Rila-hegység
| Rila | |
 | |
| Magasság | 2925 m |
| Hely |  Bulgária |
| Hegység | Rila–Rodopei-masszívum |
| Legmagasabb pont | Muszala (2925 m)[1] |
| Típus | variszkuszi eredetű röghegység |
| Terület | 2629 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Rila
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 11′, k. h. 23° 35′Koordináták: é. sz. 42° 11′, k. h. 23° 35′ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rila témájú médiaállományokat. | |
A Rila vagy Rila-hegység (bolgárul: Рила) hegység Bulgária délnyugati részén, a Rila–Rodopei-masszívum része.[2] Legmagasabb pontja a 2925 m magas Muszala, ezzel az ország és a Balkán legmagasabb hegysége,[1] egyben a hatodik legmagasabb Európában a Kaukázus, az Alpok, a Sierra Nevada, a Pireneusok és az Etna után. Területének legnagyobb része a Rilai Nemzeti Parkhoz tartozik. Innen ered, illetve gyűjti össze a vizet a négy legnagyobb vízrendszer: a Marica, a Meszta, az Iszker és a Sztruma.[3]
Jellemzői[szerkesztés]
Az ókorban Dunax néven ismerték.[4] A Rila név elképzelhető, hogy trák eredetű, és „bőséges vizet”-et jelent.[5] Ez a hegységben található mintegy 200, glaciális eredetű tóra és a hegy lábánál fakadó hőforrásokra utalhat. Más kutatók véleménye szerint a szláv riti, rija („ás”, „kapar”) szóból eredhet.[4]
A hegység 2629 km² területű, átlagmagassága 1487 méter. Területének harmada 2000 méternél magasabban fekszik. A Pirinnel és a Rodopével úgynevezett nyergek kötik össze, melyek járhatóak. Röghegység, főképp kristályos palából áll, beékelődő gránittömbökkel.[4] Éghajlata magashegységi, több csapadékkal, mint a környező területeken, kevesebb a napsütéses órák száma, jelentős a felhő- és ködképződés. A hó sokáig megmarad. Jellemzően tűlevelű erdők képezik a növényzet nagy részét 2000 méterig (feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, balkáni páncélfenyő), alatta bükkerdők találhatók, a tűlevelűek felett pedig törpefenyő és boróka telepedett meg, ezek felett pedig alpesi legelők vannak.[3]
Hagyományosan négy részre osztják. A központi, átlagmagasság szerinti legmagasabb részt Szaklavica néven is ismerik, itt a legmagasabb csúcs a Cserna poljana, 2716 méterrel. A Muszala a Keleti-Rilában található, 1932-ben itt építették fel a Balkán-félsziget első magashegységi meteorológiai megfigyelőállomását. A Keleti-Rilában ered a Marica és a Meszta. Az északnyugati részben 2600-2700 méter fölötti csúcsok találhatóak, mint a Majlovica, vagy a Goljam Kupen. Ezen a részen fekszik a Hét rilai tó. A délnyugati rész alacsonyabb, mint a többi, a Fikiro-hegy 2666 méter magas, az Angelov 2643 m.[6]
Kulturális jelentősége[szerkesztés]
Kulturális szempontból a hely Bulgária legnagyobb és legjelentősebb kolostoráról, a Rilai kolostorról nevezetes, amelyet a 10. században alapított Rilai Szent János.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bulgaria's land: some records (angol nyelven). OMDA Ltd., 2012. január 22. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
- ↑ Bulgária földrajza 26. o.
- ↑ a b Bulgária földrajza 60. o.
- ↑ a b c Bulgária földrajza 59. o.
- ↑ Rila National Park. Rila National Park. (Hozzáférés: 2016. április 28.)
- ↑ Bulgária földrajza 61–62. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rila című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- A Rila-hegység földrajza
- Rila Nemzeti Park (bolgár, angol)
