Sonia Iovan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sonia Iovan
Sonia Iovan 1964b.jpg
Született Sonia Inovan
1935. szeptember 29. (84 éves)
Kolozsvár, Románia
Állampolgársága román
Nemzetisége román
Házastársa Paul Iovan (1957–1996)
Gyermekei Paul
Foglalkozása tornász

Magasság150[1] cm
Súly48[1] kg
Tornászpályafutása
KlubStiinta Bucuresti
Edző Szabó Dénes
Nicolae Baiasu
Iosif Hindi
Caius Jianu
Maria Simionescu
Petre Dungaciu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonia Iovan témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Románia színeiben
Olimpiai játékok
bronz
1956, Melbourne
csapat
bronz
1960, Róma
csapat
Világbajnokság
bronz
1958, Moszkva
csapat
Európa-bajnokság
ezüst
1957, Bukarest
gerenda
bronz
1957, Bukarest
egyéni összetett
bronz
1957, Bukarest
ugrás
ezüst
1959, Krakkó
gerenda
bronz
1959, Krakkó
egyéni összetett

Sonia Iovan, született Inovan (Kolozsvár, Románia, 1935. szeptember 29. –) kétszeres Európa-bajnoki ezüst-, kétszeres olimpiai és világbajnoki bronzérmes román szertornász, egyetemi tanár, edző. A román olimpiai válogatott többi tagjával együtt (Elena Leușteanu, Emilia Vătășoiu-Liță, Elena Săcălici, Uta Poreceanu, Elena Dobrowolski, Georgeta Hurmuzachi) 1956-ban Melbourne-ben megszerezte Románia első csapattal szerzett olimpiai érmét. A román válogatott többi tagjával együtt az első olyan román tornász, aki világbajnokságon szerzett érmet 1958-ban Moszkvában. Elena Leușteanuval együtt az első Európa-bajnokságon részt vevő és érmet szerző román tornász.

Életpályája[szerkesztés]

Tizenöt éves korában kezdett tornázni Szabó Dénes irányítása mellett a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémián, ahol középfokú tanulmányait folytatta. Ezek befejeztével, 1953-ban a bukaresti Testnevelési Intézetben (jelenleg Nemzeti Testnevelési és Sport Egyetem[2]) kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Bukarestben, tornaedzéseit a Știința sportklub tagjaként Nicolae Baiasu és Iosif Hindi irányításával végezte. 1954-ben vált a román válogatott tagjává, ahol edzői Caius Jianu, Maria Simionescu és Petre Dungaciu voltak.

Felnőttként[szerkesztés]

Országos eredmények[szerkesztés]

1959 és 1964 között tizenhárom egyéni országos bajnoki címet nyert meg, ezek közül négyet egyéni összetettben, illetve gerendán, kettőt-kettőt felemás korláton és ugrásban, egyet pedig talajon.[3] További hatot pedig a klubjával.[3]

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

1958-ban egyéni összetettben a Románia-Ukrajna kétoldalú találkozón tizedik,[4] 1959-ben a Német Demokratikus Köztársaság-Románián harmadik, a Német Demokratikus Köztársaság-Románia-Franciaország találkozón ötödik, az 1963-as Német Demokratikus Köztársaság-Románián pedig második helyen végzett.[5]

A Bucharest Interantionalon 1959-ben egyéni összetettben hetedik helyezést ért el.[6]

Románia Nemzetközi Bajnokságán 1960-ban talajon, 1961-ben egyéni összetettben, gerendán, felemás korláton és ugrásban, 1962-ben gerendán és talajon, 1963-ban egyéni összetettben, felemás korláton és gerendán, 1964-ben ugrásban és felemás korláton szerzett bajnoki címet.[7]

Európa-bajnokság[szerkesztés]

Európa-bajnokságon háromszor vett részt, összesen öt érmet szerzve, amiből három bronz, kettő pedig ezüst.

Első szereplése 1957-ben volt a Bukarestben megrendezett első torna Európa-bajnokságon, ahol gerendán ezüst-, egyéni összetettben és ugrásban pedig bronzérmet nyert, így az ugyancsak dobogós Elena Leușteanuval együtt lettek Románia első torna Európa-bajnoki éremszerzői.

Az Európa-bajnokság következő kiadásán, 1959-ben Krakkóban gerendán újabb ezüstérmet, egyéni összetettben pedig újabb bronzot szerzett, felemás korláton pedig az ötödik[8] helyet érte el.

1961-ben Lipcsében talajon a hetedik,[9] egyéni összetettben pedig a nyolcadik helyen zárt.[10]

Világbajnokság[szerkesztés]

Világbajnokságon kétszer vett részt, egy bronzérmet szerezve.

Először 1958-ban Moszkvában-ban, ahol a csapattal (Elena Petroșanu, Atanasia Ionescu, Elena Leușteanu, Emilia Vătășoiu-Liță, Elena Dobrowolski) szerezte meg Románia első torna-világbajnoki érmét, egy bronzot. Ezen kívül egyéni összetettben a huszonkettedik helyen végzett.[11]

Másodszor 1962-ben Prágában, akkor a csapattal (Emilia Vătăşoiu-Liţă, Atanasia Ionescu, Elena Dobrowolski, Mariana Ilie, Ana Mărgineanu) kilencedik, egyéni összetettben pedig huszadik helyezést ért el.

Olimpiai játékok[szerkesztés]

Pályafutása során az olimpiai játékok három kiadásán is részt vett, összesen két bronzérmet szerezve.

Először az 1956. évi nyári olimpiai játékokon Melbourne-ben, ahol a csapattal (Elena Leușteanu, Emilia Vătăşoiu-Liţă, Elena Săcălici, Uta Poreceanu, Elena Dobrowolski, Georgeta Hurmuzachi) nyert bronzérmet, ezzel ő és csapattársai lettek Románia első olimpiai érmét megszerző tornászai csapatban. Ezen kívül ötödik volt kéziszeren, tizenegyedik gerendán, tizenharmadik lóugrásban, tizennegyedik egyéni összetettben, huszadik talajon és huszonkettedik felemás korláton.

Másodszor az 1960. évi nyári olimpiai játékokon Róma, ahol ismét bronzérmes lett a csapattal (Elena Leușteanu, Atanasia Ionescu, Emilia Vătăşoiu-Liţă, Elena Dobrowolski, Uta Poreceanu), ötödik egyéni összetettben és lóugrásban, illetve hatodik felemás korláton és talajon.

Harmadik alkalommal, az 1964. évi nyári olimpiai játékokon Tokióban a csapattal (Elena Leușteanu, Elena Ceampelea, Atanasia Ionescu, Emilia Vătăşoiu-Liţă, Cristina Dobosan) a hatodik, egyéni összetettben pedig a tizennegyedik helyig jutott.

Visszavonulása után[szerkesztés]

Harminc éves korában, 1965-ben, egy utolsó országos bajnoki részvétel után vonult vissza.

1966 és 1967-ben edzőként tevékenykedett a Román Torna Szövetségnél.

Egyetemi tanulmányainak elvégzését követően, a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémián (Academia de Studii Economice) volt egyetemi tanár, utóbb pedig a tanszékvezető a Testnevelési tanszéken, végül innen vonult nyugdíjba.

Paul Iovan sportújságíróval 1957-ben kötött házasságot, amely férje 1996-ban bekövetkezett haláláig tartott. Egy Paul nevű fiuk született.

1997-től tizenkét éven át egy Libanon Balamand nevű városában lévő magánegyetemen oktatott úszást, tornát és kosárlabdát. Majd Franciaországba telepedett le. 2007-ben rövid időre visszatért romániai lakhelyére Vádra, majd ismét Franciaországba távozott, ahol egy atlétika edzőt megismerve, másodszor is férjhez ment és Bretagne-ban él.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

1966-ban Kiváló Sportolói címmel tüntették ki.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sonia Iovan-Inovan (angol nyelven) (HTML). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  2. Scurt istoric (román nyelven) (HTML). unefs.ro. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  3. a b Campioane nationale 1947-1989 (román nyelven) (PDF). Federaţia Română de Gimnastică. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  4. 1958 ROM-UKR SSR Women (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  5. INTALNIRI BILATERALE 1959–2001 FEMININ/MASCULIN SENIORI (román nyelven) (PDF). Federaţia Română de Gimnastică. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  6. 1959 Bucharest International Women's AA (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  7. Campionatele Internationale ale Romaniei (román nyelven) (PDF). Federaţia Română de Gimnastică. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
  8. 1959 European Championships Women's EF (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  9. 1961 European Championships Women's EF (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  10. 1961 European Championships Women's AA (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  11. 1958 World Championships Women's EF (angol nyelven) (HTML). gymn-forum.net. (Hozzáférés: 2017. április 29.)[halott link]
  12. Maestri emeriti ai sportului (román nyelven) (PDF). Federaţia Română de Gimnastică. (Hozzáférés: 2017. április 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]