Pteranodon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pteranodon
Evolúciós időszak: késő kréta
Pteranodon sternbergi
Pteranodon sternbergi
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Archosauria
Rend: Pteroszauruszok (Pterosauria)
Alrend: Pterodactyloidea
Öregcsalád: Ornithocheiroidea
Család: Pteranodontidae
Nem: Pteranodon
Marsh, 1876
Fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pteranodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pteranodon témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pteranodon témájú kategóriát.

A pteranodon (görög πτερ- „szárny” és αν-οδων „fogatlan”) az egyik legismertebb őshüllő fajta, repülő hüllő nem, amely a késő kréta kor coniaci, santoni és campaniai korszakaiban élt (89-70 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerikában (a mai Kansasban, Alabamában, Nebraskában, Wyomingban és Dél-Dakotában).

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pteranodon és az ember méretének összehasonlítása

A Pteranodon az egyik legnagyobb testméretű nem volt a pteroszauruszok rendjében: szárnyainak fesztávolsága átlagosan 6-7 méter volt, testtömege 20 kilogramm, fejének hossza a csőre hegyétől a fej végén lévő csonttarajig 1,8 m. Az üreges, levegővel telt csontok csökkentették a testtömeget és megkönnyítették a repülést; könnyű szerkezetű csontváza volt. Szárnya a denevéréhez hasonlóan bőrből volt, amelyet a kéz- és karcsontok feszítenek; ám a Pteranodon szárnyvégét csak egyetlenegy ujj feszítette. A fej végén lévő csonttaraj az állat csőrének súlyát ellensúlyozta. Az állat testét szőr borította. A tüdő mellett légzsákjai is voltak. Az állat meleg vérű volt, ami minden repülő állat létszükséglete, mert energiájukat a táplálékból a lehető leggyorsabban ki kell nyerniük. A Pteranodon agya jól fejlett volt, különösen azok a részek, amelyek a mozgást, látást és egyensúlyozást irányították.

Más pteroszauruszoktól, mint a Rhamphorhynchustól és a Pterodactylustól eltérően a Pteranodonoknak fogatlan állkapcsa volt, a mai madarakhoz hasonlóan.

A Pteranodon csontváza

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pteranodon a sziklás partvidékeket részesítette előnyben. Az állat talán tartós párkapcsolatban élhetett. Tápláléka halakból állt. A Pteranodon a hullámok fölött vitorlázva kutatott a felszín közelében úszkáló halak után; majd lesiklott és hosszú, hegyes csőrével elkapta zsákmányát. Az állat a felszálló légáramlat segítségével szállt fel.

Feltételezik, hogy a Pteranodon gondozta kicsinyeit, meleggel és táplálékkal látta el őket.

Közkeletű tévedés, hogy a pteranodon repülő dinoszaurusz volt: a pteroszauruszok nem tartoztak a dinoszauruszok öregrendjéhez.

A populáris kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pteranodon longiceps rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban

A Pteranodon látható egy pillanatra az Elveszett világ: Jurassic Park utolsó jelenetében, és jelentős szerep jut neki a Jurassic Park III-ban, bár itt – a valósággal ellentétben – fogakkal ábrázolják. A Dinotópia filmekben a Pteranodon ragadozóként tűnik fel, ami képes elejteni akár egy Chasmosaurust is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]