Süvöltő
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dániai példány
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A süvöltő éneke
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pyrrhula pyrrhula (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Süvöltő témájú médiaállományokat és Süvöltő témájú kategóriát. |
A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Előfordulása[szerkesztés]
Európában és Ázsiában, Írországtól Japánig általánosan elterjedt. Az északi populációk télen délre vonulnak. Parkok, kertek, temetők lakója, a vadonban inkább erdőkben érzi jól magát.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres vendég, de néha fészkel is. Ebben az országban védett; eszmei értéke 25 000 forint.
Alfajai[szerkesztés]
A süvöltő alfajainak meghatározása korántsem egységes a természettudósok között. Egyes tudósok csak kettő, míg mások 10 alfajt különböztetnek meg. Ezen kívül három alfaj esetében felmerült, hogy önálló fajokként ismerjék el őket, de ez a nézet még nem terjedt el mindenütt.
- északi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula pyrrhula) – Észak-Eurázsiai alfaj, Skandináviában, Európa keleti részén és Közép-Szibériában él, keletre egészen az Ohotszki-tenger partvidékéig elterjedt. Nagyobb a többi alfajnál.
- európai süvöltő (Pyrrhula pyrrhula europoea) - az európai kontinens java részén ez az alfaj él, előfordul Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaország keleti részén és Németországban.
- angol süvöltő (Pyrrhula pyrrhula pileata) - a Brit-szigeteken honos alfaj
- ibériai süvöltő (Pyrrhula pyrrhula iberiae) - az Ibériai-félsziget északi részén és a Pireneusokban fordul elő.
- kaukázusi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula rossikowi) Kisázsia északi részén és a Kaukázus vidékén élő alfaj
- kaszpi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula caspica) - a Kaszpi-tenger déli és keleti partvidéke mentén elterjedt alfaj.
- Cassin-süvöltő (Pyrrhula pyrrhula cassinii) - Kamcsatkában, a Kuril-szigetek északi szigetein és az Ohotszki-tenger északi partvidékén élő alfaj.
A következő három alfajt egyes rendszerekben önálló fajokként ismerik el, míg más rendszerek csak a süvöltő alfajaiként kezelik őket.
- azori-szigeteki süvöltő (Pyrrhula pyrrhula murina) – kizárólag São Miguel szigetén él, mely az Azori-szigetek tagja. Tollaiban nincs vörös színe. Mára nagyon megritkult a Természetvédelmi Világszövetség a "kihalással közvetlenül veszélyeztetett" kategóriába sorolja. Egyedszáma valószínűleg 100 alatt van.
- szürke süvöltő (Pyrrhula pyrrhula cineracea) - Szibéria déli részén, az Altajban és Mongólia északi részének hegyvidéki területein honos.
- mandzsúriai süvöltő vagy más néven japán süvöltő (Pyrrhula pyrrhula griseiventris) - Japán szigetei közül Hokkaidón és Honsún, valamint Szahalin szigetén, az Usszuri-földön és az Amur vidéken elterjedt.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25 centiméter, testtömege 25 gramm. A hímnek az alsórésze élénk rózsaszínű, fartöve fehér, feje fekete és hátszíne kékesszürke, a tojó hasonlít a hímhez, de sokkal egyszerűbb színezetű. Csőrük rövid és lekerekített, éles élű, alkalmas a magvak és rügyek fogyasztásához.
Életmódja[szerkesztés]
Fák és lágy szárú növények magvait, rügyeit, valamint bogyókat fogyaszt leginkább. Kedvence a kőris és a juharfa magja. 2-4 évet él.
Szaporodása[szerkesztés]
Egyéves korban lesz ivarérett, a költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente kétszer költ 4-5 halványkék, vörös foltos tojást. A fióka 12-14 nap után repül ki.
Képek[szerkesztés]
-
A hím...
-
... és a barnás színű tojó
-
Egy fiatal példány
-
A Pyrrhula pyrrhula europoea tojásai
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: pages 171–172.
- IOC
