Roman Herzog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Roman Herzog
Roman Herzog.jpg
Született 1934. április 5.[1][2][3][4][5][6]
Landshut[7][8]
Elhunyt 2017. január 10. (82 évesen)[2][3][9][4][5][6]
Bad Mergentheim[10]
Állampolgársága német
Házastársa Christiane Herzog
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • bíró
Tisztség
  • Member of the Landtag of Baden-Württemberg
  • bíró (1983. december 20. – 1994. június 30., Federal Constitutional Court)
  • judge at the Federal Constitutional Court of Germany (1983. december 20. – 1994. június 30.)
  • szövetségi elnök (1994. július 1. – 1999. június 30.)
Iskolái Lajos–Miksa Egyetem
Kitüntetései
  • Berlin díszpolgára
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal
  • Steiger Award
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • honorary doctor of Ben-Gurion University
  • Honorary doctor of the University of Oxford
  • honorary doctor of Waseda University
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎
  • Grand Collar of the Order of Prince Henry[11]
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class
  • Grand Cross of the White Rose of Finland with Collar
  • a Padovai Egyetem díszdoktora
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga
  • honorary citizen of Bonn
  • Karl-Valentin-rend
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1994)
  • Grand Cross special issue of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany, special issue (1994)
  • Károly-díj (1997. május 8.)[12]
  • German Leo Baeck Award (1998)
  • European handicraft prize (2012)[13]
Sírhely Jagsthausen Cemetery[14]

Roman Herzog aláírása
Roman Herzog aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Herzog témájú médiaállományokat.

Roman Herzog (Landshut, 1934. április 5.Bad Mergentheim, 2017. január 10.) német politológus és politikus, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke volt 1994-től 1999-ig. Előtte a német Szövetségi Alkotmánybíróság tagjaként, majd elnökeként dolgozott. Korábban a CDU politikusaként tartományi miniszteri posztokat töltött be.

Pályafutása[szerkesztés]

Az érettségi után jogot tanult Münchenben a Lajos–Miksa Egyetemen, 1958-ban szerzett jogi doktorátust. Az államjogász Theodor Maunz mellett volt tudományos asszisztens az egyetemen. 1964-ben habilitált, és egy évig tanított az egyetemen. 1965-től önálló tanszéket vezetett a Berlini Szabadegyetemen, 1969-től pedig államjogot és politikatudományt tanított Speyerben a Közigazgatástudományi Főiskolán.

1970-ben csatlakozott a CDU-hoz. 1973-ban a Helmut Kohl vezette Rajna-vidék-Pfalz-i tartományi kormányban államtitkári posztot kapott, bekerült a Bundesratba és a német evangélikus egyház szinódusának is tagja lett. 1979-től a CDU párvezetőségének tagja. 1978/80-ban Baden-Württemberg tartományi kormányában kultusz- és sportminiszter, 1983 decemberéig belügyminiszter. 1984-től a Szövetségi Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1987-től elnöke. Bírói munkájával párhuzamosan tanított a Tübingeni Egyetemen is.

1994-ben Németország elnökévé választották. Egyértelműen elutasította az egykor Németországhoz tartozott keleti területek iránti igényeket. 1996-ban létrehozta a nácizmus áldozatainak emléknapját, amelyet minden évben január 27-én tartanak Németországban.

Írásai[szerkesztés]

  • Grundrechtsbeschränkung nach dem Grundgesetz und Europäische Menschenrechtskonvention Dissertation, (1958)
  • Die Wesensmerkmale der Staatsorganisation in rechtlicher und entwicklungsgeschichtlicher Sicht Habilitation, (1964)
  • Kommentar zum Grundgesetz „Maunz-Dürig-Herzog“ (1964)
  • Evangelisches Staatslexikon (közös kiadásban) (1966)
  • Allgemeine Staatslehre (1971)
  • Staaten der Frühzeit. Ursprünge und Herrschaftsformen (1988)
  • Staat und Recht im Wandel (1994)
  • Vision Europa. Antworten auf globale Herausforderungen (1996)
  • Kann man aus der Geschichte lernen? (1997)
  • Strukturmängel der Verfassung? Erfahrungen mit dem Grundgesetz (2000)
  • Wider den Kampf der Kulturen: eine Friedensstrategie für das 21. Jahrhundert (2000)
  • Jahre der Politik: die Erinnerungen, (2007)
  • Europa neu erfinden, vom Überstaat zur Bürgerdemokratie (2014)

Könyvei magyarul[szerkesztés]

  • Ősi államok hatalomgyakorlás eredete és formái; ford., mutatók Patay-Horváth András; Corvina, Bp., 1999 (Egyetemi könyvtár) ISBN 963-13-4755-9

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. 119155087
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  9. Roman Herzog ist tot, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  10. Die-Bundespraesidenten/Roman-Herzog, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  11. http://www.ordens.presidencia.pt/?idc=154
  12. Der Karlspreisträger 1997 Roman Herzog (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  13. http://www.nrwhandwerkstag.de/artikel/roman-herzog-ist-traeger-des-europaeischen-handwerkspreis-31,0,1860.html, 2014. december 2.
  14. https://www.stimme.de/archiv/region-hn/Roman-Herzog-in-Jagsthausen-beigesetzt;art16305,3785593

Források[szerkesztés]