„Uganda földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
Hivatkozásjavaslatok funkció: 8 hivatkozás hozzáadva. |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
Annak ellenére, hogy az [[Egyenlítő]] áthalad az országon, az éghajlat a legtöbb helyen [[szavanna]]szerű, mert az átlagmagasság 1000 m környékén van, ezért kisebb az átlaghőmérséklet, mint a [[trópusok]]on, és ez a növényzeten is meglátszik. |
Annak ellenére, hogy az [[Egyenlítő]] áthalad az országon, az éghajlat a legtöbb helyen [[szavanna]]szerű, mert az átlagmagasság 1000 m környékén van, ezért kisebb az átlaghőmérséklet, mint a [[trópusok]]on, és ez a növényzeten is meglátszik. |
||
Eső tekintetében speciális a helyzet, de hasonló, mint a szavannákon. Míg ott egy esős és egy száraz évszak van, addig Ugandában három évszak van: 2 rövid, száraz és egy hosszú, esős. Az első száraz időszak decembertől februárig, a második júniustól augusztusig. |
Eső tekintetében speciális a helyzet, de hasonló, mint a szavannákon. Míg ott egy esős és egy [[száraz évszak]] van, addig Ugandában három évszak van: 2 rövid, száraz és egy hosszú, esős. Az első száraz időszak decembertől februárig, a második júniustól augusztusig. |
||
== Statisztika == |
== Statisztika == |
||
| 88. sor: | 88. sor: | ||
Az ország és egyben Afrika legnagyobb tava a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]]. Ezen kívül még három tó található az országban a [[Nagy-tavak (Afrika)|Nagy-tavakból]]; az [[Edward-tó|Edward-]], az [[Albert-tó|Albert-]] és a [[Kyoga-tó]]. |
Az ország és egyben Afrika legnagyobb tava a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]]. Ezen kívül még három tó található az országban a [[Nagy-tavak (Afrika)|Nagy-tavakból]]; az [[Edward-tó|Edward-]], az [[Albert-tó|Albert-]] és a [[Kyoga-tó]]. |
||
A [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] az afrikai kontinens legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlag 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a [[Nílus]] leghosszabb felső ágának, a [[Fehér-Nílus]]nak a forrása. Vízgyűjtő területe 184 ezer km². |
A [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] az afrikai [[kontinens]] legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlag 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a [[Nílus]] leghosszabb felső ágának, a [[Fehér-Nílus]]nak a forrása. Vízgyűjtő területe 184 ezer km². |
||
Az [[Edward-tó]] az afrikai Nagy-tavak egyike, a [[Nagy-hasadékvölgy]]ben. Északi partja néhány kilométerre az [[Egyenlítő]]től délre húzódik. |
Az [[Edward-tó]] az afrikai Nagy-tavak egyike, a [[Nagy-hasadékvölgy]]ben. Északi partja néhány kilométerre az [[Egyenlítő]]től délre húzódik. |
||
A tó 920 méteres magasságban terül el, legfeljebb 40 kilométer széles és 77 kilométer hosszú. Területe 2 150 négyzetkilométer és ezzel [[Afrika]] 15. legnagyobb tava. |
A tó 920 méteres magasságban terül el, legfeljebb 40 kilométer széles és 77 kilométer hosszú. Területe 2 150 [[négyzetkilométer]] és ezzel [[Afrika]] 15. legnagyobb tava. |
||
Az [[Albert-tó]] (''Albert Nyanza'' korábban ''[[Mobutu Sese Seko]]-tó'') egyike Afrika közepén. A [[Nagy-hasadékvölgy]] tavai közül a legészakibb. |
Az [[Albert-tó]] (''Albert Nyanza'' korábban ''[[Mobutu Sese Seko]]-tó'') egyike Afrika közepén. A [[Nagy-hasadékvölgy]] tavai közül a legészakibb. |
||
| 105. sor: | 105. sor: | ||
== Élővilág == |
== Élővilág == |
||
[[Fájl:Uganda-Kob.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Közönséges mocsáriantilop|ugandai kob]] az ország egyik címerállata]] |
[[Fájl:Uganda-Kob.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Közönséges mocsáriantilop|ugandai kob]] az ország egyik címerállata]] |
||
Uganda 364 emlős és 1062 madár faj otthona. Nemzeti parkjai változatos növény- és állatvilág számára biztosítanak életteret.<ref>{{cite web|title=Uganda Facts & Information The Pearl of Africa|url=http://www.rhinoafrica.com/uganda/facts-and-information |publisher=rhinoafrica.com|accessdate=2015-03-30|language=angol}}</ref><ref>{{cite book |title= World Heritage Nomination - IUCN Summary Bwindi Impenetrable National Park (Uganda) |last=IUCN/WCMC|year=1994 |pages=51 |url=http://whc.unesco.org/archive/advisory_body_evaluation/682.pdf }}</ref> |
Uganda 364 emlős és 1062 madár [[faj]] otthona. Nemzeti parkjai változatos növény- és állatvilág számára biztosítanak életteret.<ref>{{cite web|title=Uganda Facts & Information The Pearl of Africa|url=http://www.rhinoafrica.com/uganda/facts-and-information |publisher=rhinoafrica.com|accessdate=2015-03-30|language=angol}}</ref><ref>{{cite book |title= World Heritage Nomination - IUCN Summary Bwindi Impenetrable National Park (Uganda) |last=IUCN/WCMC|year=1994 |pages=51 |url=http://whc.unesco.org/archive/advisory_body_evaluation/682.pdf }}</ref> |
||
=== Állatvilág === |
=== Állatvilág === |
||
Az itt élő állatok között jelentős számban élnek főemlősök, [[Hegyi gorilla|hegyi gorillák]] [[csimpánz]]ok és [[csuklyás cerkóf]]ok. Emellett páratlan a vidékre jellemző madár, emlős és halfajokkal büszkélkedhet. Madarak: [[Jackson-frankolin]], [[szürkenyakú koronásdaru]], [[keselyűfejű gyöngytyúk]], [[pompás fényseregély]], [[kéksapkás turákó]], [[Taita-gébics]], [[fehérmellű galamb]], [[bíbormellű pillangópinty]], [[aranypityer]], [[kékállú ricsóka]], [[fehérfejű szövőmadár]], [[ugandai szövőmadár]]. Emlősök: [[nílusi víziló]], [[afrikai elefánt]], [[erdei elefánt]], [[Közönséges mocsáriantilop|ugandai kob]]. Halak és hüllők: [[nílusi krokodil|kelet-afrikai nílusi krokodil]], [[etióp gőtehal]], [[háromszarvú kaméleon|Jackson-kaméleon]]. |
Az itt élő [[állatok]] között jelentős számban élnek [[főemlősök]], [[Hegyi gorilla|hegyi gorillák]] [[csimpánz]]ok és [[csuklyás cerkóf]]ok. Emellett páratlan a vidékre jellemző madár, emlős és halfajokkal büszkélkedhet. [[Madarak]]: [[Jackson-frankolin]], [[szürkenyakú koronásdaru]], [[keselyűfejű gyöngytyúk]], [[pompás fényseregély]], [[kéksapkás turákó]], [[Taita-gébics]], [[fehérmellű galamb]], [[bíbormellű pillangópinty]], [[aranypityer]], [[kékállú ricsóka]], [[fehérfejű szövőmadár]], [[ugandai szövőmadár]]. Emlősök: [[nílusi víziló]], [[afrikai elefánt]], [[erdei elefánt]], [[Közönséges mocsáriantilop|ugandai kob]]. Halak és [[hüllők]]: [[nílusi krokodil|kelet-afrikai nílusi krokodil]], [[etióp gőtehal]], [[háromszarvú kaméleon|Jackson-kaméleon]]. |
||
{{lásd|:Kategória:Uganda állatvilága}} |
{{lásd|:Kategória:Uganda állatvilága}} |
||
A lap 2022. február 9., 16:50-kori változata
| Uganda | |
 | |
| Uganda topográfiai térképe | |
 é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′ | |
| Kontinens | Afrika |
| Szubrégió | Kelet-Afrika |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 81. |
| Teljes terület | 241 038 km² |
| Szárazföldi határ | 2 698 km |
| Környező országok |  Dél-Szudán,  Kenya,  Tanzánia,  Ruanda,  Kongói Demokratikus Köztársaság |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Margherita-csúcs, Stanley-hegy, 5109 m |
| Legalacsonyabb pont | Albert-tó, 620 m |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Viktória-tó (Tanzániával és Kenyával közösen), összesen 69 482 km² |
| Használatban levő terület | |
| Állandó termőföld | 27,94 % |
| Állandó legelő | 9,11 % |
| Egyéb terület | 62,95 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | trópusi |
| Domborzat | fennsíkok |
| Természeti kincsek | kobalt, higany, réz, kőolaj, földgáz, mészkő, só, arany |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat. | |
Uganda egy kelet-afrikai ország, amelyet keletről Kenya, délről Tanzánia, délnyugatról Ruanda, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársaság, északról pedig Dél-Szudán határol. A Nagy-tavak ölelésében (Edward-, Viktória-, Albert-tó) helyezkedik el. Ennek ellenére Uganda egy tengerparttal nem rendelkező ország.
Annak ellenére, hogy az Egyenlítő áthalad az országon, az éghajlat a legtöbb helyen szavannaszerű, mert az átlagmagasság 1000 m környékén van, ezért kisebb az átlaghőmérséklet, mint a trópusokon, és ez a növényzeten is meglátszik.
Eső tekintetében speciális a helyzet, de hasonló, mint a szavannákon. Míg ott egy esős és egy száraz évszak van, addig Ugandában három évszak van: 2 rövid, száraz és egy hosszú, esős. Az első száraz időszak decembertől februárig, a második júniustól augusztusig.
Statisztika
Terület
Összes terület: 241 038 km²
Ebből szárazföld: 197 100 km²
Ebből víz: 43 938 km²
Határok
Összes: 2 698 km
Határos országok: 
Kenya 933 km, 
Kongói Demokratikus Köztársaság 765 km, 
Dél-Szudán 435 km,
Tanzánia 396 km, 
Ruanda 169 km.
Magasság
Legalacsonyabb pont: Albert-tó 621 m
Legmagasabb pont: Stanley-hegy 5 110 m
Természeti adottságok
réz, kobalt, vízenergia, mészkő, só, szántóföld, arany
Föld eloszlása
Szántóföld: 27,94%
Legelő: 9,11%
Egyéb: 62,95%
Éghajlat
Uganda földrajzi elhelyezkedése és változatos domborzata határozzák meg és tagolják az ország éghajlati viszonyait.
Az alacsonyabban fekvő területeken és az Egyenlítő mentén az éghajlat trópusi. A hőmérséklet alig változik, átlagos hőingás 5 fok körül van egész évben. Az átlaghőmérséklet igen magas, kb. 26 °C. A csapadékmennyiség 1 000 - 1 500 mm között változik. Ezért a páratartalom is nagyon magas, 90%-os.
A magasabb területeken (ez az ország döntő többsége) az éghajlat speciális trópusi, de a szavannákhoz hasonlít leginkább. Ez azt jelenti, hogy a csapadékmennyiségen kívül minden tényező különbözik az általános trópusitól. Az átlaghőmérséklet kb. 21 °C körül van, a hőingás nagyobb, 8 - 10 °C körüli. A csapadékmennyiség hasonlít csak a trópusi éghajlathoz, kb. 1 000 - 1 500 mm. A páratartalom jóval kisebb, csak 50 - 60% körüli.
Domborzat
Uganda nagy része átlagos magassága 900 - 1 000 méter körüli. Ez azért van, mert az ország java része a Kelet-afrikai magasföldön fekszik. Ez a fennsík vetődéssel keletkezett.
Afrika területét az előidőben gránit fedte, ez volt az Afrikai-ősföld. 400 millió évvel később a tenger elöntötte a területet, és ez 150 millió évig így is maradt. Ezalatt tengeri üledékek rakódtak le a tengerben. Az óidőben a területről visszaszorult a tenger, és a terület vetődni kezdett, és táblás vidékké alakult. A harmadidőszakban a felszín feldarabolódott, ekkor keletkeztek a mai röghegységek és a tűzhányók. Ilyen Ugandában az Elgon-hegy.
.jpg)
Vízrajz
Folyóvizek
A folyóvizek három irányból érkeznek:nyugatról, a kongói magashegységekból, keletről, a kenyai hegyekből, vagy délről, a Viktória-tó felől. Érdekesség, hogy az összes folyó nem az Indiai-óceán, nem is az Atlanti-óceán, hanem a Földközi-tenger vízgyűjtő területe. Ugyanis a Viktória-tóból ered a Fehér-Nílus, amely 4 országon keresztül a Földközi-tengerbe torkollik, így más folyóvizek is a Nílusba folynak.
Állóvizek
Az ország és egyben Afrika legnagyobb tava a Viktória-tó. Ezen kívül még három tó található az országban a Nagy-tavakból; az Edward-, az Albert- és a Kyoga-tó.
A Viktória-tó az afrikai kontinens legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlag 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a Nílus leghosszabb felső ágának, a Fehér-Nílusnak a forrása. Vízgyűjtő területe 184 ezer km².
Az Edward-tó az afrikai Nagy-tavak egyike, a Nagy-hasadékvölgyben. Északi partja néhány kilométerre az Egyenlítőtől délre húzódik. A tó 920 méteres magasságban terül el, legfeljebb 40 kilométer széles és 77 kilométer hosszú. Területe 2 150 négyzetkilométer és ezzel Afrika 15. legnagyobb tava.
Az Albert-tó (Albert Nyanza korábban Mobutu Sese Seko-tó) egyike Afrika közepén. A Nagy-hasadékvölgy tavai közül a legészakibb. Az tó víztükre a tengerszint felett 619 méteres magasságban terül el. Hossza mintegy 161, szélessége 32 kilométer. Legnagyobb mélysége 51 méter. Területe 5374 km², víztérfogata 132 km³.
Szélsőpontok
A következőkben az ország azon területei vannak említve, amelyek a legészakibb, keletibb, nyugatibb és délibb ponton vannak.
- Legkeletibb pont - megnevezetlen terület Kenya határán, Nakapiripirit megyében.
- Legdélibb pont - megnevezetlen terület Ruanda határán, a Bunyonyi-tó déli részén, Kabale megyében.
- Legnyugatibb pont -Kirambo nevű település a Kongói Demokratikus Köztársaság határán Kisoro megyében.
- Legészakibb pont - a hármashatár Kenyával és Dél-Szudánnal Kotido megyében.
Élővilág
Uganda 364 emlős és 1062 madár faj otthona. Nemzeti parkjai változatos növény- és állatvilág számára biztosítanak életteret.[1][2]
Állatvilág
Az itt élő állatok között jelentős számban élnek főemlősök, hegyi gorillák csimpánzok és csuklyás cerkófok. Emellett páratlan a vidékre jellemző madár, emlős és halfajokkal büszkélkedhet. Madarak: Jackson-frankolin, szürkenyakú koronásdaru, keselyűfejű gyöngytyúk, pompás fényseregély, kéksapkás turákó, Taita-gébics, fehérmellű galamb, bíbormellű pillangópinty, aranypityer, kékállú ricsóka, fehérfejű szövőmadár, ugandai szövőmadár. Emlősök: nílusi víziló, afrikai elefánt, erdei elefánt, ugandai kob. Halak és hüllők: kelet-afrikai nílusi krokodil, etióp gőtehal, Jackson-kaméleon.
Növényvilág
Uganda őserdeiben és szavannáin ritka és jellegzetesen a vidékre jellemző növény is élnek, például a védett páfrányfaj a barna mahagóni, a szavannákon előforduló kolbászfa és az afrikai tulipánfa.
Jegyzetek
- ↑ Uganda Facts & Information The Pearl of Africa (angol nyelven). rhinoafrica.com. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
- ↑ IUCN/WCMC. World Heritage Nomination - IUCN Summary Bwindi Impenetrable National Park (Uganda), 51. o. (1994)
Források
Kapcsolódó szócikkek
