„Gaál István (filmrendező)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Életpályája: Tagolás (ahogy eredetileg is lett volna) |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Iskoláit [[Pásztó]]n kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd [[Szeged]]en folytatta. [[Keleti Márton]] osztályában végezte el a [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakát, [[1958]]-ban. |
Iskoláit [[Pásztó]]n kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd [[Szeged]]en folytatta. [[Keleti Márton]] osztályában végezte el a [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakát, [[1958]]-ban. |
||
Ügyelő volt a [[Hunnia Filmgyár]]ban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. [[1961]]-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a [[Budapest Filmstúdió]] munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a [[Balázs Béla Stúdió]]nak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, [[Nemeskürty István]] irányításával. |
Ügyelő volt a [[Hunnia Filmgyár]]ban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. [[1961]]-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a [[Budapest Filmstúdió]] munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a [[Balázs Béla Stúdió]]nak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, [[Nemeskürty István]] irányításával. |
||
Dokumentaristaként indult, ''Pályamunkások'' című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A [[Sára Sándor]] rendezte ''Cigányok'' operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet. |
Dokumentaristaként indult, ''Pályamunkások'' című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A [[Sára Sándor]] rendezte ''Cigányok'' operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet. |
||
[[Tisza]]i filmtanulmányai vezettek ''Sodrásban'' című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. [[Mészöly Miklós]] kisregényéből készült a ''Magasiskola'', amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a ''Holt vidék'' követett. [[Bartók Béla]] és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, ''Orfeusz és Eurydiké'' című filmje [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. |
[[Tisza]]i filmtanulmányai vezettek ''Sodrásban'' című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. [[Mészöly Miklós]] kisregényéből készült a ''Magasiskola'', amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a ''Holt vidék'' követett. [[Bartók Béla]] és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, ''Orfeusz és Eurydiké'' című filmje [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. |
||
További emlékezetes alkotása a ''Zöldár'', a ''Keresztelő'', a ''Peer Gynt'', az ''Örökségünk'', a ''Vámhatár'', a ''Krónika'', a ''Naponta két vonat'', a ''Legato'', a ''Haláltánc'', a ''Cserepek'', a ''Római szonáta'', az ''Isten teremtményei'', az ''Éjszaka'', a ''Gyökerek'' (Bartók-sorozat), a ''Rendhagyó párizsi leltár'' és a ''Keralai mozaikok''. |
További emlékezetes alkotása a ''Zöldár'', a ''Keresztelő'', a ''Peer Gynt'', az ''Örökségünk'', a ''Vámhatár'', a ''Krónika'', a ''Naponta két vonat'', a ''Legato'', a ''Haláltánc'', a ''Cserepek'', a ''Római szonáta'', az ''Isten teremtményei'', az ''Éjszaka'', a ''Gyökerek'' (Bartók-sorozat), a ''Rendhagyó párizsi leltár'' és a ''Keralai mozaikok''. |
||
Mesterkurzusokat tartott Indiában ([[1985]], [[1994]], [[1995]], [[1996]]), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. [[1990]]-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a [[Műcsarnok]] kiállítása. Költői tehetségét a ''Portugál gálya (Physalia)'' című írása bizonyította. |
Mesterkurzusokat tartott Indiában ([[1985]], [[1994]], [[1995]], [[1996]]), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. [[1990]]-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a [[Műcsarnok]] kiállítása. Költői tehetségét a ''Portugál gálya (Physalia)'' című írása bizonyította. |
||
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: [[1963]]-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, [[1965]]-ben a filmkritikusok díjával, [[1969]]-ben [[Balázs Béla-díj]]jal tüntették ki, [[1970]]-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a ''Magasiskoláért''. 1981-ben érdemes művész lett, [[1991]]-ben [[Kossuth-díj]]at kapott, [[1999]]-ben megkapta a [[Magyar Filmszemle]] életműdíját. [[2005]]-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a [[2007]]-es [[Prima Primissima Díj]] magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. |
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: [[1963]]-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, [[1965]]-ben a filmkritikusok díjával, [[1969]]-ben [[Balázs Béla-díj]]jal tüntették ki, [[1970]]-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a ''Magasiskoláért''. 1981-ben érdemes művész lett, [[1991]]-ben [[Kossuth-díj]]at kapott, [[1999]]-ben megkapta a [[Magyar Filmszemle]] életműdíját. [[2005]]-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a [[2007]]-es [[Prima Primissima Díj]] magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. |
||
Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette. |
Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette. |
||
Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, |
Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásánakmegfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve. |
||
==Filmjei== |
==Filmjei== |
A lap 2012. szeptember 25., 10:50-kori változata
Gaál István | |
Született | 1933. augusztus 25. Salgótarján |
Elhunyt | 2007. szeptember 25. (74 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | filmrendező, fényképész, operatőr |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1958) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-26)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.
Életpályája
Iskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.
Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.
Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.
Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.
Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.
Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásánakmegfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve.
Filmjei
Rendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként
- Ötven (1955) rendező
- Pályamunkások (1957)
- Etűd (1961) rendező
- Oda-vissza (1962) rendező
- Cigányok (1962) operatőr
- Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező
- Sodrásban (1963)
- Zöldár (1965)
- Keresztelő (1967)
- Krónika (1967) rendező
- Férfiarckép (1968) (TV film) operatőr
- Tíz éves Kuba (1969) rendező
- Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró
- Magasiskola (1970)
- Holt vidék (1971)
- Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (TV film) rendező
- Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező
- Naponta két vonat (1977) (TV film) rendező
- Vámhatár (1977) (TV film) rendező
- Legato (1977)
- Cserepek (1980)
- Haláltánc (1981) (TV film) rendező
- Orfeusz és Eurydiké (1985)
- Isten teremtményei (1986) (TV film) rendező
- Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
- Peer Gynt (1988) (TV film) rendező
- Éjszaka (1989) (TV film) rendező
- Zene (1990) (TV film) rendező
- Római szonáta (1996) (TV film) rendező
- Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Eiben István fényudvara—Az utolsó tekercs (2002) (TV film) közreműködő
- Rendhagyó párizsi leltár (2004) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Bartók Béla (1881-1945) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
Portréfilmek Gaál Istvánról
- Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő
- Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja (2006-2007) szereplő
Díjai
- SZOT-díj (1963)
- Balázs Béla-díj (1969)
- A cannes-i fesztivál különdíja (1970)
- Érdemes művész (1981)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Filmszemle életműdíja (1999)
- Hazám-díj (2005)
- A Magyar Mozgókép Mestere (2005)
- Szerepelt a 2007. évi Prima Primissima díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között.
Jegyzetek
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. október 25.