Rila-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rila
Selo Kostenets 001.jpg

Hely Bulgária Bulgária
Hegység Rila–Rodopei-masszívum
Legmagasabb pont Muszala (2925 m)[1]
Típus variszkuszi eredetű röghegység
Terület 2629 km2
Elhelyezkedése
Rila (Bulgária)
Rila
Rila
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 11′, k. h. 23° 35′Koordináták: é. sz. 42° 11′, k. h. 23° 35′
Térkép
Rila Balkan topo de.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rila témájú médiaállományokat.

A Rila vagy Rila-hegység (bolgárul: Рила) hegység Bulgária délnyugati részén, a Rila–Rodopei-masszívum része.[2] Legmagasabb pontja a 2925 m magas Muszala, ezzel az ország és a Balkán legmagasabb hegysége,[1] egyben a hatodik legmagasabb Európában a Kaukázus, az Alpok, a Sierra Nevada, a Pireneusok és az Etna után. Területének legnagyobb része a Rila Nemzeti Parkhoz tartozik. Innen ered, illetve gyűjti össze a vizet a négy legnagyobb vízrendszer: a Marica, a Meszta, az Iszker és a Sztruma.[3]

Jellemzői[szerkesztés]

Az ókorban Dunax néven ismerték.[4] A Rila név elképzelhető, hogy trák eredetű, és „bőséges vizet”-et jelent.[5] Ez a hegységben található mintegy 200, glaciális eredetű tóra és a hegy lábánál fakadó hőforrásokra utalhat. Más kutatók véleménye szerint a szláv riti, rija („ás”, „kapar”) szóból eredhet.[4]

A hegység 2629 km² területű, átlagmagassága 1487 méter. Területének harmada 2000 méternél magasabban fekszik. A Pirinnel és a Rodopével úgynevezett nyergek kötik össze, melyek járhatóak. Röghegység, főképp kristályos palából áll, beékelődő gránittömbökkel.[4] Éghajlata magashegységi, több csapadékkal, mint a környező területeken, kevesebb a napsütéses órák száma, jelentős a felhő- és ködképződés. A hó sokáig megmarad. Jellemzően tűlevelő erdők képezik a növényzet nagy részét 2000 méterig (feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, jegyenyefenyő, balkáni páncélfenyő), alatta bükkerdők találhatók, a tűlevelűek felett pedig törpefenyő és boróka telepedett meg, ezek felett pedig alpesi legelők vannak.[3]

Hagyományosan négy részre osztják. A központi, átlagmagasság szerinti legmagasabb részt Szaklavica néven is ismerik, itt a legmagasabb csúcs a Cserna poljana, 2716 méterrel. A Muszala a Keleti-Rilában található, 1932-ben itt építették fel a Balkán-félsziget első magashegységi meteorológiai megfigyelőállomását. A Keleti-Rilában ered a Marica és a Meszta. Az északnyugati részben 2600-2700 méter fölötti csúcsok találhatóak, mint a Majlovica, vagy a Goljam Kupen. Ezen a részen fekszik a Hét rilai tó. A délnyugati rész alacsonyabb, mint a többi, a Fikiro-hegy 2666 méter magas, az Angelov 2643 m.[6]

A Hét rilai tó völgye


Kulturális jelentősége[szerkesztés]

Kulturális szempontból a hely Bulgária legnagyobb és legjelentősebb kolostoráról, a Rilai kolostorról nevezetes, amelyet a 10. században alapított Rilai Szent János.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Bulgaria's land: some records (angol nyelven). OMDA Ltd., 2012. január 22. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  2. Bulgária földrajza 26. o.
  3. ^ a b Bulgária földrajza 60. o.
  4. ^ a b c Bulgária földrajza 59. o.
  5. Rila National Park. Rila National Park. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
  6. Bulgária földrajza 61–62. o.

Források[szerkesztés]

  • Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3 


Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rila című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]