Ranavírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2020 júniusából)
Elektronmikroszkópos felvétel egy sejtben felgyűlt ranavírusokról (sötét hexagonok).

A Ranavírus az Iridoviridae[1] családba tartozó vírusok egy nemzetsége. Ebbe a családba 5 másik nemzetség tartozik még, de csak a Ranavírus nemzetségbe tartozók között találhatóak olyan vírusok, melyek kétéltűeket és hüllőket fertőznek. A Lymphocystivírus és a Megalocytivírus nemzetségek mellett a Ranavírus alkotja a harmadik nemzetséget az Iridoviridae családban, mely csontos halakat is fertőz.[2] Az Iridoviridae család egyike a nukleocitoplazmatikus nagyméretű DNS vírusoknak.

Ökológiai hatás[szerkesztés]

A Ranavírus a Megalocytivírushoz hasonlóan a dsDNS vírusok egy újonnan felbukkant, közeli rokon fajokból álló csoportját alkotja, melyek mind édes-, mind sósvízi, vadon élő és tenyésztett halakban okoznak szisztémás fertőzést. Csakúgy, mint a Megalocytivírus-kitörések, a Ranavírus-járványok is komoly ökológiai jelentőséggel bírnak az akvakultúrában, mivel mérsékelt halveszteséggel, de akár a tenyésztett halak tömeges pusztulásával is járhatnak. Azonban a Megalocytivírus nemzetséggel ellentétben a kétéltűek körében előforduló Ranavírus-fertőzéseket a kétéltű-populációk világszintű csökkenésének egyik okaként tartják számon.[3][4] A ranavírusok kétéltű-populációkra gyakorolt hatása a kitridiomikózist okozó Batrachochytrium dendrobatidis kitrid gombáéhoz mérhető.[5][6][7] A járványok gyakoriságának növekedését a feltételezések szerint a klímaváltozás okozhatja.[8]

Etimológia[szerkesztés]

A Rana tag a béka latin megfelelője,[9] amely arra utal, hogy Ranavírust először a Lithobates pipiens békafajból izolálták az 1960-as években.[10][11][12]

Evolúció[szerkesztés]

A jelek szerint a Ranavírusok egy halakat fertőző vírusból fejlődtek ki, ami később képessé vált kétéltűeket és hüllőket is fertőzni.[13]

Gazdaszervezetek[szerkesztés]

Farkatlan kétéltűek

Farkos kétéltűek

Hüllők

Rendszertani besorolás[szerkesztés]

Csoport: dsDNS vírusok

Rend: Pimascovirales[1]

Az Iridoviridae családba hat nemzetség tartozik: Chloriridovírus, Decapodiridovírus, Iridovírus, Lymphocystivírus, Megalocytivírus és Ranavírus.[1] A Ranavírusok közé hat ismert vírusfaj tartozik, melyek közül 3 fertőz bizonyítottan kétéltűeket: Ambystoma tigrinum virus (ATV), Bohle iridovirus (BIV) és frog virus 3 (FV3).[24]

Szerkezet[szerkesztés]

A ranavírusok nagyméretű, körülbelül 150 nm átmérőjű ikozaéderes vírusok. Genomjukat körülbelül 150 kilobázispárnyi duplaszálú DNS (dsDNS) alkotja,[25] mely nagyjából 100 génterméket kódol.[26] A vírus fehérjeburkának fő strukturális alkotója az úgynevezett MCP (major capsid protein).

Replikáció[szerkesztés]

A nemzetség típusfaja, a frog virus 3 (FV3) jól kutatott, ezért széleskörű ismeretekkel rendelkezünk a Ranavírusok replikációjával kapcsolatban.[24][25] Az FV3 8 és 32 °C között képes szaporodni.[26] A Ranavírusok receptor-mediált endocitózissal jutnak be a gazdasejtekbe.[27] A vírusrészecskék ezután elvesztik burkukat és a sejtmagba vándorolnak, ahol a virális eredetű DNS-polimeráz segítségével megindul a virális DNS szintézise.[28] A virális DNS ezután elhagyja a sejtmagot, majd a citoplazmában megkezdődik a DNS-replikáció második szakasza, melynek végére úgynevezett konkatemerek képződnek, mely sok kópiában tartalmazzák a vírus DNS-ét.[28] A virális DNS ezután becsomagolódik és ezáltal fertőzőképes virionokká válik.[24] A ranavírus-genom a többi iridovirális genomhoz hasonlóan cirkuláris szerveződésű és terminálisan redundáns.[28]

Transzmisszió[szerkesztés]

A feltételezések szerint a Ranavírusok többféle módon is terjedhetnek, például fertőzött talajjal, direkt érintkezéssel, cseppfertőzéssel és a fertőzött szövetek elfogyasztásával ragadozás, dögevés vagy kannibalizmus útján.[11] Ezek a vírusok viszonylag stabilak vízi környezetekben, ahol akár több hétig is életképesek maradnak a gazdaszervezeten kívül.[11]

Epidemiológia[szerkesztés]

Ázsiából, Európából, Észak-Amerikából és Dél-Amerikából is ismertek Ranavírusokhoz köthető nagymértékű kétéltű-pusztulások.[11] Ausztráliában is izoláltak Ranavírusokat kétéltűek vadon élő populációiból, de ezen a kontinensen nem köthetőek hozzájuk súlyos pusztulások.[11][29][30]

Patogenezis[szerkesztés]

A virális fehérjék szintézise a sejtbe jutás utáni néhány órán belül elkezdődik,[26] aminek következtében a fertőződés után néhány órával már nekrózis és apoptózis figyelhető meg a fertőzött sejteknél.[25][31]

Makroszkópos patológia[szerkesztés]

A Ranavírus-fertőzéssel járó főbb károsodások magukba foglalják a bőrpírt, általános duzzadtságot, vérzéseket, a lábak megdagadását, illetve a máj duzzadtságát és morzsalékonyságát.[11]

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Iridoviridae - Iridoviridae - dsDNA Viruses (angol nyelven). International Committee on Taxonomy of Viruses (ICTV). (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  2. ↑ Whittington, R J, M M (2010. február 1.). „Iridovirus infections in finfish - critical review with emphasis on ranaviruses” (angol nyelven). Journal of Fish Diseases 33 (2), 95–122. o. DOI:10.1111/j.1365-2761.2009.01110.x.  
  3. ↑ Teacher, A. G. F., T. W. J. (2010. június 10.). „Assessing the long-term impact of Ranavirus infection in wild common frog populations: Impact of Ranavirus on wild frog populations” (angol nyelven). Animal Conservation 13 (5), 514–522. o. DOI:10.1111/j.1469-1795.2010.00373.x.  
  4. ↑ Price, Stephen J., Richard A. (2014. november 1.). „Collapse of Amphibian Communities Due to an Introduced Ranavirus” (angol nyelven). Current Biology 24 (21), 2586–2591. o. DOI:10.1016/j.cub.2014.09.028.  
  5. ↑ Jancovich, James K, V.Gregory (2003. november 1.). „Genomic sequence of a ranavirus (family Iridoviridae) associated with salamander mortalities in North America” (angol nyelven). Virology 316 (1), 90–103. o. DOI:10.1016/j.virol.2003.08.001.  
  6. ↑ Brunner, Jesse L., Elizabeth W. (2004. február 1.). „INTRASPECIFIC RESERVOIRS: COMPLEX LIFE HISTORY AND THE PERSISTENCE OF A LETHAL RANAVIRUS” (angol nyelven). Ecology 85 (2), 560–566. o. DOI:10.1890/02-0374. ISSN 0012-9658.  
  7. ↑ Pearman, Peter B. (2005. április 1.). „Susceptibility of Italian agile frog populations to an emerging strain of Ranavirus parallels population genetic diversity” (angol nyelven). Ecology Letters 8 (4), 401–408. o. DOI:10.1111/j.1461-0248.2005.00735.x. ISSN 1461-023X.  
  8. ↑ Price, Stephen J., Christopher J. (2019. augusztus 1.). „Effects of historic and projected climate change on the range and impacts of an emerging wildlife disease” (angol nyelven). Global Change Biology 25 (8), 2648–2660. o. DOI:10.1111/gcb.14651. ISSN 1354-1013.  
  9. ↑ frog | Origin and meaning of frog by Online Etymology Dictionary (angol nyelven). www.etymonline.com. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  10. ↑ Granoff, Allan, Keen A. (2006. december 16.). „THE ISOLATION AND PROPERTIES OF VIRUSES FROM RANA PIPIENS: THEIR POSSIBLE RELATIONSHIP TO THE RENAL ADENOCARCINOMA OF THE LEOPARD FROG*” (angol nyelven). Annals of the New York Academy of Sciences 126 (1), 237–255. o. DOI:10.1111/j.1749-6632.1965.tb14278.x.  
  11. ↑ a b c d e f Gray, Mj, Jt (2009. december 3.). „Ecology and pathology of amphibian ranaviruses” (angol nyelven). Diseases of Aquatic Organisms 87, 243–266. o. DOI:10.3354/dao02138. ISSN 0177-5103.  
  12. ↑ Rafferty, Keen A. (2006. december 16.). „THE CULTIVATION OF INÇLUSION-ASSOCIATED VIRUSES FROM LUCKE TUMOR FROGS*” (angol nyelven). Annals of the New York Academy of Sciences 126 (1), 3–21. o. DOI:10.1111/j.1749-6632.1965.tb14266.x.  
  13. ↑ Jancovich, James K., Jeffrey W. (2010. március 15.). „Evidence for Multiple Recent Host Species Shifts among the Ranaviruses (Family Iridoviridae)” (angol nyelven). Journal of Virology 84 (6), 2636–2647. o. [2020. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1128/JVI.01991-09. ISSN 0022-538X. PMID 20042506. (Hozzáférés: 2020. június 23.)  
  14. ↑ Hyatt, A. D., B. E. H. (2002. április 1.). „FIRST IDENTIFICATION OF A RANAVIRUS FROM GREEN PYTHONS (CHONDROPYTHON VIRIDIS)” (angol nyelven). Journal of Wildlife Diseases 38 (2), 239–252. o. DOI:10.7589/0090-3558-38.2.239. ISSN 0090-3558.  
  15. ↑ „Benetka, V., Grabensteiner, E., Gumpenberger, M., Neubauer, C., & Hirschmüller, B. (2007). First report of an iridovirus (Genus Ranavirus) infection in a Leopard tortoise (Geochelone pardalis pardalis). Vet. Med. Austria”.  
  16. ↑ Mao, Jinghe, V.G (1997. március 1.). „Molecular Characterization, Sequence Analysis, and Taxonomic Position of Newly Isolated Fish Iridoviruses” (angol nyelven). Virology 229 (1), 212–220. o. DOI:10.1006/viro.1996.8435.  
  17. ↑ a b Johnson, A. J., E. R. (2007. május 1.). „Experimental Transmission and Induction of Ranaviral Disease in Western Ornate Box Turtles ( Terrapene ornata ornata ) and Red-Eared Sliders ( Trachemys scripta elegans )” (angol nyelven). Veterinary Pathology 44 (3), 285–297. o. DOI:10.1354/vp.44-3-285. ISSN 0300-9858.  
  18. ↑ „Blahak S., Uhlenbrok C. "Ranavirus infections in European terrestrial tortoises in Germany". Proceedings of the 1st International Conference on Reptile and Amphibian Medicine; Munich, Germany. 4–7 March 2010; pp. 17–23.”.  
  19. ↑ McKenzie, Cm, Hn (2019. január 24.). „First report of ranavirus mortality in a common snapping turtle Chelydra serpentina” (angol nyelven). Diseases of Aquatic Organisms 132 (3), 221–227. o. DOI:10.3354/dao03324. ISSN 0177-5103.  
  20. ↑ Chen, Zai-xian, Yu-lin (1999. szeptember 1.). „A new iridovirus isolated from soft-shelled turtle” (angol nyelven). Virus Research 63 (1-2), 147–151. o. DOI:10.1016/S0168-1702(99)00069-6.  
  21. ↑ Marschang, Rachel E., Paul (2005. június 1.). „ISOLATION OF A RANAVIRUS FROM A GECKO (UROPLATUS FIMBRIATUS)” (angol nyelven). Journal of Zoo and Wildlife Medicine 36 (2), 295–300. o. DOI:10.1638/04-008.1. ISSN 1042-7260.  
  22. ↑ „De Matos, A. P.; Caeiro, M. F.; Papp, T; Matos, B. A.; Correia, A. C.; Marschang, R. E. (2011). "New viruses from Lacerta monticola (Serra da Estrela, Portugal): Further evidence for a new group of nucleo-cytoplasmic large deoxyriboviruses (NCLDVs)". Microscopy and Microanalysis. 17 (1): 101–8.”.  
  23. ↑ Goodman, Rachel M., E. Davis (2018. szeptember 1.). „Detection of Ranavirus in Eastern Fence Lizards and Eastern Box Turtles in Central Virginia” (angol nyelven). Northeastern Naturalist 25 (3), 391–398. o. DOI:10.1656/045.025.0306. ISSN 1092-6194.  
  24. ↑ a b c Chinchar VG, Essbauer S, He JG, Hyatt A, Miyazaki T, Seligy V, Williams T (2005). "Family Iridoviridae" pp. 145–162 in Fauquet CM, Mayo MA, Maniloff J, Desselburger U, Ball LA (eds). Virus Taxonomy, Eighth report of the International Committee on Taxonomy of Viruses. Academic Press, San Diego, USA. 
  25. ↑ a b c Williams T, Barbosa-Solomieu V, Chinchar GD (2005). "A decade of advances in iridovirus research" 173-148. In Maramorosch K, Shatkin A (eds). Advances in virus research, Vol. 65 Academic Press, New York, USA. 
  26. ↑ a b c Chinchar, V. G. (2002. március 1.). „Ranaviruses (family Iridoviridae): emerging cold-blooded killers”. Archives of Virology 147 (3), 447–470. o. DOI:10.1007/s007050200000.  
  27. ↑ Eaton, Heather E., Craig R. (2010. július 15.). „The Genomic Diversity and Phylogenetic Relationship in the Family Iridoviridae” (angol nyelven). Viruses 2 (7), 1458–1475. o. DOI:10.3390/v2071458. ISSN 1999-4915. PMID 21994690.  
  28. ↑ a b c Goorha, R. (1982. augusztus 1.). „Frog virus 3 DNA replication occurs in two stages”. Journal of Virology 43 (2), 519–528. o. ISSN 0022-538X. PMID 7109033.  
  29. ↑ Speare, R (1992. április 25.). „An iridovirus-like agent isolated from the ornate burrowing frog Limnodynastes ornatus in northern Australia” (angol nyelven). Diseases of Aquatic Organisms 14, 51–57. o. DOI:10.3354/dao014051. ISSN 0177-5103.  
  30. ↑ Cullen, Br (2002. április 25.). „Experimental challenge and clinical cases of Bohle iridovirus (BIV) in native Australian anurans” (angol nyelven). Diseases of Aquatic Organisms 49, 83–92. o. DOI:10.3354/dao049083. ISSN 0177-5103.  
  31. ↑ Chinchar, V.G, J (2003. február 1.). „Induction of apoptosis in frog virus 3-infected cells” (angol nyelven). Virology 306 (2), 303–312. o. DOI:10.1016/S0042-6822(02)00039-9.  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ranavírus&oldid=25632206”