„Johann Friedrich Gmelin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
86. sor: | 86. sor: | ||
*''Sorex exilis'' Gmelin, 1788 - [[törpecickány]] |
*''Sorex exilis'' Gmelin, 1788 - [[törpecickány]] |
||
*''Sus scrofa ferus'' Gmelin, 1788 - [[európai vaddisznó]] |
|||
*[[szavannai varacskosdisznó]] ''(Phacochoerus africanus)'' (Gmelin, 1788) |
*[[szavannai varacskosdisznó]] ''(Phacochoerus africanus)'' (Gmelin, 1788) |
||
*[[Phacochoerus africanus africanus]] Gmelin, 1788 |
*[[Phacochoerus africanus africanus]] Gmelin, 1788 |
A lap 2014. december 8., 14:45-kori változata
Johann Friedrich Gmelin | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1748. augusztus 8. Tübingen |
Elhunyt | 1804. november 1. (56 évesen) Göttingen |
Sírhely | Albanifriedhof |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | német |
Szülei | Philipp Friedrich Gmelin |
Gyermekek | Leopold Gmelin |
Iskolái | Tübingeni Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Tübingeni Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | botanika, entomológia, herpetológia |
Hatással voltak rá | Philipp Friedrich Gmelin, Carl von Linné |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat. |
Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”.
Élete
Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen.[1] Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek volt szerepe,[2] emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”.
Karrierje
1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Georg-August-Universität Göttingen adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin, akiből vegyész lesz.
Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.
1804-ben halt meg Göttingenben.
Öröksége
Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el.
Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin.
1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus).
Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le.[3]
Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le.
Néhány írása
- Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434
- Allgemeine Geschichte der Gifte, Two Volumes, 1776/1777
- Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte, 1777
- Allgemeine Geschichte der mineralischen Gifte, 1777
- Einleitung in die Chemie, 1780
- Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus, 1783
- Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst, 1784
- Grundsätze der technischen Chemie, 1786
- Grundriß der Pharmazie, 1792
- Geschichte der Chemie, 1799
- Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte, 1806
Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok
Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimák (az alábbi lista nem teljes).
Emlősök
- Sorex exilis Gmelin, 1788 - törpecickány
- Sus scrofa ferus Gmelin, 1788 - európai vaddisznó
- szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus) (Gmelin, 1788)
- Phacochoerus africanus africanus Gmelin, 1788
- óriásvidra (Pteronura brasiliensis) Gmelin, 1788
- Pteronura brasiliensis brasiliensis Gmelin, 1788
- keleti szürkemókus (Sciurus carolinensis) Gmelin, 1788
- Sciurus carolinensis carolinensis Gmelin, 1788
- Sciurus niger vulpinus Gmelin, 1788
- Sciurus vulgaris varius Gmelin, 1789
- perzsa mókus (Sciurus anomalus) Gmelin, 1778
- Sciurus anomalus anomalus Gmelin, 1778
- Glaucomys sabrinus hudsonius Gmelin, 1788 - Glaucomys sabrinus sabrinus
- Sciurus dschinschicus Gmelin, 1788 - fokföldi ürgemókus
- Tamias striatus americanus Gmelin, 1788 - Tamias striatus striatus
- Tamias sibiricus asiaticus Gmelin, 1788
- Mus maritimus (Gmelin, 1788) - homoki turkáló
Madarak
- afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) (Gmelin, 1789)
- Phalacrocorax africanus Gmelin, 1789 - afrikai kárókatona
- brazil kárókatona (Phalacrocorax brasilianus) (Gmelin, 1789)
- királykormorán (Phalacrocorax carunculatus) (Gmelin, 1789)
- sziklai kárókatona (Phalacrocorax magellanicus) (Gmelin, 1789)
- vörösarcú kárókatona (Phalacrocorax urile) (Gmelin, 1789)
- maori kárókatona (Phalacrocorax varius) (Gmelin, 1789)
- bantu réce (Anas capensis) Gmelin, 1789
- Pennant-papagáj (Platycercus elegans) (Gmelin, 1788)
- szürkefejű törpepapagáj (Agapornis canus) (Gmelin, 1788)
- feketefülű tündérkolibri (Heliothryx auritus) (Gmelin, 1788)
Hüllők
- görög teknős (Testudo hermanni) Gmelin, 1789
- gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) (Gmelin, 1789)
- Lacerta gangetica Gmelin, 1789 - gangeszi gaviál
- sziklapiton (Python sebae) (Gmelin, 1788)
- Python sebae sebae Gmelin, 1788
Halak
- Lamna cornubica (Gmelin, 1789) - heringcápa
- Squalus cornubicus Gmelin, 1789 - heringcápa
- kősüllő (Sander volgensis) (Gmelin, 1789)
- Stizostedion volgensis (Gmelin, 1789)
- Lucioperca sandra volgensis (Gmelin, 1789)
- Lucioperca volgensis (Gmelin, 1789)
- Perca volgensis Gmelin, 1789
- Sander volgense (Gmelin, 1789)
- Stizostedion volgense (Gmelin, 1789) - kősüllő
- Anarhichas strigosus Gmelin, 1789 - Anarhichas lupus
- sávos csuka (Esox americanus) Gmelin, 1789
- Esox americanus americanus Gmelin, 1789
Tüskésbőrűek
- Asterias minuta Gmelin, 1788 - Asterina gibbosa
Gombák
- Agaricus vaillantii J.F.Gmel. (1792) - gyapjas tintagomba
Jegyzetek
- ↑ Mainz, Vera V.; Gregory S. Girolami: Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich. School of Chemical Sciences Web Genealogy. University of Illinois, Champaign-Urbana, 1998. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam
- ↑ The Reptile Database. www.reptile-database.org.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Hogyan ejtsd ki Johann Friedrich Gmelin nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
- Gmelin's chemical genealogy
- Gmelin's math genealogy
- [1]
- books by Johann Friedrich Gmelin at Internet Archive
- Zoologica Göttingen State and University Library
- Vane-Wright, R. I., 1975. The butterflies named by J. F. Gmelin (Lepidoptera: Rhopalocera).Bulletin of the British Museum (Natural History),Entomology, 32: 17-64.