Réti Richárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réti Richárd
Réti Richárd (1924)
Réti Richárd (1924)
Személyes adatok
Születési dátum 1889. május 28.
Születési hely Bazin
Halálozási dátum 1929. június 6. (40 évesen)
Halálozási hely Prága
Állampolgárság osztrák-magyar, csehszlovák
Versenyzői adatok
Cím sakkmester[1]
Legmagasabb Élő-pontszám 2710 (1920 december)[2]
Legmagasabb ranglista 5. (1920 augusztus)[3]

Richard Réti (Bazin, 1889. május 28.Prága, 1929. június 6.) híres német anyanyelvű osztrák-magyar sakkmester, a monarchia felbomlása után csehszlovák sakknagymester volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja zsidó orvos volt, egy francia nevelőnő foglalkozott vele. Iskolásként 1904-ben Bécsbe költözött az anyjával, ahol elvégezte a gimnáziumot és matematikát hallgatott az egyetemen, de hamarosan a sakk bűvölte el. Elvesztette a bécsi Café Centralban a szemináriumi dolgozatát, és, mert nem találta, hátat fordított az egyetemnek, és hivatásos sakkozó lett.

Tartakover mesélte később:

Réti matematikát hallgatott, de nem volt száraz matematikus, Bécs színeiben játszott, de nem volt bécsi, a régi Magyarországon született, de nem tudott magyarul, nagyon gyorsan beszélt, de megfontolva cselekedett, és a legjobb sakkozó lett, de nem harcolta ki a sakk-koronát. Ő, igenis egy kutató művész, aki inkább a dolgok „miértjével”, mint a dolgok lényegével foglalkozik…

Az első világháború végén Prágába költözött. 1918 és 1924 között voltak a legnagyobb sikerei, ekkor a világ legjobbjai között volt. Az 1924-es évben tíz év után ő volt az első, aki megverte a nagy Capablancát egy tornán.

Réti egyike volt a sakkmegnyitás radikális megújítóinak, Nimzowitsch-csal, és Breyer Gyulával együtt a „Hypermodern Sakkiskola” nevezetes vezéregyéniségeként. A nevét viselő Réti-megnyitás (1.Hf3 d5 2.c4) azonknak az időknek egyik jellegzetes vívmánya.

Réti 1925-ben világrekordot állított fel vakszimultánban 29 táblán, 21 partit nyert, hatot remizett, és kettőt vesztett.

A sakk-irodalomban is maradandó mesterműveket írt, könyvei: Die neuen Ideen im Schachspiel 1922, és a Die Meister des Schachbretts 1930 a sakkirodalom klasszikus alkotásai.

Negyvenévesen Réti Prágában skarlát áldozata lett.

Végjátékfeladvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsenialitása a végjátékfeladványok területén is mutatkozott. A leghíresebb műve 1921. december 4-én jelent meg az Ostrauer Morgenzeitung napilapban. Ez valószínűleg a legismertebb végjátékfeladvány, amit valaha szerkesztettek. A szerzemény alapgondolata a közismert senecai szólás tagadása: Aki két nyúl után fut, egyiket sem fogja meg. Tartakower úgy dicsérte ezt a művet, mint a kör négyszögesítését.

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Világos indul és döntetlent ér el


Első pillantásra ez lehetetlen, hisz a világos király nem tudja behozni a sötét gyalogot, és a sötét királynak nincs semmi gondja a világos gyaloggal.

Megfejtés:

1. Kh8-g7!! h5-h4

Vagy 1. –, Kb6 2. Kf6 h4 3. Ke5 h3 4. Kd6 h2 5. c7 =

2. Kg7-f6 h4-h3

Ha most 3. Ke5? akkor 3. –, h2 sötét nyer.

3. Kf6-e6 vagy 3. Kf6-e7

Döntetlen.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harry Golombek: Richard Rétis beste Partien. Überarbeitete Neuauflage von John Nunn. Beyer-Verlag, Hollfeld 2002. ISBN 3-88805-268-8
  • Ján Kalendovský: RICHARD RÉTI šachový myslitel, Olympia, Praha, 1989

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az adott korban a mai nemzetközi nagymesternek felelt meg
  2. Chessmetrics Player Profile: Richard Réti (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  3. 1920 augusztus és 1921 február között állt pontjai alapján a világranglista 5. helyén Chessmetrics Player Profile: Richard Réti (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]