Protorovás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Protorovás írás szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Protorovás
Protorovas karakterek cimsor.png
Típusábécé
Nyelvek alán, ogur
Időszak Kr. u. 1. sz - 7. sz.
Felmenő írásrendszerekugariti
   föníciai
    korai arám
     birodalmi arám
      korai steppei
Leszármazott írásrendszerek székely–magyar rovásírás, kárpát-medencei rovás, steppei rovás
Unicode-tartomány Nincs

A protorovás a jelenlegi ismeretek szintjén egy hipotetikus, rekonstruált írás, pillanatnyilag nem ismerünk egyetlen olyan emléket sem, amelyen biztosan protorovás felirat lenne.[1] A rekonstruált protorovás elhelyezkedése a rovásírások leszármazásában a következő ábrán látható. Az ábrán csak a legjelentősebbnek tartott hatások vannak feltüntetve, de ezeken kívül voltak további átvételek is. Többek között a lüdiai vagy a lük ábécéből is kerültek át betűk a protorovásba.

A rovásírások leszármazási ábrája.[2]

Története[szerkesztés]

A protorovás kezdeti változatát valószínűleg az Aral-tótól keletre lévő Kangküből az ász nép (ez a név maradt meg a jászok és az oszétek nevében) hozta magával Kr. u. 1. sz.-ban és a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra lévő területen fejlődött önálló írássá. A protorovás végét 670-re lehet tenni, amikor az Onogurok elfoglalták a Kárpát-medencét és ezzel a protorovás szétvált több elkülönülten, egymástól függetlenül fejlődő írásra, a kárpát-medencei rovásra, a székely–magyar rovásírásra és a steppei rovásra.[1] A protorovásból leszármazott írások alkotják a rovásíráscsaládot.

A protorovás rekonstruált jelei és hangértékük látható az alábbi ábrán.

A protorovás rekonstruált karakterei[1]

Forrásművek[szerkesztés]

  • Hosszú G.: „Az informatika írástörténeti alkalmazásai”, IKT 2010, Informatika Korszerű Technikái Konferencia, meghívott plenáris előadás, 2010. március 5-6., Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros. Kiadó: Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet. Szerkesztő: Dr. Cserny László. ISBN 978-963-9915-38-1, 5-21. o.
  • Tóth L., Dian Sz., Pardede, R., Hosszú G., Kovács F.: „Jelentésazonosító eljárás a 16-18. századi székely-magyar rovásemlékek értelmezésére”, IKT 2010, Informatika Korszerű Technikái Konferencia, 2010. március 5-6., Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros. Kiadó: Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet. Szerkesztő: Dr. Cserny László. ISBN 978-963-9915-38-1, pp. 296-307.
  • Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1 (angolul)

Külső webes hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. Budapest: Rovas Foundation, p. 32. Olvasható: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA32
  2. G. Hosszú: Comments on encoding the Rovas scripts. National Body Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, May 22, 2011, ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 N4076, http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf