Sclerocarya birrea
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifejlett példány a Dél-afrikai Köztársaságban levő Transvaal tartományban
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Sclerocarya birrea (A. Rich.) Hochst. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sclerocarya birrea témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sclerocarya birrea témájú médiaállományokat és Sclerocarya birrea témájú kategóriát. |
A Sclerocarya birrea a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A Sclerocarya birrea előfordulási területe a Dél-afrikai Köztársaság - ahol szigorúan védik -,[2] Madagaszkár, valamint a Száhil öv alatti Afrikának a nyugati része, egészen Szenegálig.[3] Szétterjedésében a bantu népek is szerepet játszottak népvándorlásaik során, hiszen a fa magvait vitték magukkal, melyeket elültettek ott, ahol letelepedtek.[4]
Alfajai[szerkesztés]
- Sclerocarya birrea subsp. caffra (Sond.) Kokwaro
- Sclerocarya birrea subsp. multifoliolata (Engl.) Kokwaro
Megjelenése[szerkesztés]
Közepes termetű lombhullató fa. Ha kedvező számára a környezet, például nedves alföldi, nyílt erdő és szavanna, akkor 18 méter magasra is megnő. Törzsét szürkésen foltozott kéreg borítja. Lombkoronája szélesen szétterül. A világossárga színű héjú termése, december és március között érik. A termés húsában nyolcszor több C-vitamin van, mint egy narancs (Citrus sinensis), továbbá lédús és savas, jellegzetes ízzel.[5] A termés belsejében egy közönséges dió (Juglans regia) méretű magház található. Miután megszáradt a magház, 2-3 lepucolt héjréteg után előkerülnek a magok. A magok íze a dióéra emlékeztet, és az embertől a kis rágcsálókig sok minden kedveli.
Egyebek[szerkesztés]
A Sclerocarya birrea terméseit, úgy a gyümölcs húsát, mint a magját is, az ember talán a kezdetektől fogyasztja. Belőle készül az úgynevezett Amarula - élőhelyén e fát és gyümölcsét marula névvel illetik - likőr; továbbá fagyasztott püré, olajok, levek különböző italokhoz és kivonatok a szépségipar számára. A zsiráf (Giraffa camelopardalis), az afrikai orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) és az afrikai elefánt (Loxodonta africana) is kedvelik eme fa termését, egyben terjesztik is a fajt, hiszen a magokat nem emésztik meg, amely aztán az ürülékkel együtt távozik az állatból nagy távolságra a szülőfától. E nagy állatok közül, csak az elefánt lehet káros a Sclerocarya birrea számára, mivel gyakran leszedi a fa kérgét, illetve letöri egyes ágait.[6]
A Sclerocarya birrea legközelebbi rokona és nemzetségének a másik faja, a Sclerocarya gillettii. E két fafaj pedig közeli rokonságban áll, a madagaszkári Poupartia-fajokkal.
Képek[szerkesztés]
-
Csemeték -
és kifejlett -
fák -
Törzse és kérge -
Az elefánt „műve” -
Levelei és termései -
Termései -
Magvai
.jpg)
.jpg)
_fruits_and_leaves_(12907256475).jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Entry for Sclerocarya birrea. JSTOR Global Plants. JSTOR. (Hozzáférés: 2014. január 12.)
- ↑ Protected Trees. Department of Water Affairs and Forestry, Republic of South Africa, 2013. május 3. [2010. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
- ↑ Sclerocarya birrea Sond. ssp. caffra J.O. Kokwaro. ecoport.org , 2001. november 2. (Hozzáférés: 2015. október 26.)
- ↑ Poupartia caffra. The Plant List (2013). Version 1.1. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
- ↑ Wickens, G. E.. Potential Edible Nuts, Edible Nuts [archivált változat], Non-Wood Forest Products. Rome: Food and Agriculture Organization (1995). ISBN 92-5-103748-5. OCLC 34529770. Hozzáférés ideje: 2008. november 10. [archiválás ideje: 2008. október 29.]
- ↑ Morris, Steve (2006. április 25.). „Myth, Marula, and Elephant: An Assessment of Voluntary Ethanol Intoxication of the African Elephant (Loxodonta africana) Following Feeding on the Fruit of the Marula Tree (Sclerocarya birrea)”. Physiological and Biochemical Zoology 79 (2), 363–369. o. DOI:10.1086/499983. PMID 16555195. (Hozzáférés: 2015. október 26.)
Források[szerkesztés]
- Sclerocarya birrea (A.Rich.) Hochst. Plants of the World Online
- Flora, oder (Allgemeine) Botanischer Zeitung. Regensberg, Jena 27(Bes. Beil.):1. 1844
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Sclerocarya birrea in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sclerocarya birrea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
