„Orosz–török háborúk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FoxBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ca:Guerres Russo-Turques
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az [[Oszmán Birodalom]] szultánja [[II. Bajazid|II. Bajezid]] uralma alá vetette a [[Krími Tatár Kánság|Krími kánságot]] ([[1475]]) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat ([[Oroszország]], [[Lengyelország]], [[Litván Nagyfejedelemség]], [[Havasalföld|Havaselve]] és [[Moldva]]), valamint egyes államnélküli népeket (például [[cserkeszek]]).
Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az [[Oszmán Birodalom]] szultánja [[II. Bajazid|II. Bajezid]] uralma alá vetette a [[Krími Tatár Kánság|Krími kánságot]] ([[1475]]) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat ([[Oroszország]], [[Lengyelország]], [[Litván Nagyfejedelemség]], [[Havasalföld|Havaselve]] és [[Moldva]]), valamint egyes államnélküli népeket (például [[cserkeszek]]).


Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a [[16. század|XVI. század]] végén indultak el.
Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a [[16. század]] végén indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.


== Orosz–török háborúk ==
== Orosz–török háborúk ==
Alapvetően a törökök első támadásai a [[15. század|XV.]]-[[17. század|XVII. században]] a dél-orosz területek ellen a [[Krím-félsziget|Krím]] felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk [[Magyarország]]on is rendszeresek voltak. A [[16. század|XVI.]] egy eléggé komoly támadással ([[1568]]-[[1570|70]]) kell számolnunk, majd a [[17. század|XVII. század]] második felében indulnak el ([[1676]]-[[1681|81]]-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.
Alapvetően a törökök első támadásai a [[15. század|15.]]-[[17. század]]ban a dél-orosz területek ellen a [[Krím-félsziget|Krím]] felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk [[Magyarország]]on is rendszeresek voltak. A [[16. század]] egy eléggé komoly támadással ([[1568]]-[[1570|70]]) kell számolnunk, majd a [[17. század]] második felében indulnak el ([[1676]]-[[1681|81]]-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.


* [[Orosz–török háborúk (1475–92)]]
* [[Orosz–török háborúk (1475–92)]]
44. sor: 42. sor:
== Érdekességek ==
== Érdekességek ==
A [[20. század]]ban még számos esetben fennállt lehetséges [[Szovjetunió|szovjet]]-[[Törökország|török]] háborúk veszélye.
A [[20. század]]ban még számos esetben fennállt lehetséges [[Szovjetunió|szovjet]]-[[Törökország|török]] háborúk veszélye.
A tengelyhatalmakkal a [[II. világháború]] előtt és azalatt állandó kacérkodó [[Törökország]], aki az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadatüzen a [[Szovjetunió]]nak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] olajmezőkre.
A tengelyhatalmakkal a [[második világháború]] előtt és azalatt állandó kacérkodó [[Törökország]], amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy [[Hadüzenet|hadat üzen]] a [[Szovjetunió]]nak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a [[közel-kelet]]i olajmezőkre.


A [[Hidegháború]] éveiben a [[NATO]] rakétaállásokat telepített [[Törökország]]ba, s a [[kaukázus]]i határon gyakran felvonultak a [[Törökország|török]] és [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok, akik gyakran összetűztek egymással.
A [[hidegháború]] éveiben a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] rakétaállásokat telepített Törökországba, s a [[kaukázus]]i határon gyakran felvonultak a [[Törökország|török]] és [[Szovjet Hadsereg|szovjet]] csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.


== Forrás ==
== Forrás ==
* From wikipedia, the free encyklopedia: Russo-turkish wars
* Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, [[2004]].
* Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, [[2004]].



A lap 2012. április 5., 15:41-kori változata

Az Orosz–török háborúk Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúi a 15.-20. század között. Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat (Oroszország, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Havaselve és Moldva), valamint egyes államnélküli népeket (például cserkeszek).

Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század végén indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Orosz–török háborúk

Alapvetően a törökök első támadásai a 15.-17. században a dél-orosz területek ellen a Krím felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk Magyarországon is rendszeresek voltak. A 16. század egy eléggé komoly támadással (1568-70) kell számolnunk, majd a 17. század második felében indulnak el (1676-81-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.

Érdekességek

A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjet-török háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.

A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.

Forrás

  • Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.