„Schulek János (építészmérnök)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép http://postcards.hungaricana.hu oldalról
források +
38. sor: 38. sor:
* A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).
* A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).


==Külső hivatkozás==
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13639.htm Schulek János - Magyar életrajzi lexikon]

* Magyar életrajzi lexikon
* [http://lexikon.katolikus.hu/S/Schulek.html Schulek – Magyar katolikus lexikon]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

A lap 2016. november 19., 14:00-kori változata

Schulek János
Emléktáblája egykori lakóházán
Emléktáblája egykori lakóházán
SzületettSchulek János Sámuel Frigyes
1872. december 26.
Pest
Elhunyt1948. július 7. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSchulek Tibor
SzüleiSchulek Frigyes
Foglalkozásaépítészmérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Schulek János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schulek János (Pest, 1872. december 26.Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.

Életpályája

A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. 1927-1930 Sárospatak Angol Internátus tervezése Klebelsberg Kunó (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter utasításai szerint. A kivitelezési munkákat Árvai Pál építész vezette. Az épület átadásán részt vett 1931. szeptember 30-án Horthy Miklós kormányzó. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.

Főbb művei

Főbb írásai

  • Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928);
  • Visegrád problémái és feldatai (Bp., 1936);
  • A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).

Források