Rajna-vidék-Pfalz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rajna-Pfalz szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rajna-vidék-Pfalz
Rajna-vidék-Pfalz zászlaja
Rajna-vidék-Pfalz zászlaja
Rajna-vidék-Pfalz címere
Rajna-vidék-Pfalz címere
Deutschland Lage von Rheinland-Pfalz.svg

Fővárosa Mainz
é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 60″
Legnagyobb város Mainz
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Maria Luise „Malu“ Dreyer (SPD)
Hatalmon lévő párt SPD, FDP, Zöldek
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német, pfalzi
Népesség
Népszámlálás szerint4 011 582 fő (2014. dec. 31.)[1] +/-
Becsült4 012 000 fő (2014. december 31.)
Népsűrűség202 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19 854,21 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD.de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-vidék-Pfalz témájú médiaállományokat.

Rajna-vidék-Pfalz (németül: Rheinland–Pfalz, pfalzi nyelven Rhoilond-Palz) Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel. A szövetségi tartományt a második világháború után 1946. augusztus 30-án hozták létre nagyrészt az egykori porosz Rajna-vidék déli részéből (Koblenz és Trier központokkal), illetve Rheinhessen területéből és Rajnai Palotagrófságnak (a Kurpfalznak) a Rajna jobb partján lévő területeiből. Rajna-vidék-Pfalz nevére RLP, RPF, illetve RP rövidítésekkel is hivatkozhatunk (az utóbbit könnyen össze lehet keverni az RP autójelzéssel, ami Rajna–Pfalz kerületének a jelzése).

Rajna-vidék-Pfalz Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Baden-Württemberg szövetségi tartományokkal, illetve Belgiummal, Franciaországgal és Luxemburggal határos.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Rajna-vidék-Pfalz északon magában foglalja a Rheinischen Schiefergebirge hegységtől kezdve az Eifel középhegység déli részét, a Hunsrück hegységet, a Westerwald középhegységet és a Taunus északi részét, valamint a Rajna-menti dombság déli részét, az Észak-Pfalzi hegyvidéket, a Landstuhler Bruchot, a Délnyugat-Pfalzi Fennsíkot, a Pfälzer Waldot és a Felső-Rajnai Alföld egy részét.

Németország legrégebbi városai közül Andernach, Boppard, Koblenz, Mainz, Speyer, Trier és Worms egyben Rajna-vidék-Pfalz legrégebbi városai is, és ezek közül Trier és Worms a szó szoros értelmében tényleg „a legrégebbi városok” Németországban. Ezek közül hivatalosan csak Wormsot jelölte a szövetségi kormányzat az 1994-ben alapított Most Ancient European Towns Network tagságára, ami Európa legidősebb városait fogja össze. Ennek az az alapja, hogy a kelta eredetű Borbetomagus már a római idők előtt egy városszerű település volt Worms környékén.

Folyók és tavak[szerkesztés]

Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományon folynak keresztül a Rajna, Mosel, Saar és Lahn folyók, amelyek szövetségi hajózási útvonalak is egyben. Ezeken túlmenően itt találhatók még a Nahe, Sauer, Our, Glan és Sieg folyók, amelyek I. rendű vízfolyások. Gazdasági jelentőségük miatt számontartunk még további kerek 720 km II. rendű vízfolyást is. Ezek a következők: Waldlauter, Wieslauter, Wiesbach, Otterbach, Erlenbach, Michelsbach, Pfrimm, Hahnenbach, Simmerbach, Guldenbach, Ellerbach, Ahr, Prüm, Enz, Nims, Schwarzbach, Hornbach, Kyll, Dhron, Lieser, Alf, Wied, Selz, Nister, Aar. A fennmaradó vízfolyások a III. rendűek. Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava a Laacher See, amely egy egykori vulkán krátertava.

Hegyvidékek[szerkesztés]

Friedrichskopf (Dollberge)RösterkopfRingelkopfButtehecker SteinköpfeUsarkopfIdarkopfHohe AchtRuppelsteinSandkopf (Damflos)SteingerüttelkopfKahlheidAn den zwei SteinenErbeskopf

Geológia[szerkesztés]

Jóllehet aktív vulkáni tevékenység nem tapasztalható a területen, azonban a korábbi vulkáni aktivitás nyomai megtalálhatóak a kőzetekben, különösen a Vulkaneifel területén, de a Pechsteinkopfnál is a Haardtgebirge hegységben. A Laacher See, Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava is egy régi vulkán krátertava, és a mai napig szakértői viták tárgyát képezi, hogy a vulkán valóban véglegesen kialudt-e. A Vulkaneifel területén további krátermélyedések és szén-dioxidforrások is találhatóak. Ez utóbbiak az Andernach gejzír révén a világ legmagasabb hidegvíz-gejzírjét hozzák létre. A régió geológiáját és a múltbéli vulkanikus tevékenységet tanulmányozandó egy ún. vulkánparkot hoztak létre a területen egy 1990-ben elkezdett projekt keretében. Komolyabb károkat okozó földrengések nem fordulnak már elő a területen, jóllehet a Rheingraben és a Neuwieder Becken korlátozottan veszélyeztetett földrengésveszélyes zónaként van számontartva.

Régiók[szerkesztés]

Rajna-vidék-Pfalz területe a következő régiókra osztható: északon Westerwald, nyugaton az Eifel hegység, a tartomány közepén a Hunsrück, keleten a Taunus és Rheinhessen hegységei, valamint délen Pfalz régiója. Ezek mellett a Neuwieder Becken, Rajna-vidék-Pfalz és a Rajna–Neckar-szög sűrűn lakott vidékek, és a két utóbbi a szomszédos szövetségi tartományokkal szoros kapcsolatban van.

További információk[szerkesztés]

  1. http://www.statistik.rlp.de/fileadmin/dokumente/berichte/A1033_201422_hj_G.pdf