„William Herschel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Nap felszíni hőmérséklete
tömör., szerk.
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox
{{Tudós infobox
| név =William Herschel
| név = William Herschel
| kép =William Herschel01.jpg
| kép = William Herschel01.jpg
| képméret =250px
| képméret = 250px
| képaláírás =William Herschel
| képaláírás = William Herschel
<!--Életrajzi adatok -->
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =az [[Uránusz]] felfedezője
| ismeretes mint = az [[Uránusz]] bolygó felfedezője
| nemzetiség =német-angol
| nemzetiség = német-angol
| állampolgárság =
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1738]]. [[november 15.]]
| születés dátuma = [[1738]]. [[november 15.]]
| születés helye =[[Hannover]]
| születés helye = [[Hannover]]
| halál dátuma =[[1822]]. [[augusztus 25.]] {{életkor-holt|1738|11|15|1822|8|25}}
| halál dátuma = [[1822]]. [[augusztus 25.]] {{életkor-holt|1738|11|15|1822|8|25}}
| halál helye =[[Slough]], [[Anglia]]
| halál helye = [[Slough]], [[Anglia]]
| házastárs =Mary Pitt
| házastárs = Mary Pitt
| gyermekei =[[John Herschel]]
| gyermekei = [[John Herschel]]
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
<!-- Iskolái -->
20. sor: 20. sor:
| egyéb diplomái =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =[[csillagászat]]
| szakterület = [[csillagászat]]
| kutatási terület =
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
43. sor: 43. sor:
}}
}}


⚫
[[Fájl:Herschel 40 foot.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A 40 láb hosszú távcső]]
⚫
Sir '''Frederick William Herschel''' (német: '''Friedrich Wilhelm Herschel'''), ([[Hannover]], [[1738]]. [[november 15.]] – [[Slough]], [[Anglia]], [[1822]]. [[augusztus 25.]]) [[Németek|német]]-[[Angolok|angol]] [[csillagász]], az [[Uránusz|Uránusz bolygó]] felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.


⚫
Sir '''Frederick William Herschel''' (német: '''Friedrich Wilhelm Herschel'''), ([[Hannover]], [[1738]]. [[november 15.]] – [[Slough]], [[Anglia]], [[1822]]. [[augusztus 25.]]) [[németek|német]]-[[angolok|angol]] [[csillagász]], az [[Uránusz|Uránusz bolygó]] felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
== Életrajza ==
⚫
Friedrich Wilhelm Herschel néven született a [[németország]]i Hannoverben, egy tízgyermekes családba. [[1755]]-ben a hannoveri hadseregben szolgált és [[Nagy-Britannia Egyesült Királysága|Nagy-Britanniába]] vezényelték, mivel a két országnak akkoriban közös uralkodója volt [[II. György brit király|II. György]] király személyében. Herschel hamar megtanult angolul, megváltoztatta a nevét Frederick William Herschelre és Angliában telepedett le.


== Élete, munkássága ==
Kezdetben, mint zenetanár tevékenykedett és számos zeneművet is szerzett de ezek többsége nem maradt fenn. [[Bath]] városában élt hosszabb ideig, és húga, [[Caroline Herschel]] is hozzáköltözött, aki később asszisztensként segítette testvérét, de önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen [[üstökös]]-kutatást.


⚫
Friedrich Wilhelm Herschel néven született a németországi [[Hannover]]ben, egy tízgyermekes családban. [[1755]]-ben a hannoveri hadsereg tagjaként [[Nagy-Britannia Egyesült Királysága|Nagy-Britanniába]] vezényelték, mert a két országnak közös uralkodója volt, [[II. György brit király|II. György]]. Herschel hamar megtanult angolul, Frederick William Herschelre változtatta a nevét, és letelepedett; sokáig [[Bath]] városában élt. Hozzáköltözött húga, [[Caroline Herschel]], aki később asszisztense lett, de emellett önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen az [[üstökös]]ök kutatásában jeleskedett.
⚫
William [[1773]] után kezdett a [[csillagászat]] iránt érdeklődni; saját kezűleg készítette [[Távcső|távcsöveit]], majd először a [[Hold]]on levő hegyek magasságainak mérésével és egy [[kettőscsillag]]okat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.


⚫
Herschel Kezdetben zenetanításból élt. Számos zeneművet is szerzett, de ezek többsége nem maradt fenn. [[1773]] után kezdett a [[csillagászat]] iránt érdeklődni; [[távcső|távcsöveit]] önkezével készítette. Eleinte a [[Hold]] hegyeinek magasságmérésével és egy, a [[kettőscsillag]]okat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.
⚫
A fordulópontot az jelentette életében amikor [[1781]]. [[március 13.|március 13-án]] felfedezte az Uránusz bolygót a bathi, New King Street 19. szám alatti házának udvaráról. Ez a felfedezés hírnevet és elismerést hozott számára, ami lehetővé tette, hogy a továbbiakban főállású csillagászként dolgozzon. Az új bolygót először Georgium Sidus-nak nevezte el támogatója, [[III. György brit király|III. György]] király tiszteletére, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. [[Johann Elert Bode]] német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, [[Uránia]] tiszteletére.


=== Az Uránusz ===
⚫
Az Uránusz felfedezését követően Herschelt 1781. [[december 7.|december 7]]-én a [[Royal Society]] tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerését jelentő [[Copley-érem]]mel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amelyért cserébe a királyi családnak – azok igénye szerint – távcsöves bemutatást kellett tartania.{{refhely|Whitney 1978}} [[1782]]-ben Datchetbe, [[1786]]-ban pedig Sloughba költözött, ahol hátralevő életét leélte. [[1788]]. [[május 7.|május 7-én]] feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt; egy fiuk született, 1792-ben: [[John Herschel|John]], aki a [[déli égbolt]] tanulmányozásával szerzett hírnevet.


⚫
A fordulópontot az hozta el életébe, amikor [[1781]]. [[március 13.|március 13-án]] bathi, a New King Street 19. szám alatti házának udvaráról felfedezte az Uránusz bolygót. A hírnév lehetővé tette, hogy a továbbiakban főállású csillagászként dolgozzon. Az új bolygót először támogatója, [[III. György brit király|III. György]] király tiszteletére ''Georgium Sidus''-nak nevezte el, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. Az Uránusz nevet [[Johann Elert Bode]] német csillagász javasolta a csillagászat görög múzsája, [[Uránia]] tiszteletére.
⚫
[[Fájl:Herschel 40 foot.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|A 40 láb hosszú távcső]]


=== Az Uránusz után ===
⚫
Herschel a csillagászat mellett továbbra is foglalkozott távcsövek készítésével; akkoriban csúcsminőségűnek számító eszközei keresettek voltak a csillagászok körében. Élete során több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126&nbsp;cm átmérőjű főtükörrel rendelkező [[Távcső#Tükrös távsövek|reflektor]], amely kor legnagyobb ilyen eszköze volt. Már a használatának első éjszakáján felfedezett vele egy új [[Szaturnusz]]-[[Hold (égitesttípus)|holdat]], majd egy hónapon belül még egyet. De ezt a távcsövet a nagy mérete miatt nehéz volt kezelni, ezért a legtöbb megfigyelést kisebb eszközökkel végezte.


⚫
1781. [[december 7.|december 7-én]] a [[Royal Society]] tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerésével, a [[Copley-érem]]mel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amiért cserébe távcsöves bemutatókat kellett tartania a királyi családnak, tagjai igénye szerint.{{refhely|Whitney 1978}} [[1782]]-ben Datchetbe, [[1786]]-ban [[Slough]]ba költözött; ott élt haláláig. [[1788]]. [[május 7.|május 7-én]] feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt. Fiuk született, [[John Herschel]] (1792–1871) a [[déli égbolt]] tanulmányozásával szerzett hírnevet.
⚫
[[1816]]-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték, és fontos szerepet játszott a [[Királyi Csillagászati Társaság|Royal Astronomical Society]] elődjének a megalapításában.


=== Távcsövei ===
[[1822]]-ben hunyt el, a csillagvizsgálóként is használt otthonában. Bathi háza, ahonnan az Uránuszt felfedezte, jelenleg a nevét viselő múzeumnak ad otthont{{refhely|Bath-preservation-trust.org.uk}}


⚫
Herschel a csillagászat mellett továbbra is készített távcsöveket; csúcsminőségű eszközeit fölöttébb keresték a csillagászok. Több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40&nbsp;láb (12&nbsp;m) fókusztávolságú és 126&nbsp;cm átmérőjű főtükörrel szerelt [[távcső#Tükrös távcsövek|reflektor]], amely korának legnagyobb ilyen eszköze volt. Már használatba vételének éjszakáján felfedezett vele egy új [[Szaturnusz]]-[[hold (égitesttípus)|holdat]], majd egy hónapon belül még egyet. Mivel azonban ezt a nagy távcsövet nehéz volt kezelni, legtöbb megfigyelését kisebb eszközökkel végezte.
== Munkássága ==

⚫
Pályafutása során az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a [[Titánia (hold)|Titániát]] és az [[Oberon (hold)|Oberon]]t, valamint Szaturnusz két holdját; a [[Mimas (hold)|Mimast]] és az [[Enceladus]]t is. Herschel nem nevezte el őket, a neveiket a fia, [[John Herschel]] adta nekik [[1852]]-ben és [[1847]]-ben.
=== A külső bolygók holdjai ===

⚫
Az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a [[Titánia (hold)|Titániát]] és az [[Oberon (hold)|Oberon]]t, valamint Szaturnusz két holdját; a [[Mimas (hold)|Mimast]] és az [[Enceladus]]t. Utóbbiak neveit azonban nem ő adta, hanem a fia, [[John Herschel]] ([[1852]]-ben, illetve [[1847]]-ben).

=== Utolsó évei ===

⚫
[[1816]]-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték. Fontos szerepet játszott a [[Királyi Csillagászati Társaság|Royal Astronomical Society]] elődjének megalapításában.

[[1822]]-ben hunyt el csillagvizsgálónak is használt otthonában.


=== További jelentős felfedezései ===
=== További jelentős felfedezései ===


* Rengeteg [[mélyégobjektum]]ot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket, nagyrészt ezen adatokból állították össze később az [[NGC-katalógus]]t.
* Rengeteg [[mélyégobjektum]]ot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket. Nagyrészt ezen adatokból állították össze később az [[NGC-katalógus]]t.
* Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, ''optikai kettős'' – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak egymással.
* Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, ''optikai kettős'' – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak.
* 1800-ban felfedezte az [[infravörös sugárzás]]t.
* 1800-ban felfedezte az [[infravörös sugárzás]]t.
* Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a [[Naprendszer]] mozog a világűrben.
* Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a [[Naprendszer]] mozog a világűrben.
78. sor: 86. sor:
Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a [[Nap]]on is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.
Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a [[Nap]]on is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.


Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy [[inch]] (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. 6000°K.<ref>[[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy [[inch]] (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. '''6000K'''.<ref>[[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
</ref>
</ref>

== Emlékezete ==

Emlékmúzeumát abban a [[bath]]i házban rendezték be, ahonnan az Uránuszt felfedezte.{{refhely|Bath-preservation-trust.org.uk}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
85. sor: 97. sor:


== Források ==
== Források ==

* {{hely|Whitney 1978}} {{cite book|title=A Tejútrendszer felfedezése|author=Charles A. Whitney|publisher=Gondolat |location=Budapest, 1978|isbn=963 280 537 2}}
* {{hely|Whitney 1978}} {{cite book|title=A Tejútrendszer felfedezése|author=Charles A. Whitney|publisher=Gondolat |location=Budapest, 1978|isbn=963 280 537 2}}
* {{hely|Bath-preservation-trust.org.uk}} [http://www.bath-preservation-trust.org.uk/museums/herschel/ Herschel múzeum]
* {{hely|Bath-preservation-trust.org.uk}} [http://www.bath-preservation-trust.org.uk/museums/herschel/ Herschel múzeum]
90. sor: 103. sor:


== További információk ==
== További információk ==

* {{cite book|author=Mullaney, James |title=The Herschel objects and how to observe them|url=https://books.google.com/books?id=HFg2sOjrFtsC&pg=PA10|year=2007|isbn=9780387681245|page=10|authorlink=James Mullaney}}
* {{cite book|author=Mullaney, James |title=The Herschel objects and how to observe them|url=https://books.google.com/books?id=HFg2sOjrFtsC&pg=PA10|year=2007|isbn=9780387681245|page=10|authorlink=James Mullaney}}
* [http://adsabs.harvard.edu//full/seri/JRASC/0074//0000134.000.html Biography: JRASC '''74''' (1980) 134] Millman, P. M.: ''The Herschel Dynasty - Part One''
* [http://adsabs.harvard.edu//full/seri/JRASC/0074//0000134.000.html Biography: JRASC '''74''' (1980) 134] Millman, P. M.: ''The Herschel Dynasty - Part One''
* [http://www.williamherschel.org.uk/ The William Herschel Society, Bath. UK]
* [http://www.williamherschel.org.uk/ The William Herschel Society, Bath. UK]


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó cikkek ==

* [[NGC 663]]
* [[NGC 663]]


A lap 2017. július 1., 16:51-kori változata

William Herschel
William Herschel
William Herschel
Életrajzi adatok
Született1738. november 15.
Hannover
Elhunyt1822. augusztus 25. (83 évesen)
Slough, Anglia
SírhelyChurch of St Laurence, Upton-cum-Chalvey
Ismeretes mintaz Uránusz bolygó felfedezője
Nemzetiségnémet-angol
HázastársMary Pitt
SzüleiAnna Ilse Moritzen
Isaac Herschel
GyermekekJohn Herschel
IskoláiOxfordi Egyetem
Pályafutása
Szakterületcsillagászat
Tudományos fokozat
  • állam- és jogtudományok doktora
  • tiszteletdíj
Szakmai kitüntetések
  • Copley-érem (1781)
  • Royal Guelphic Order
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1788–)
  • Royal Society tagja (1781)
William Herschel aláírása
William Herschel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz William Herschel témájú médiaállományokat.
A 40 láb hosszú távcső

Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Élete, munkássága

Friedrich Wilhelm Herschel néven született a németországi Hannoverben, egy tízgyermekes családban. 1755-ben a hannoveri hadsereg tagjaként Nagy-Britanniába vezényelték, mert a két országnak közös uralkodója volt, II. György. Herschel hamar megtanult angolul, Frederick William Herschelre változtatta a nevét, és letelepedett; sokáig Bath városában élt. Hozzáköltözött húga, Caroline Herschel, aki később asszisztense lett, de emellett önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen az üstökösök kutatásában jeleskedett.

Herschel Kezdetben zenetanításból élt. Számos zeneművet is szerzett, de ezek többsége nem maradt fenn. 1773 után kezdett a csillagászat iránt érdeklődni; távcsöveit önkezével készítette. Eleinte a Hold hegyeinek magasságmérésével és egy, a kettőscsillagokat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.

Az Uránusz

A fordulópontot az hozta el életébe, amikor 1781. március 13-án bathi, a New King Street 19. szám alatti házának udvaráról felfedezte az Uránusz bolygót. A hírnév lehetővé tette, hogy a továbbiakban főállású csillagászként dolgozzon. Az új bolygót először támogatója, III. György király tiszteletére Georgium Sidus-nak nevezte el, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. Az Uránusz nevet Johann Elert Bode német csillagász javasolta a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére.

Az Uránusz után

1781. december 7-én a Royal Society tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerésével, a Copley-éremmel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amiért cserébe távcsöves bemutatókat kellett tartania a királyi családnak, tagjai igénye szerint.[1] 1782-ben Datchetbe, 1786-ban Sloughba költözött; ott élt haláláig. 1788. május 7-én feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt. Fiuk született, John Herschel (1792–1871) a déli égbolt tanulmányozásával szerzett hírnevet.

Távcsövei

Herschel a csillagászat mellett továbbra is készített távcsöveket; csúcsminőségű eszközeit fölöttébb keresték a csillagászok. Több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel szerelt reflektor, amely korának legnagyobb ilyen eszköze volt. Már használatba vételének éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz-holdat, majd egy hónapon belül még egyet. Mivel azonban ezt a nagy távcsövet nehéz volt kezelni, legtöbb megfigyelését kisebb eszközökkel végezte.

A külső bolygók holdjai

Az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a Titániát és az Oberont, valamint Szaturnusz két holdját; a Mimast és az Enceladust. Utóbbiak neveit azonban nem ő adta, hanem a fia, John Herschel (1852-ben, illetve 1847-ben).

Utolsó évei

1816-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték. Fontos szerepet játszott a Royal Astronomical Society elődjének megalapításában.

1822-ben hunyt el csillagvizsgálónak is használt otthonában.

További jelentős felfedezései

  • Rengeteg mélyégobjektumot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket. Nagyrészt ezen adatokból állították össze később az NGC-katalógust.
  • Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, optikai kettős – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak.
  • 1800-ban felfedezte az infravörös sugárzást.
  • Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a Naprendszer mozog a világűrben.
  • A Tejútrendszer tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú.
  • Megalkotta az aszteroida szót.

Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a Napon is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.

Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy inch (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. 6000K.[2]

Emlékezete

Emlékmúzeumát abban a bathi házban rendezték be, ahonnan az Uránuszt felfedezte.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Whitney 1978
  2. ↑ John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
  3. ↑ Bath-preservation-trust.org.uk

Források

További információk

Kapcsolódó cikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Herschel&oldid=18880392”