„Gránátcsoport” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemz. kat.
215. sor: 215. sor:
== Előfordulása ==
== Előfordulása ==
[[Fájl:Granat, Madagaskar.JPG|jobbra|300px|bélyegkép|Barnás gránát (Pirop).]]
[[Fájl:Granat, Madagaskar.JPG|jobbra|300px|bélyegkép|Barnás gránát (Pirop).]]
Csillámpalákban és kontakt metaszomatikus szkarnosodott kőzetek gyakori és jellemzően előforduló ásvány. Előfordulásai találhatók a [[csehország]]i Érchegyságben, [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Rozsnyó]] környékén. [[Németország]] területén a Harz-hegységben, [[Románia]] területén Erdélyben több helyen megtalálhatók. Gyakori és szép példányai az [[Amerikai Egyesült Államok]] területén Connecticut szövetségi államban, [[Oroszország]]ban az Ural vidékén, [[Finnország]]ban, [[Norvégia]] területén, [[Olaszország]]ban a [[Vezúv]] környékén, [[Törökország]] ázsiai részéin, [[Madagaszkár]] szigetén.
Csillámpalákban és kontakt metaszomatikus szkarnosodott kőzetek gyakori és jellemzően előforduló ásvány. Előfordulásai találhatók a [[csehország]]i Érchegységben, [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Rozsnyó]] környékén. [[Németország]] területén a Harz-hegységben, [[Románia]] területén Erdélyben több helyen megtalálhatók. Gyakori és szép példányai az [[Amerikai Egyesült Államok]] területén Connecticut szövetségi államban, [[Oroszország]]ban az Ural vidékén, [[Finnország]]ban, [[Norvégia]] területén, [[Olaszország]]ban a [[Vezúv]] környékén, [[Törökország]] ázsiai részéin, [[Madagaszkár]] szigetén.


== Előfordulásai Magyarországon ==
== Előfordulásai Magyarországon ==

A lap 2017. január 16., 10:57-kori változata

Vörös gránát (Almandin).

A gránátcsoport szilikáttartalmú, szabályos kristályrendszerű ásványcsoport, a szilikátok ásványosztály nezoszilikátok alosztályának önálló tagja. Szép, kifejlődött, egyedi vagy nagyobb számban fenn-nőtt kristályokban, rombdodekaéder és deltoid-24-es kristályalakban előforduló féldrágakőnek minősülő ásvány. Plinius "carbunculus almandius"-nak nevezte,[1] a magyar karbunkulus elnevezés innen ered. A középkorban gyógyhatást tulajdonítottak neki. Több császári koronánál díszítő elemnek alkalmazták.

2016-ban elnyerte az "Év ásványa" címet.[2]

Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete általánosan: A3B2(SiO4)3, ahol A=Ca, Fe, Mn, Mg, míg B=Al, Cr3+,Fe3+, Mn3+, Ti, V3+, Zr lehet. A szilíciumot esetenként alumínium vagy titán helyettesítheti, a hidrogránátok (OH) csoportot is tartalmaznak.
  • Szimmetriája: a szabályos kristályrendszerben, több tengely, sík és lapszimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 3,5-4,3 g/cm³.
  • Keménysége: 6,5-7.5 kemény ásványok közé tartozik (a Mohs-féle keménységi skálán).
  • Hasadása: nem hasíthatók.
  • Törése: könnyen, szabálytalanul törik, törési felülete zsírfényű (ékszerekben gyakran csorbulnak élei).
  • Színe: sötétvörös, barnás vörös, sárgás, esetenként zöld.
  • Fénye: üveg- vagy zsírfényű.
  • Átlátszósága: ritkán átlátszó, jellemzően átlátszatlan vagy áttetsző.
  • Pora: színtelen, fehér.

Keletkezése

Sárga gránát (Grosszulár).
Almandin

Az aprószeműek járulékos kőzetalkotók, nagyobb és szebb kristályai szkarnosodásban keletkeznek, gyakran metamorf kőzetekben találhatók. Átlátszó nagyobb kristályaik drágakövek. Elemi összetételüktől függetlenül azonos formájúak és kristályalakúak, megkülönböztetésük csak kémiai analízis alapján lehetséges.

A gránátcsoport tagjai.

( A gránátcsoport gyakoribb tagjai az összetevők vegyjelével.)

(A gránátcsoport ritkábban előforduló ásványai és jellemző tulajdonságaik.)

  • Calderit : (Ca,Mn3+)3(Fe3+)2(SiO4)3.
    • Sűrűsége: 4,08 g/cm³.
    • Keménysége:7,0- 7,5 nagyon kemény (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
    • Színe: sötétsárga, vöröses sárga.
    • Fénye: üvegfényű.
    • Átlátszósága: áttetsző.
    • Pora: fehér.
    • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =5,6%
  • Mangán (Mn) =23,4%
  • Vas (Fe) =18,8%
  • Szilícium (Si) =16,0%
  • Oxigén (O) =36,2%
  • Henritermierit: Ca3(Mn3+,Al)2(SiO4)2(OH)4.
    • Sűrűsége: 3,34 g/cm³.
    • Keménysége: nincs adat.
    • Színe: sötétsárga, világosbarna.
    • Fénye: üvegfényű.
    • Átlátszósága: áttetsző.
    • Pora: világosbarna.
    • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =25,7%
  • Mangán (Mn) =17,6%
  • Alumínium (Al) =2,9%
  • Hidrogén (H) =0,8%
  • Szilícium (Si) =12,0%
  • Oxigén (O) =41,0%

Előfordulása

Barnás gránát (Pirop).

Csillámpalákban és kontakt metaszomatikus szkarnosodott kőzetek gyakori és jellemzően előforduló ásvány. Előfordulásai találhatók a csehországi Érchegységben, Szlovákiában Rozsnyó környékén. Németország területén a Harz-hegységben, Románia területén Erdélyben több helyen megtalálhatók. Gyakori és szép példányai az Amerikai Egyesült Államok területén Connecticut szövetségi államban, Oroszországban az Ural vidékén, Finnországban, Norvégia területén, Olaszországban a Vezúv környékén, Törökország ázsiai részéin, Madagaszkár szigetén.

Előfordulásai Magyarországon

( Az elöfordulásokban a fellelhető kristályok méreteinek feltüntetésével.) Bánhida (1 mm), Szokolya (2–10 mm), Diósjenő (6–20 mm), Márianosztra (2–10 mm), Drégelypalánk (2–10 mm), Sály, Tihany és Visegrád (1–10 mm), a hazai bauxit előfordulásokban törmelékes szemcsékben, a Börzsöny patakmedreiben (2–4 mm, ritkán: 5–10 mm).

Kísérő ásványok

A szkarnosodott kőzetekben és csillámpalákban előforduló jellemző ásványok.

Jegyzetek

  1. gránátok (Magyar katolikus lexikon)
  2. Év ásványa 2016Mosthallottam.hu, 2016.02.21.(magyarul)]

Források

Commons:Category:Garnet
A Wikimédia Commons tartalmaz Gránátcsoport témájú médiaállományokat.
  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki könyvkiadó. Budapest. 1993.
  • http://webmineral.com