„Surányi Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete és munkássága: link jav |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Surányi Miklós''' ([[Mindszentgodisa|Felsőmindszent]], [[1882]] február 16. – [[Budapest]], [[1936]]. június 23.) |
'''Surányi Miklós''' ([[Mindszentgodisa|Felsőmindszent]], [[1882]] [[február 16.]] – [[Budapest]], [[1936]]. [[június 23.]]) újságíró, író. |
||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a [[Baranya megye|Baranya megyében]] lévő Felsőmindszenten, mai nevén [[Mindszentgodisa|Mindszentgodisán]]. [[Pécs]]en végezte jogi tanulmányait, majd [[1903]]-ban a Magyarország parlamenti tudósítója lett. [[1908]]-ban [[Máramarossziget]]re került, ahol vármegyei allevéltáros lett, egy évvel később pedig a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg. [[1917]]-ben a [[Petőfi Társaság]] tagja lett. [[1918]]-ban Budapestre került, [[1922]]-ben a [[Kisfaludy Társaság]] is tagjává választotta. [[1924]]-ben lett a [[Nemzeti Újság]] munkatársa. Évekig szerkesztette a [[Budapesti Hírlap]]ot. Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. [[Regény]]ei nagyobbrészt történelmi tárgyúak. |
|||
Surányi Miklós [[1882]] február 16-án született a [[Baranya megye|Baranya megyében]] Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. |
|||
Pécsen végezte jogi tanulmányait, majd [[1903]]-ban a Magyarország parlamenti tudósítója lett. |
|||
[[1908]]-ban [[Máramarossziget]]re került, ahol vármegyei allevéltáros lett, egy évvel később pedig a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg. |
|||
[[1917]]-ben a [[Petőfi Társaság]] tagja lett. |
|||
[[1918]]-ban Budapestre került, [[1922]]-ben a [[Kisfaludy Társaság]] is tagjává választotta. |
|||
[[1924]]-ben lett a Nemzeti Ujság munkatársa. |
|||
Évekig szerkesztette a [[Budapesti Hírlap]]ot. Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak. |
|||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
||
A lap 2012. május 18., 15:00-kori változata
Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882 február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
Élete és munkássága
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a Baranya megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. Pécsen végezte jogi tanulmányait, majd 1903-ban a Magyarország parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol vármegyei allevéltáros lett, egy évvel később pedig a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg. 1917-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban Budapestre került, 1922-ben a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. 1924-ben lett a Nemzeti Újság munkatársa. Évekig szerkesztette a Budapesti Hírlapot. Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak.
Főbb művei
- A trianoni páva (regény, Budapest, 1917)
- A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
- Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
- A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
- Egyedül vagyunk (Széchenyi István életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
- Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)
Források és irodalom
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Schöpflin Aladár: Surányi Miklós (Nyugat, 1925)
- Vajthó László: Surányi Miklós (Prot. Szemle, 1934)
- Brisits Frigyes: Surányi Miklós (Napkelet, 1936)
- Gulyás Pál: Surányi Miklós (Irodalom tört. 1936)
- Supka Géza: Surányi Miklós(Literatura, 1936)
- Pusztai József: Surányi Miklós és Pécs (Jelenkor, 1962. 5. szám)
- Csathó Kálmán: Surányi Miklós (Írótársak között, Budapest, 1965.)