- Megint tanú. Filmregény, 1992 – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1992) ISBN 9637955984
- A Tanú. Filmregény, 1969; 3. bőv. kiad.; Pelikán–Pannon, Bp., 1992
- Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
- A tanú / Megint tanú – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1995) ISBN 9638095237
- 3 tanú ; A Tanú / Megint Tanú / Te rongyos élet...!; karikatúrák Lehoczky Károly; Kossuth, Bp., 2001 ISBN 9630942550
- Hamvadó cigarettavég. Filmregény (CD-melléklettel) (Kossuth Kiadó, 2003) ISBN 9630944227
Díjai
- Balázs Béla-díj (1968)
- Érdemes művész (1972)
- SZOT-díj (1973)
- Kiváló művész (1983)
- Kossuth-díj (1985)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
- Magyar Mozgókép Mestere (2204)
- Budapest díszpolgára (2006)
- Hazám-díj (2008)
- a Magyar Filmszemle életműdíja (2009)
Jegyzetek
Források
- Magyar film.hu
- Elhunyt Bacsó Péter
- A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár
- Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Bp., 1978 (Film és közönség)
- Kőháti Zsolt: Bacsó Péter; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, 1981 (Filmbarátok kiskönyvtára)
- Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv. Napvilág Kiadó, Bp. 2007. ISBN 978-963-9697-1-40
- Gyöngyösi Zoltán: Így élt Bacsó Péter. Unicus Műhely, Bp. 2016. ISBN 978-615-5084-33-1
További információk
- 1928-ban született személyek
- 2009-ben elhunyt személyek
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar filmrendezők
- Magyar forgatókönyvírók
- Magyar filmdramaturgok
- Kossuth-díjasok
- Budapest díszpolgárai
- Zsidó származású magyarok
- Kassaiak
- Balázs Béla-díjasok
- Hazám-díjasok
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai
- Nevet változtatott személyek