Ugrás a tartalomhoz

Seregháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Seregháza (Serdica)
Seregháza látképe
Seregháza látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rangfalu
Alapítás éve1366
PolgármesterEdvard Mihalič
Irányítószám9262
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség541 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület4,99 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″46.766472°N 16.024169°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 16° 01′ 27″46.766472°N 16.024169°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Seregháza (korábban Szerdicsa, szlovénül: Serdica, vendül Serdiča, németül: Saldinhof) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua" alakban említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Seregházával együtt ekkor kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "SZERDICZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája; határja középszerű, javai jelesek."[3]

Fényes Elek szerint "Szerdicsa, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 328 kath., 48 evang. lak. Savanyuvizzel. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."[5]

1910-ben 737, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 528 lakója volt a falunak.

Seregháza

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Fartek-malom ma már nem működik. A vízlendvai iskola tengeri fosszília gyűjteménye látható benne.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye