„1896. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Wikidatából jön |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
Az '''1896. évi nyári olimpiai játékok''', hivatalos nevén az '''I. nyári olimpiai játékok''' egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet [[1896]]. [[április 6.]] és [[április 15.|15.]] között rendeztek meg a [[görögország]]i [[Athén]]ban. Ez volt az első a [[Olimpiai játékok|modern nyári olimpiák]] sorában, az első amióta [[I. Theodosius római császár]] [[393]]-ban betiltotta az [[Olümpiai játékok|ókori olimpiai játékokat]] a [[kereszténység]] [[pogányság]] elleni harcának nevében. |
Az '''1896. évi nyári olimpiai játékok''', hivatalos nevén az '''I. nyári olimpiai játékok''' egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet [[1896]]. [[április 6.]] és [[április 15.|15.]] között rendeztek meg a [[görögország]]i [[Athén]]ban. Ez volt az első a [[Olimpiai játékok|modern nyári olimpiák]] sorában, az első amióta [[I. Theodosius római császár]] [[393]]-ban betiltotta az [[Olümpiai játékok|ókori olimpiai játékokat]] a [[kereszténység]] [[pogányság]] elleni harcának nevében. |
||
[[1894]]-ben egy [[Pierre de Coubertin]] által szervezett, [[Párizs]]ban megtartott közgyűlésen megalapították a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]]ot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A [[görögök]]nek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként [[Budapest]], a [[millennium]] alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, |
[[1894]]-ben egy [[Pierre de Coubertin]] által szervezett, [[Párizs]]ban megtartott közgyűlésen megalapították a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]]ot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A [[görögök]]nek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként [[Budapest]], a [[millennium]] alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Georgos Averof-nak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat. |
||
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még [[ezüstérem]]mel jutalmazták) a 27 éves amerikai [[James B. Connolly]] nyerte meg hármasugrásban, aki később [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjas]] íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, |
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még [[ezüstérem]]mel jutalmazták) a 27 éves amerikai [[James B. Connolly]] nyerte meg hármasugrásban, aki később [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjas]] íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Louis Spiridon győzelme volt a [[maraton]]futásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a [[Németország|német]] birkózó, tornász és súlyemelő [[Carl Schuhmann]] volt, [[birkózás]]ban és [[torna (sport)|tornában]] bajnokságot nyert, [[súlyemelés]]ben pedig harmadik lett. |
||
A játékok után Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között [[I. György görög király]], hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az [[1900. évi nyári olimpiai játékok|1900-as olimpiát]] már [[Párizs]]nak ítélték oda, az [[1906. évi nyári olimpiai játékok|1906-os „időközi olimpiai játékok”-at]] leszámítva egészen [[2004. évi nyári olimpiai játékok|2004]]-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba... |
A játékok után Pierre de Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között [[I. György görög király]], hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az [[1900. évi nyári olimpiai játékok|1900-as olimpiát]] már [[Párizs]]nak ítélték oda, az [[1906. évi nyári olimpiai játékok|1906-os „időközi olimpiai játékok”-at]] leszámítva egészen [[2004. évi nyári olimpiai játékok|2004]]-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba... |
||
== Részt vevő nemzetek == |
== Részt vevő nemzetek == |
A lap 2015. február 23., 11:19-kori változata
I. nyári olimpia | |||||
Athén, 1896 | |||||
Adatok | |||||
Rendező | Athén, Görögország | ||||
Nemzetek | 14 | ||||
Sportolók | 241 férfi | ||||
Versenyszámok | 9 sportág, 43 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1896. április 6. | ||||
Záróünnepség | 1896. április 15. | ||||
Hivatalos megnyitó | I. György görög király | ||||
| |||||
Magyar részvétel | |||||
Sportolók | 7 férfi | ||||
| |||||
Pontszám | 38 | ||||
Helyezés az éremtáblázaton | 6. | ||||
Helyezés a ponttáblázaton | 7. | ||||
|
Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.
1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Georgos Averof-nak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat.
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt. A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Louis Spiridon győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig harmadik lett.
A játékok után Pierre de Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között I. György görög király, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os „időközi olimpiai játékok”-at leszámítva egészen 2004-ig a játékok nem tértek vissza Görögországba...
Részt vevő nemzetek
Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.
- Ausztrália (AUS) (1 – 1 férfi)
- Ausztria (AUT) (3 – 3 férfi)
- Bulgária (BUL) (1 – 1 férfi)
- Chile (CHI) (1 – 1 férfi)
- Dánia (DEN) (4 – 4 férfi)
- Egyesült Államok (USA) (14 – 14 férfi)
- Franciaország (FRA) (12 – 12 férfi)
- Görögország (GRE) (186 – 186 férfi)
- Magyarország (HUN) (7 – 7 férfi)
- Nagy-Britannia (GBR) (11 – 11 férfi)
- Németország (GER) (19 – 19 férfi)
- Olaszország (ITA) (1 – 1 férfi)
- Svájc (SUI) (2 – 2 férfi)
- Svédország (SWE) (1 – 1 férfi)
Olimpiai sportágak
A játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:
Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon | ||||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | |
atlétika | 12 | 0 | 0 | 0 | 0 | 12 |
birkózás | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
kerékpározás | 6 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 |
sportlövészet | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
súlyemelés[1] | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
tenisz | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
torna | 6 | 0 | 2 | 0 | 0 | 8 |
úszás | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
vívás | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 |
Összesen | 40 | 0 | 3 | 0 | 0 | 43 |
Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.
Menetrend
● | Megnyitó ünnepség | ● | Versenynap | ● | Döntő(k) | ● | Záró ünnepség |
április | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | Összesen |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ünnepségek | ● | ● | |||||||||
Atlétika | 5 | 5 | 1 | 5 | 16 | ||||||
Birkózás | 1 | 1 | |||||||||
Kerékpározás | 1 | 3 | 1 | 1 | 6 | ||||||
Sportlövészet | 1 | 3 | 1 | 6 | |||||||
Súlyemelés | 2 | 2 | |||||||||
Tenisz | 2 | 2 | |||||||||
Torna | 6 | 2 | 8 | ||||||||
Úszás | 4 | 4 | |||||||||
Vívás | 2 | 1 | 3 | ||||||||
Összes aznapi döntő | 5 | 9 | 1 | 9 | 8 | 13 | 2 | 1 | 0 | 0 | |
Összesítés | 5 | 14 | 15 | 24 | 32 | 45 | 47 | 48 | 48 | 48 | 48 |
április. | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | Összesen |
A magyar csapat szereplése
Éremtáblázat
(A táblázatban Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
1. | Egyesült Államok (USA) | 11 | 7 | 2 | 20 |
2. | Görögország (GRE) | 10 | 17 | 19 | 46 |
3. | Németország (GER) | 6 | 5 | 2 | 13 |
4. | Franciaország (FRA) | 5 | 4 | 2 | 11 |
5. | Nagy-Britannia (GBR) | 2 | 3 | 2 | 7 |
6. | Magyarország (HUN) | 2 | 1 | 3 | 6 |
7. | Ausztria (AUT) | 2 | 1 | 2 | 5 |
8. | Ausztrália (AUS) | 2 | 0 | 0 | 2 |
9. | Dánia (DEN) | 1 | 2 | 3 | 6 |
10. | Svájc (SUI) | 1 | 2 | 0 | 3 |
Összesen | 43 | 43 | 36 | 122 |
---|
Jegyzetek
- ↑ Az atlétikaverseny keretein belül.
Források
- olympic-museum.de: Hivatalos jelentés az 1896. évi nyári olimpiáról (angol, német, görög és francia nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- Athens 1896 (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- mob.hu: Athén, 1896 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- 1896 Athina Summer Games (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.