Salo Flohr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Salo Flohr
Salo Flohr (1933)
Salo Flohr (1933)
Személyes adatok
Teljes név Szalomon Mihajlovics Flor
Születési dátum 1908. november 21.
Születési hely Horodenka, Osztrák-Magyar Monarchia
Halálozási dátum 1983. július 18. (74 évesen)
Halálozási hely Moszkva, Szovjetunió
Állampolgárság osztrák-magyar
csehszlovák
szovjet
Kitüntetései
  • International Arbiter (1963)
  • Méltóság Érdemrendje
  • Honored Master of Sports of the USSR
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi nagymester (1950)
Legmagasabb Élő-pontszám 2754 (1936. április)[1]
Legmagasabb ranglista világranglista: 2. (1935. március)[2]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salo Flohr témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Sakk
Sakkolimpia
 Csehszlovákia színeiben
ezüst
1930, Hamburg
egyéni
bronz
1931, Prága
csapat
ezüst
1933, Folkeston
csapat
bronz
1933, Folkeston
egyéni
arany
1935, Varsó
egyéni
arany
1937, Stockholm
egyéni

Salo Flohr (oroszul: Саломон (Сало) Михайлович Флор, Szalomon Mihajlovics Flor, neve előfordul Salomon Flohr alakban is), (Horodenka, Osztrák-Magyar Monarchia, 1908. november 21.Moszkva, 1983. július 18.) csehszlovák-szovjet nemzetközi sakknagymester (1950), világbajnokjelölt, egyéniben kétszeres sakkolimpiai aranyérmes, Csehszlovákia kétszeres sakkbajnoka (1933, 1936), sakk szakíró, nemzetközi versenybíró (1963), sakkteoretikus.

Az 1930-as évek egyik legerősebb sakkozója. Az egyetlen csehszlovák sakkozó, aki a világbajnoki címért játszhatott volna a regnáló világbajnok Alekszandr Aljechinnel. Az erről szóló megállapodást aláírták, azonban a második világháború kitörése közbeszólt, és a mérkőzésre soha nem került sor.[3]

Kiváló megnyitási- és végjáték szakértő volt, teoretikusi munkáját több könyv és megnyitási változat őrzi. 1951−1983 között az Ogonyok című folyóirat sakkrovatát vezette. 1963-tól FIDE nemzetközi versenybíró volt.

Moszkvában, a Vagankovo temetőben nyugszik.

Élete és sakkpályafutása[szerkesztés]

Ifjúkori évei[szerkesztés]

Nyolcgyermekes nagyon szegény zsidó családba született Nyugat-Ukrajnában. Mivel a sok gyereket szülei nem tudták eltartani, ezért bátyjával egy másik városba kerültek, ahol a piacon dolgoztak.[4] Még egészen fiatal volt, amikor szüleit és hat testvérét egy pogrom során az első világháborúban megölték.[5] Bátyjával ekkor a csehországi Mikulov árvaházába majd, az akkor alakult Csehszlovákiába, Benešovba kerültek.

15 éves korában újságokat szállított kávézókba és éttermekbe. Itt látott először sakkozókat, és érdekelni kezdte a játék. Nagyon tehetséges volt, és a kávéházakban rövid idő után már nem talált legyőzőre.[6] Sakkbarátai segítettek neki a cseh nyelv tanulásában, és kávéházi nyereményei révén már nem kellett újságokat szállítania.[5]

1924-ben Prágába került, ahol egy papírgyárban kezdett dolgozni. Itt belépett a Prokes sakk-klubba, és szimultánon legyőzte Réti Richárdot és Rudolf Spielmannt is. Több helyi versenyen vett részt, és sakktémájú cikkeket írt cseh újságokba. Egy alkalommal újságíró barátja megkérte, hogy kísérje őt el asszisztensként a Kissingenben rendezett nagy nemzetközi sakkversenyre. Itt érezte meg először a verseny hangulatát. A következő nagy nemzetközi versenyen Berlinben még mindig csak újságíró-asszisztensként vett részt, a pihenőidőkben azonban leült játszani a mesterekkel, és hamar híre ment játékerejének. Első versenyein még nem ért el kiemelkedő eredményeket, de nem kellett szégyenkeznie.

Kezdeti sakksikerek[szerkesztés]

1927/28-ban a Kautzky-emlékversenyen harmadik, 1928-ban Prágában ismét harmadik, ugyanebben az évben Prága nagyon erős bajnokságán negyedik és Maehrisch-Schoenbergben második.[6]

Az 1928/29-es Kautzky-emlékversenyen már tisztán első 10 győzelemmel, 1 döntetlennel és egy vereséggel; 1929-ben Kralikban is első, és Prágában már csalódásként élte meg, hogy "csak" második lett. Rogaška Slatinán viszont már egy nagyon erős versenyen második Akiba Rubinstein mögött, megelőzve Maróczy Gézát, Vasja Pircet, Takács Sándort, Dawid Przepiorkát, Esteban Canalt, Grünfeldet és másokat.[7]

Berobbanás a világ élvonalába[szerkesztés]

1930-ban minden versenyén az első három helyezett között végzett, beválogatták a cseh sakkolimpiai válogatottba, és a Hamburgban rendezett sakkolimpián az 1. táblán egészen kiváló eredménnyel mutatkozott be (14 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség). 1928-ban még senki sem ismerte a nevét, 1931 elején már a világ 10 legjobb sakkozója között tartották számon.[6] 1931-ben megnyerte a 7. Kautzky-emlékversenyt és az akkori idők legerősebb versenyén Bledben holtversenyben a 4. helyen végzett Alekszandr Aljechin, Jefim Bogoljubov és Aaron Nimzowitsch mögött.[8] Még ugyanebben az évben első lett Brnoban és Göteborgban, valamint 3. helyezett lett Prágában.[6] 1931−1932 fordulóján megnyerte a hagyományosan nagyon erős hastingsi versenyt,[9] holtversenyben Milan Vidmarral első Bad Sliacban, megelőzve Pirc, Canal, Maróczy, Spielmann, Bogoljubov és más mestereket. Aljechin mögött holtversenyben Max Euwével második Bernben,[10] szintén Aljechin mögött második Londonban.[11][12]

Hastingsben Vasja Pircet és Steiner Lajost megelőzve másodszor is első lett 1932/33-ban,[13] és első lett 1933-ban Scheveningenben is, Maróczy, Bogoljubov és mások előtt.[14] Ebben az évben 6−6 arányú döntetlent ért el Mihail Botvinnik ellen páros mérkőzésen.[15]

A hastingsi tornát 1933/34-ben immár harmadszor nyerte meg, megelőzve Aljechint, aki a világbajnoki címe megszerzése óta először nem végzett az első helyen egy tornán.[16] 1934-ben Zürichben Aljechin mögött Euwével holtversenyben második,[17], Újpesten Lilienthal Andor és Vasja Pirc mögött harmadik-negyedik,[18] majd 1934/35-ben Hastingsben holtversenyes első, megelőzve többek között José Raúl Capablancát és Mihail Botvinniket és Lilienthal Andort is.[19]

1935-ben Moszkvában Botvinnikkel holtversenyben első, megelőzve Emanuel Laskert és Capablancát,[20][21] 1936-ban Margate-ban egyedüli első Capablanca előtt,[22] és Podebradyban is egyedüli első Aljechin előtt.[23]

1936-ban Moszkvában José Raúl Capablanca és Mihail Botvinnik mögött harmadik,[24] Oslóban a 2. helyen végzett Reuben Fine mögött. 1937-ben Kemeriben holtversenyes első, Parnu-ben második, Semmeringben ötödik, Hastingsben holtversenyben negyedik.[6]

Csehszlovákia legfőbb híressége[szerkesztés]

Salo Flohr az 1930-as években Csehszlovákia legfőbb márkacikke volt. A mai celebekhez hasonlóan ünnepelték és követték minden lépését. Az üzletekben kapható volt Flohr márkanevű parfüm, cigaretta (holott ő nem is dohányzott), nyakkendő, sőt papucs is. Minden nagyobb cég igyekezett meglovagolni a sikerét. 1933-ban megházasodott, felesége Tatjana Flohr a híres orosz költő Szergej Jeszenyin unokahúga volt.[6]

A világbajnoki címért[szerkesztés]

1936-ban érte el pályafutása legjobb eredményeit, és ezek alapján a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 1937-ben őt jelölte ki, hogy megmérkőzhet a világbajnoki címért. A mérkőzés díjalapját neki kellett előteremteni, de Csehszlovákia német megszállását követően nem talált megfelelő szponzort. A Szovjetunióba emigrálása, valamint a második világháború kitörése miatt a mérkőzésre sohasem került sor. 1938-ban a FIDE megrendezte az AVRO-versenyt, amely azt volt hívatott eldönteni, hogy ki legyen a világbajnok kihívója. Ezen a versenyen a nyolc versenyző közül a nyolcadik helyen végzett.[25]

A háború közbeszólt, és ezt követően még egyszer volt lehetősége a világbajnoki küzdelmekben való részvételre, amikor az 1948−1951-es sakkvilágbajnoksági ciklusban 1948-ban a 6−9. helyet szerezte meg a Saltsjöbadenben rendezett zónaközi versenyen,[26] amellyel jogot szerzett az 1950-es világbajnokjelöltek versenyén való indulásra. A Budapesten 10 résztvevővel zajló kétfordulós körmérkőzésen a 7−10. helyen végzett.[27]

Emigráció a Szovjetunióba[szerkesztés]

A németek elől menekülve Botvinnik segítségével a Szovjetunióba emigrálhatott. 1942-ben kapta meg hivatalosan a szovjet állampolgárságot.

Az 1939-ben Leningrádban és Moszkvában rendezett versenyt 1,5 pont előnnyel nyerte Samuel Reshevsky és Lilienthal Andor előtt,[28] Bournemouthban második lett Max Euwe mögött,[29] és első helyezést ért el Kemeriben.[30] Ugyanebben az évben Margate-ben Paul Keres mögött holtversenyben Capablancával[31] és Amszterdamban második, Göteborgban holtversenyben 1−2. helyezett.

1941-ben első lett Taskentben,[32] 1942-ben Tbilisziben,[33] 1943-ban Bakuban,[34] 1944-ben Kijevben és 1945-ben Voronyezsben.[35]

1956-ban a Prágában és Mariánské Lázněban rendezett nemzetközi nagymesterversenyen a 3−4. helyet szerezte meg.[36] 1958-ban a göteborgi nemzetközi versenyen első, majd Botvinnik mögött második a hollandiai Wageningenben.[37] 1960-ban Beverwijkben a Hoogovens versenyen negyedik,[38] Balatonfüreden, az Asztalos-emlékversenyen a 6−7. helyen végzett.[39] 1961/62-ben Hastingsben[40] és Stockholmban is harmadik.[41] 1965-ben Szocsiban a Csigorin-emlékversenyen az 5−7. helyen,[42] Noordwijkban a harmadik helyen végzett,[43] ahogyan 1966-ban Amszterdamban az IBM nagymesterversenyén.[44] 1967-ben a Rubinstein-emlékversenyen Polanica Zdrojban a 4−6. helyet szerezte meg.[45]

A szovjet bajnokságokon[szerkesztés]

Szovjet állampolgársága 1942-es megszerzéséig nem indulhatott a szovjet bajnokságokon. Először az 1944-es szovjet bajnokság döntőjében szerepelt, ahol Mihail Botvinnik, Vaszilij Szmiszlov és Iszaak Boleszlavszkij mögött a negyedik helyen végzett.[46] Ebben az évben Moszkva bajnokságán ugyancsak 4. lett Vaszilij Szmiszlov, Vjacseszlav Ragozin és Lilienthal Andor mögött,[47] míg a Bolsevik Sakk-klub bajnokságán holtversenyben az 1−2. helyet szerezte meg, megelőzve többek között Boleszlavszkijt és David Bronstejnt is.[48] 1945-ben Észtország bajnokságán Lilienthal Andorral holtversenyben 4−5. Paul Keres, Alekszandr Tolus és Alekszandr Kotov mögött.[49]

Az 1947-es szovjet bajnokság döntőjében Lilienthal Andorral holtversenyben a 7−8. helyet szerezte meg.[50] 1948-ban ismét negyedik,[51] de 1949-ben csak a 11. helyet érte el.[52] 1949-ben a Bolsevik Sakk-klub bajnokságán Iszaak Boleszlavszkij mögött második.[53] 1950-ben a szovjet bajnokság döntőjében holtversenyben 7−10.,[54] 1951-ben a 9−10. helyen végzett.[55] Moszkva 1952. évi bajnokságán 5−7. helyezett,[56] az 1953-as bajnokságon 4−5., és csak David Bronstejn, Lilienthal Andor és Vlagyimir Szimagin előzte meg.[57]

A szovjet bajnokság döntőjében 1954-ben a 12.,[58] 1955-ben a 13−14. helyet szerezte meg.[59] Moszkva 1955. évi bajnokságán az előkelő 2. helyet szerezte meg Jevgenyij Vaszjukov mögött, megelőzve többek között Ragozin, Szimagin és Lilienthal nagymestereket.[60]

Ukrajna 1957. évi bajnokságán holtversenyben Jefim Geller nagymesterrel az 1−2. helyen végzett,[61] ugyanebben az évben a Burevesztnyik bajnokságán a 2. helyet szerezte meg.[62] Moszkva 1960. évi bajnokságán Lilienthal Andorral holtversenyben a 7−8. helyet szerezte meg.[63]

Páros mérkőzései[szerkesztés]

Dátum Ellenfél Eredmény Helyszín Eredmény Megjegyzés
1931 Goesta Stoltz Vereség Göteborg 3,5–4,5 +2 −3 =3 [64]
1931 Goesta Stoltz Győzelem Prága 5,5–2,5 +4 −1 =3 [65]
1932 Sultan Khan Győzelem London 3,5–2,5 +2 −1 =3 [66]
1932 Johannes van dn Bosch Győzelem Hága 6–2 +4 −0 =4 [67]
1932 Max Euwe Döntetlen Amszterdam/Karlsbad 8–8 +3 −3 =10 [68]
1933 Mihail Botvinnik Döntetlen Moszkva-Leningrád 6–6 +2 −2 =8 [69]
1933 Henry Grob Győzelem Arosa 4,5–1,5 +4 −1 =1 [70]
1942 Vlagyimir Makogonov Vereség Baku 4,5–5,5 +2 −3 =5 [71]

Szereplései a sakkolimpiákon[szerkesztés]

1930−1937 között öt sakkolimpián vett részt Csehszlovákia csapatának tagjaként, amelyeken csapatban egy ezüst- és egy bronz-, egyéniben két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Teljesítménye 82 játékból 46 győzelem, 28 döntetlen és 8 vereség, amely 73,2%.[72]

Olimpiai szereplései
Év Olimpia Helyszín Tábla Győzelem Vereség Döntetlen % Helyezés
egyéni
Helyezés
csapat
 Szovjetunió színeiben
1930 3. sakkolimpia[73] Hamburg ( Németország) 1. 14 2 1 85,3 Ezüstérem 5.
1931 4. sakkolimpia[74] Prága ( Csehszlovákia) 1. 8 4 6 61,1 6. Bronzérem
1933 5. sakkolimpia[75] Folkestone ( Anglia) 1. 6 2 6 64,3 Bronzérem Ezüstérem
1935 6. sakkolimpia[76] Varsó ( Lengyelország) 1. 9 0 8 76,5 Aranyérem 5.
1937 7. sakkolimpia[77] Stockholm ( Svédország) 1. 9 0 7 78,1 Aranyérem 5.

További csapateredményei[szerkesztés]

A Szovjetunió csapatbajnokságában Moszkva város csapatának 2. tábláján játszva csapatban 1948-ban aramy-, 1951-ben ezüstérmet, egyéniben 1948-ban ezüst-, 1951-ben aranyérmet szerzett.[78]

Újságíróként[szerkesztés]

Az 1940-es évektől dolgozott aktívan szakújságíróként. Több lapban jelentek meg publikációi, 1951−1983 között az Ogonyok című folyóirat sakkrovatának vezetője volt.

Sakkelméleti munkássága[szerkesztés]

A megnyitáselmélet kiváló szakértője volt, nevét több megnyitási változat is őrzi:[79]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2008-ban emlékversenyt rendeztek tiszteletére[80]

Megjelent könyvei[szerkesztés]

  • 12th Chess Tournament of Nations [Moscow 1956 Olympiad], by Salomon Flohr, Moscow, Fiskultura i Sport, 1957 (orosz nyelven).
  • Salo Flohr's Best Games of Chess, by Salomon Flohr (translated from the Russian by Gregory S. Donges), Davenport, Iowa, Thinker's Press, 1985, ISBN 0-938650-34-3.
  • Grandmaster Flohr, by Viktor D. Baturinsky (Hg), Moscow, Fiskultura i Sport, 1985 (orosz nyelven).
  • Salo Flohr und das Schachleben in der Tschechoslawakei, by Helmut Wieteck, Hamburg, Neu-Jung Verlag, 2005, ISBN 3-933648-26-2 (német nyelven).
  • Часы не остановлены. — Москва: Правда, 1984. — 48 с. (Библиотека «Огонёк»; № 52).
  • Сквозь призму полувека. — Москва: Советская Россия, 1986. — 223 с. (Шахматное искусство).

Róla szóló könyvek[szerkesztés]

  • Gregory S. Donges: Salo Flohr's best games of chess, Thinkers Press, Davenport, Iowa, 1985. 105 p.
  • Jimmy Adams: Master of tactics, master of technique, Chess Player, Nottingham, 1985. 238 p.
  • Гроссмейстер Флор / Сост. В. Д. Батуринский. — Москва: Физкультура и спорт, 1985. — 256 с. (Выдающиеся шахматисты мира).
  • Кобленц А. Сало Флор, каким я его знал // 64 — Шахматное обозрение. — 1983. — № 22. — С. 12—15.
  • Мощенко В. Сало Флор. Горький чешский шоколад. — М. : РИПОЛ классик, 2015. — 364, [1] с., [16] л. ил. — (Шахматная серия). — ISBN 978-5-386-08729-6.
  • Helmut Wietek: Salo Flohr und das Schachleben in der Tschechoslowakei, Edition Jung, 2005., p. 151, ISBN 978-3-933648-26-6 (német nyelven)
  • Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A−Z, Budapest, 1935. 346. oldal
  • Új Lexikon 3. FER-IRA, Budapest, 1936. 1287. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A chessmetrics historikus pontszámítása szerint Chessmetrics Player Profile: Salo Flohr (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  2. 10 hónapban 1935. március és 1936. május között Chessmetrics Player Profile: Salo Flohr. chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  3. Lubomir Kavalek: Nailed To The Chessboard For 50 Years (angol nyelven). The Huffington Post, 2016. december 17. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  4. Vlastimil Hort: Vlastimil Hort: Salo Flohr (német nyelven). ChessBase GmbH, 2017. február 21. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  5. ^ a b Vlastimil Hort: Memories: Vlastimil Hort on Salo Flohr (angol nyelven). ChessBase GmbH, 2017. február 22. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  6. ^ a b c d e f IM Silman: Salo Flohr and the Fickle Winds of Fate (angol nyelven). chess.com, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  7. Rogaska Slatina 1929. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  8. Bled Tournament (1931). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  9. Hastings 3132 1931. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  10. Berne Tournament (1932). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  11. London Tournament (1932). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  12. (1932. február 13.) „A londoni nagymesterverseny”. Pesti Hírlap 54 (35), 5. o. (Hozzáférés ideje: 2017. április 20.)  
  13. Hastings 3233 1932. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  14. Scheveningen 1933. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  15. Botvinnik vs. Flohr (angol nyelven). learn-and-play-online-chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  16. Hastings 1933/34 Tournament. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  17. Zurich Tournament 1934. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  18. Maróczy Géza (1934. május 29.). „Az újpesti sakkverseny”. Pesti Hírlap 56 (120), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2017. április 20.)  
  19. Hastings 1934/35 Tournament. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  20. Moscow Tournament 1935. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  21. (1935. március 17.) „A moszkvai sakkverseny eredménye”. Pesti Hírlap 57 (63), 15. o. (Hozzáférés ideje: 2017. április 20.)  
  22. 1936 in Chess. chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  23. Podebrady Tournament 1936. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  24. International Tournament Moscow 14.5-8.6.1936. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  25. AVRO Tournament 1938. Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  26. Saltsjöbaden Interzonal Tournament 1948 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  27. Budapest Candidates Tournament 1950 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  28. International Tournament Leningrad/Moscow 3.1-1.2.1939. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  29. Bournemouth 1939. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  30. Kemeri 1939. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  31. Margate Tournament 1939 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  32. Championship of Tashkent 1941/2. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  33. National Tournament Tbilisi 25.10-10.11.1942. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  34. National Tournament Baku June-July 1943. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  35. Championship of Voronezh Region− Voronezh 1945. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  36. Marianske Lazne/Praha 1956. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  37. Wageningen Caltey Tournament 1958 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  38. Hoogovens Tournament, Beverwijk 1960 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  39. Asztalos mem Balatonfured 1960. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  40. Hastings 1961/62 Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  41. Stockholm 1962. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  42. Memorial M. Chigorin Sochi 26.8-26.9.1965. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  43. Noordwijk 1965. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  44. IBM Amsterdam 1966. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  45. Rubinstein mem Polanica Zdroj 1967. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  46. 13 Championship of USSR Moscow 21.5-17.6.1944. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  47. Moscow ch 1944/5. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  48. Championship of "Bolshevik"- Kiev September-October 1944. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  49. Championship of Estonia − 1945. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  50. XV Championship of USSR- Leningrad 2.2-8.3.1947. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  51. XVI Championship of USSR- Moscow 11.11-14.12.1948. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  52. XVII Championship of USSR- Moscow 16.10-20.11.1949. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  53. Championship of "Bolshevik"- Odessa August-September 1949. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  54. 18 Championship of USSR Moscow 12.11-12.12.1950. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  55. 19 Championship of USSR Moscow 11.11-14.12.1951. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  56. 30 Championship of Moscow 1952. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  57. Championship of Moscow − 1953. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  58. 21 Championship of USSR Kiev 7.1-7.2.1954. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  59. 22 Championship of USSR Moscow 11.2-15.3.1955. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  60. 33 Championship of Moscow 26.5.−18.6.1955. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  61. 26 Championship of Ukraine − Kiev 1957. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  62. Championship of Burevestnik − 1957. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  63. 38 Championship of Moscow 22.11.−29.12.1960. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  64. Gothenburg m 1931. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  65. Prague m 1931. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  66. London m 1932. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  67. The Hague m 1932. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  68. Amsterdam/Karlsbad m 1932. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  69. International Match- Moscow/Leningrad 28.11-19.12.1933. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  70. Arosa m 1933. 365chess.com. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  71. Match Baku April 1942. RusBase. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  72. Men's Chess Olympiads (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  73. 3rd Chess Olympiad: Hamburg 1930 (angol nyelven). OlimpBase
  74. 4th Chess Olympiad: Prague 1931 (angol nyelven). OlimpBase
  75. 5th Chess Olympiad: Folkestone 1933 (angol nyelven). OlimpBase
  76. 6th Chess Olympiad: Warsaw 1935 (angol nyelven). OlimpBase
  77. 7th Chess Olympiad: Stockholm 1937 (angol nyelven). OlimpBase
  78. SOVIET TEAM CHESS CHAMPIONSHIP (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  79. Chess Openings (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  80. Salo Flohr Memorial (angol nyelven). chesdom.com, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2017. április 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salo Flohr témájú médiaállományokat.
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap