Saszet Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Saszet Ágnes
Született 1957. március 16. (62 éves)
Kolozsvár
SzüleiSzékely Erzsébet
Saszet Géza
Foglalkozása műfordító,
pedagógus

Saszet Ágnes (írói álneve: Sebestyén Ágnes; Kolozsvár, 1957. március 16. –) erdélyi magyar műfordító, Saszet Géza és Székely Erzsébet lánya.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Szülővárosában a 11. sz. középiskola elvégzése után a BBTE Filológiai Karán angolspanyol szakos nyelvtanári képesítést szerzett. Még középiskolás korában súlyos közlekedési balesetet szenvedett, emiatt az egyetem elvégzése után mindössze egy évet tanított Balánbányán, 1983-ban.

Műfordítóként már az egyetemi ifjúság folyóiratában, az Echinoxban jelentkezett, amelynek szerkesztője is volt. Itt 1979-ben G. Santayana Az értelem születése c. írását magyar, 1982-ben Szilágyi Domokos Öregek könyve versciklusának részleteit román fordításban adta közre. 1991-től számos írása, műfordítása jelent meg a Családi Tükör, Helikon, Korunk, Szabadság és a budapesti Beszélő hasábjain.

1992–94 között a kolozsvári magyar egyetemisták Láthatatlan Kollégiumának tutora.

Kötetei[szerkesztés]

Önállóan megjelent fordításkötetei bevezető tanulmányával és jegyzeteivel:

  • Lytton Strachey: Miniatűr arcképek és más esszék (Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1986. Téka),
  • Samuel Butler: Erewhon (Meslohes) (Sebestyén Ágnes néven, Kolozsvár, 2006. Téka).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]