Johannes Rau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johannes Rau
Johannes Rau (1986)
Johannes Rau (1986)
A Német Szövetségi Köztársaság 8. elnöke
Hivatali idő
1999. július 1.2004. június 30.
Előd Roman Herzog
Utód Horst Köhler

Született 1931. január 16.
Wuppertal
Elhunyt 2006. január 27. (75 évesen)
Berlin
Sírhely Dorotheenstadti temető
Párt Németország Szociáldemokrata Pártja

Házastársa Christina Rau
Foglalkozás politikus
Vallás

Díjak
  • Leo-Baeck-Medal (2001)
  • Berlin díszpolgára (2004. március 15.)
  • Verdienstorden des Landes Nordrhein-Westfalen
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal
  • Ehrenring der Stadt Wuppertal
  • Orden wider den tierischen Ernst
  • Olimpiai érdemrend
  • Fehér Sas-rend
  • Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal
  • European handicraft prize (1994)
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Buber-Rosenzweig-Medal (2000)
  • Elefántrend
  • Order of State of Republic of Turkey

Johannes Rau aláírása
Johannes Rau aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Rau témájú médiaállományokat.

Johannes Rau (Wuppertal, 1931. január 16.Berlin, 2006. január 27.) német politikus, 1999 és 2004 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke.

Államfői tisztségét megelőzően Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) helyi szintű és tartományi politikusa, 1969 és 1970 között Wuppertal városának főpolgármestere, 1978 és 1998 között Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke volt.

Elnöksége[szerkesztés]

Rau már 1994-ben is jelölt volt az elnökválasztáson, ám akkor az a Roman Herzog nyert, aki öt év múlva nem vállalta az újabb ciklust. 1999-ben választották meg a szociáldemokrata politikust hazája államfőjének. Rau jelöltségét a regnáló kancellár és párttársa, Gerhard Schröder is támogatta. A politikust a szövetségi közgyűlés 1338 tagja a második körben választotta meg 690 vokssal, amely hússzal több, mint a szükséges többség.[1] Beiktatásakor kifejezte a német politikai egység iránti elkötelezettségét: "minden német elnöke kívánok lenni, és partnere mindenkinek, akik német útlevél nélkül nálunk élnek és dolgoznak".[2]

2000. februárjában Rau lett az első politikus, aki német nyelven szólalhatott fel a Knesszetben (Izrael parlamentje).[3] Jeruzsálemi beszédében bocsánatot kért népének múltbéli bűnei miatt: "Izrael népének színe előtt alázattal meghajlok a meggyilkoltak emléke előtt, azoké előtt, akiknek nincs sírjuk, amelynél bocsánatot kérhetnék tőlük (...). Bocsánatot kérek a németek tetteiért, a magam és nemzedékem nevében. Teszem ezt Önök előtt, akik a kétezer év után újjászületett s a világ zsidóságát, de főleg a holokauszt túlélőit befogadó Izrael Államot képviselik." [4]

Családi háttere, tanulmányai[szerkesztés]

Wuppertalban, Észak-Rajna Vesztfáliában jött a világra. Az öt testvér közül ő volt a középső. A családja erősen vallásos, evangélikus volt. A második világháborút követően kiadói-könyvkereskedői képesítést szerzett, majd újságíró lett.[2] Emellett harmincöt évig volt tagja a Rajnai Protestáns Egyház Zsinatának. Munkássága során hosszú éveken át támogatta a kommunista államokban élő protestánsokat.[5]

Halála[szerkesztés]

Rau hosszú betegeskedés után 2006. január 27-én, Berlinben hunyt el.[6] Az egykori államfő 2004-es távozását követően két műtéten is átesett, de állapota nem javult.[7]

Források[szerkesztés]