Roman Herzog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roman Herzog
Roman Herzog.jpg
Született 1934. április 5.[1]
Landshut[2][3]
Elhunyt 2017. január 10. (82 évesen)[4]
Bad Mergentheim[5]
Állampolgársága német
Házastársa Christiane Herzog
Gyermekei kettő gyermek
Foglalkozása
Tisztség
  • President of Germany (1994. július 1.–1999. június 30., Richard von Weizsäcker, Johannes Rau)
  • Member of the Landtag of Baden-Württemberg
  • bíró (1983. december 20.–1994. június 30., Ernst Benda, Federal Constitutional Court of Germany, Evelyn Haas)
Iskolái Lajos Miksa Egyetem
Kitüntetései

Roman Herzog aláírása
Roman Herzog aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Herzog témájú médiaállományokat.

Roman Herzog (Landshut, 1934. április 5.Bad Mergentheim, 2017. január 10.) német politológus és politikus, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke volt 1994-től 1999-ig. Előtte a német Szövetségi Alkotmánybíróság tagjaként, majd elnökeként dolgozott. Korábban a CDU politikusaként tartományi miniszteri posztokat töltött be.

Pályafutása[szerkesztés]

Az érettségi után jogot tanult Münchenben a Lajos Miksa Egyetemen, 1958-ban szerzett jogi doktorátust. Az államjogász Theodor Maunz mellett volt tudományos asszisztens az egyetemen. 1964-ben habilitált, és egy évig tanított az egyetemen. 1965-től önálló tanszéket vezetett a Berlini Szabadegyetemen, 1969-től pedig államjogot és politikatudományt tanított Speyerben a Közigazgatástudományi Főiskolán.

1970-ben csatlakozott a CDU-hoz. 1973-ban a Helmut Kohl vezette Rajna-vidék-Pfalz-i tartományi kormányban államtitkári posztot kapott, bekerült a Bundesratba és a német evangélikus egyház szinódusának is tagja lett. 1979-től a CDU párvezetőségének tagja. 1978/80-ban Baden-Württemberg tartományi kormányában kultusz- és sportminiszter, 1983 decemberéig belügyminiszter. 1984-től a Szövetségi Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1987-től elnöke. Bírói munkájával párhuzamosan tanított a Tübingeni Egyetemen is.

1994-ben Németország elnökévé választották. Egyértelműen elutasította az egykor Németországhoz tartozott keleti területek iránti igényeket. 1996-ban létrehozta a nácizmus áldozatainak emléknapját, amelyet minden évben január 27-én tartanak Németországban.

Írásai[szerkesztés]

  • Grundrechtsbeschränkung nach dem Grundgesetz und Europäische Menschenrechtskonvention Dissertation, (1958)
  • Die Wesensmerkmale der Staatsorganisation in rechtlicher und entwicklungsgeschichtlicher Sicht Habilitation, (1964)
  • Kommentar zum Grundgesetz „Maunz-Dürig-Herzog“ (1964)
  • Evangelisches Staatslexikon (közös kiadásban) (1966)
  • Allgemeine Staatslehre (1971)
  • Staaten der Frühzeit. Ursprünge und Herrschaftsformen (1988)
  • Staat und Recht im Wandel (1994)
  • Vision Europa. Antworten auf globale Herausforderungen (1996)
  • Kann man aus der Geschichte lernen? (1997)
  • Strukturmängel der Verfassung? Erfahrungen mit dem Grundgesetz (2000)
  • Wider den Kampf der Kulturen: eine Friedensstrategie für das 21. Jahrhundert (2000)
  • Jahre der Politik: die Erinnerungen, (2007)
  • Europa neu erfinden, vom Überstaat zur Bürgerdemokratie (2014)

Könyvei magyarul[szerkesztés]

Roman Herzog: Ősi államok – A hatalomgyakorlás eredete és formái (Corvina, Budapest, Helikon, 1999. ISBN 963-13-4755-9

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. 119155087
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  4. Roman Herzog ist tot, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  5. Die-Bundespraesidenten/Roman-Herzog, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források[szerkesztés]

  • Irmgard Zündorf: Biografie Roman Herzog (német nyelven). Lebendiges Museum Online. (Hozzáférés: 2016. december 28.)