„Pella” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy Sándor –> III. Alexandrosz makedón király |
ez + az |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Történelmi település infobox |
|||
[[Fájl:Pella location.jpg|right|200px]] |
|||
|név = Pella |
|||
⚫ | |||
|mai név = Vergina |
|||
|kép = Classical pella.jpg |
|||
|képméret = |
|||
|képaláírás = |
|||
|zászló = |
|||
|címer = Vergina.jpg |
|||
|névváltozatok = |
|||
|alapítás ideje =[[i. e. 5. század]] |
|||
|alapító neve =[[I. Arkhelaosz makedón király|I. Arkhelaosz]] |
|||
|megszűnés ideje =[[1. század]] |
|||
|megszűnés oka = |
|||
|lakói =[[makedónok]] |
|||
|ország =[[Makedónia]], [[Római Birodalom]] |
|||
|beszélt nyelvek =[[ógörög nyelv|ógörög]] |
|||
|tengerszint feletti magasság = |
|||
|terület = |
|||
|térkép =Pella location.jpg |
|||
|térképaláírás = |
|||
|pozíciós térkép =Görögország |
|||
|térképfelirat =Pella |
|||
|szélesség =É |
|||
|szélességi fok =40 |
|||
|szélességi ívperc =47 |
|||
|szélességi ívmásodperc = |
|||
|hosszúsági fok =22 |
|||
|hosszúsági ívperc =25 |
|||
|hosszúsági ívmásodperc = |
|||
|hosszúság =K |
|||
|szöveg pozíciója = |
|||
}} |
|||
'''Pella''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] Πέλλα) [[ókor]]i város, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[szaloniki|Thesszalonikitől]] észak-nyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint [[Apollón]] isten nevéből származik, akit a szomszédos [[Thesszália|Thesszáliában]] Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek. |
|||
⚫ | Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például [[Titus Livius]] híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet. |
||
=== Története === |
=== Története === |
||
Az i. e. 5. század első negyedében [[Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[ |
Az [[i. e. 5. század]] első negyedében [[I. Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[Aigai]] (ma [[Vergina (település)|Vergina]]) helyett. [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] és [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. |
||
[[Xenophón]] azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. [[I. e. 40]]-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, [[3]]-ban megszűnt a pénzverés is. |
|||
[[Fájl:Classical pella.jpg|right|250px]] |
|||
=== Nevezetességek === |
=== Nevezetességek === |
||
Az [[Agora|agora]] és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült [[perisztiliumos]] házak. |
Az [[Agora|agora]] és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült [[perisztiliumos]] házak. |
A lap 2011. november 10., 20:29-kori változata
Pella | |||
Vergina | |||
| |||
Alapítás | i. e. 5. század | ||
Alapító | I. Arkhelaosz | ||
Megszűnés | 1. század | ||
Lakói | makedónok | ||
Beszélt nyelvek | ógörög | ||
Tszf. magasság | 38 m | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′Koordináták: é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pella témájú médiaállományokat. |
Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől észak-nyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint Apollón isten nevéből származik, akit a szomszédos Thesszáliában Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek.
Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például Titus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
Története
Az i. e. 5. század első negyedében I. Arkhelaosz makedón király alapította Makedónia fővárosaként a korábbi Aigai (ma Vergina) helyett. II. Philipposz és III. Alexandrosz uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották.
Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg Euripidész is i. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás i. e. 168-ban említi újra a várost, amikoris a püdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár i. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát i. e. 27-ben Augustus is megerősítette Colonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, 3-ban megszűnt a pénzverés is.
Nevezetességek
Az agora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült perisztiliumos házak.
Források:
- Magyar Nagylexikon 14. kötet.Magyar Nagylexikon Kiadó 2002. ISBN 963 9257 11 7
- Forgács András-Szabó Miklós: Görögország. Panoráma 1979. ISBN 963 243 181 2
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |