„Ibrány” változatai közötti eltérés

	Ibrány
; Ibrány címere	; Ibrány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Ibrányi
Kistérség	Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás	város; járásszékhely
Polgármester	Berencsi Béla
Irányítószám	4484
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Gradisca d'Isonzo
	Népesség
Teljes népesség	6371 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	114,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	60,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 49″
	Ibrány Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
	Ibrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. szeptember 27., 15:07-kori változata

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ibrány (egyértelműsítő lap).

Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

Fekvése

Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és vasúton a 119-es számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán érhető el.^[3]

Története

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.^[4] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.

Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.

1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

Testvértelepülések

Gradisca d'Isonzo, Olaszország

Liminka, Finnország

Szádelő, Szlovákia

Várhosszúrét, Szlovákia

Głogów Małopolski, Lengyelország

Gernyeszeg, Románia

Látnivalók

Református templom (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
Fekete-halom
Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
Ibrányi Galéria
Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
Tisza-parti strand
Nyírvidéki Kisvasút

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
↑ Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

Magyarország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)

[db9f0ca769bc1174aa3337dac56d5d383eb15508-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.

[4] Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)

[5] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 == Története ==
+A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.<ref>{{cite web|url=http://kikicsoda.regeszet.org.hu/hu/node/1266|title=Domboróczki László régész munkássága|accessdate=27-09-2013 }}</ref>
 A település nevét az [[Ibrahim]] személynévből származtatják. Az Ibrány név az [[1280]]-ban kelt, [[IV. László magyar király|László király]] által kiadott oklevélben szerepelt először.