„Űrszonda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az űrszondák típusai: 1 link korr. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Fájl:messenger.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A [[MESSENGER]] űrszonda a [[Merkúr]]nál egy művész-grafikán]] |
[[Fájl:messenger.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A [[MESSENGER]] űrszonda a [[Merkúr]]nál egy művész-grafikán]] |
||
Az '''űrszondák''' olyan személyzet nélküli [[űreszköz]]ök, melyek a [[Kozmikus sebességek#Második kozmikus sebesség|második kozmikus sebesség]]et elérve elhagyják a [[Föld (bolygó)|Föld]] vonzáskörét. Főleg [[naprendszerkutatás]]i célokat szolgálnak. Eddig minden [[bolygó]]t meglátogatott legalább egy űrszonda.{{refhely|science.hq.nasa.gov}} |
Az '''űrszondák''' olyan személyzet nélküli [[űreszköz]]ök, melyek a [[Kozmikus sebességek#Második kozmikus sebesség|második kozmikus sebesség]]et elérve elhagyják a [[Föld (bolygó)|Föld]] vonzáskörét. Főleg [[naprendszerkutatás]]i célokat szolgálnak. Eddig minden [[bolygó]]t meglátogatott legalább egy űrszonda és sikeresen visszatért a Földre.{{refhely|science.hq.nasa.gov}} |
||
Az amerikai űrszondákat a kaliforniai ''[[Jet Propulsion Laboratory]]'' (JPL) irányítja a [[NASA]] részére, az európaiakat az ''[[Európai Repülésirányító Központ]]'' (ESOC), amely az [[ESA]] irányítóközpontja.{{refhely|science.hq.nasa.gov}} |
Az amerikai űrszondákat a kaliforniai ''[[Jet Propulsion Laboratory]]'' (JPL) irányítja a [[NASA]] részére, az európaiakat az ''[[Európai Repülésirányító Központ]]'' (ESOC), amely az [[ESA]] irányítóközpontja.{{refhely|science.hq.nasa.gov}} |
||
A lap 2013. december 21., 20:05-kori változata
Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgálnak. Eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda és sikeresen visszatért a Földre.[1]
Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az Európai Repülésirányító Központ (ESOC), amely az ESA irányítóközpontja.[1]
Az űrszondák típusai
- Elrepülő szonda: Mariner–10, Pioneer–10, Pioneer–11, Voyager–1,–2;
- Keringő egység (orbiter): Mars Odyssey, SMART–1, Mars Express;
Mars Reconnaissance Orbiter; Chang’e–1;Kaguja; Csandrajáan–1; Galileo; Cassini;
- Leszállóegység (lander): Viking, Mars Pathfinder, Mars Polar Lander, Beagle 2, Huygens; Phoenix;,
- Becsapódó egység, penetrátor: Deep Space–2;
- Légköri szonda: Pioneer Venus Multiprobe, Galileo légköri szonda;
- Mozgó robot, jármű (rover): Lunohod–1, Lunohod–2, Sojourner, Mars Exploration Rover, ExoMars; Mars Science Laboratory;
Fedélzeti műszerek
- kamera – felvételeket készít a célégitestről, melyek alapján meg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
- robotkar – ásást végez a célégitest felszínén, melynek alapján meg lehet határozni a talaj mechanikai tulajdonságait, felszíni kőzeteket, a talaj szemcseméretét;
- spektrométer, fotométer – az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
- infravörös radiométer – a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
- magnetométer – a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
- pordetektor – a mikrometeorokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
- radar – a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
- szeizmométer – a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli.
Jegyzetek
Források
- ↑ science.hq.nasa.gov: NASA: Space Science Missions
Kapcsolódó szócikkek
A Wikimédia Commons tartalmaz Űrszonda témájú médiaállományokat.
