Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-45-2
Az első világháború, vagy I. világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak Világháború, „Nagy háború”, vagy „A háború, amely véget vet minden háborúnak”), 1914 és 1918 között négy éven át tartott, Európából induló globális háború összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg (I. Ferenc József: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”). Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok (II. Vilmos: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében.”), a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
A világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be először harci alkalmazásra a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázokat.
A háború alatt meggyengült Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai később a második világháború kitöréséhez vezettek.
Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.