Kazáriai rovásírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Steppei rovás szócikkből átirányítva)
Steppei rovásírás
Típusábécé
Nyelvekköztörök, ogur, ász/alán
IdőszakKr. u. 7. sz - 11. vagy 13. sz.
Felmenő írásrendszerekugariti
   föníciai
    korai arám
     birodalmi arám
      korai steppei
       protorovás
Unicode-tartományNincs (lásd a legutolsó indítványt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Steppei rovásírás témájú médiaállományokat.

A steppei rovás a Kárpát-medencétől keletre használt rovás ábécék összefoglaló neve. A steppei rovás a rovásíráscsaládba tartozik.

A steppei rovás jobbról balra haladt. Egyes esetekben összerovás (ligatúraképzés) is megfigyelhető a feliratokon. Az ismert steppei rovásfeliratokon nem találtak számjegyet.

A Homokmégy-halomi rovásfelirat a 900-as évekből

Elnevezési kérdések[szerkesztés]

A steppei rovás egyéb elnevezései: Don-Kuban írás, Volga-Don írás, nyugati türk írás, vagy kazáriai rovás. Ez utóbbi elnevezés Vékony Gábor régésztől származik, aki ennek az írásnak a legelső megfejtője volt.[1] Viszont Róna-Tas András turkológus professzor szerint a kazár elnevezés nem megfelelő.[2] L. R. Kyzlasov doni ábécének hívja azt az írást, amelyet a Kazár Kaganátusban használtak a 8. és a 10. század között, ill. kubani ábécének azt, amit a volgai bolgárok használtak a 8-13. században. Véleménye szerint mindkét ábécébe tartozó feliratokat lehet találni a Pontuszi steppén és a Káma folyó partjainál.[3]

A nyugati türk írás elnevezés azonban hibás, mert a steppei rovás kialakulása nem köthető a türkökhöz.

A steppei rovás elnevezését az is indokolja, hogy az ebbe az írásba tartozó írásemlékek a hajdani Kazár Kaganátuson kívüli területekről is származnak, amelyek közvetlenül nem köthetők ahhoz. Bár a kazár népnév a steppei hagyományoknak megfelelően törzsi-nemzetségi szövetséget takar, ezért eleve tágan értelmezendő, azonban a steppei rovásírás emlékei a hajdani Kazár Kaganátus területén túl, a volgai Bolgárország, a Kárpát-medence egyes vidékein és elszórva Közép-Ázsiában is megtalálhatók. Valószínűsíthető, hogy a steppei rovás a feltételezett korai sztyeppei írás és a már rekonstruált protorovás leszármazottja.

1945. előtt Magyarországon a steppe szót használták az eurázsiai füves pusztára. 1945 után tértek át az orosz nyelvből származó sztyeppe kiejtésre. Ma Sándor Klára[4] turkológus és Zelliger Erzsébet magyar nyelvész, dialektológus javasolja a steppe szó alkalmazását szemben a sztyeppe alakkal.

A steppei rovás néhány emléke[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A steppei rovás ma ismert emlékeit többségében a hajdani Kazár Kaganátus területén találták meg, de Szibériától Erdélyig számos helyen előfordulnak további leletek. A kazárok egy része, akiket kavaroknak (vagy kabaroknak) neveztek a 9. században csatlakozott az Árpád vezette magyarokhoz, részt vett a honfoglalásban és így a mai magyar nemzet kialakulásában. A steppei rovást a feltárt leletek alapján a 7-től a 10/13. századig alkalmazták és legkésőbbi leleteinek egy része pontosan a kavarokhoz kötődik a Kárpát-medencében.[6]

A steppei rovással rokon írások a néhány éve újjáélesztett kárpát-medencei rovás és a máig folyamatos használatban lévő székely-magyar rovás,[7] azonban a steppei rovás korszerű használatáról nincs információ.

Jelkészlet[szerkesztés]

A steppei rovás jelei az alábbi táblázatban láthatók.[8][9]

Steppei rovás
Steppei rovásbetű Betűnév Történelmi hangérték Előfordulás
VILLÁS A /a/ Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
B /b/ Homokmégy-Halom
SZÖGLETES B /b/ Zsitkov, Stanica Krivjanskaja, Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
ÍVES B /b/ Zsitkov
EMELT B /b/ Kumara, Alsószentmihályfalva
HÁRMAS CS /ts/ Ačïqtaš
ÍVES D /d/ Zsitkov, Ačïqtaš
VILLÁS D /d/ Homokmégy-halomi rovásfelirat
HEGYES D /d/ Zsitkov, Ačïqtaš, Kijevi levél, Ačïqtaš
ÁTLÓS E /ɛ/ Majaki Amfora, Kumara
ÍVES E /ɛ/ Zsitkov, Kumara
SZÖGLETES E /ɛ/ Ačïqtaš
VILLÁS E /a/,/ɛ/ Alsószentmihályfalva
BEZÁRT E /e/ Ačïqtaš
KÖZPONTI F /f/ Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT G /g/ Homokmégy-Halom, Minusinski orsókorong
VILLÁS G /g/ Kumara
GH /ɣ/ Zsitkov, Ačïqtaš, Kijevi levél, Minusinski orsókorong
HÁRMAS GH /ɣ/ Homokmégy-Halom
HEGYES CH /h/x/ Ačïqtaš, Békés-povádzugi rovásfeliratok
ÍVES CH /x/ Stanica Krivjanskaja
SZÖGLETES CH /x/ Majaki
VILLÁS CH /x/ Zsitkov
SZÖGLETES I /i/

Alsószentmihályfalva, Kijevi levél

ÍVES I /i/

Alsószentmihályfalva

KÖRVÉGŰ I /i/ Kumara, Minusinski orsókorong, Ermen Tolgai marhakoponya
BEZÁRT J /j/ Zsitkov, Alsószentmihályfalva, Majackoje kisebb felirat
VILLÁS K /k/ Zsitkov
/ky/ Alsószentmihályfalva
EGYSZERŰ L /l/ Kijevi levél, Majackoje Gorodische
ÍVES L /l/ Kumara
KERESZTES L /l/ Homokmégy-Halom
VILLÁS L /l/ Minusinski orsókorong
LT /lt/ Majackoje G. nagy építési felirat
NYITOTT M /m/ Ačïqtaš, Minusinski orsókorong
KEREK M /m/ Novocserkasszk
N /n/,/ɲ/ Homokmégy-Halom
SZÖGLETES N /n/ Kumara
VILLÁS N /n/ Ačïqtaš
NG /ŋ/ Ermen Tolga
VILLÁS O /o/ Kumara, Novocserkasszk
P /p/ Ačïqtaš
EGYSZERŰ P /p/ Zsitkov, Kumara, Minusinski orsókorong
ÍVES Q /q/ Ačïqtaš
NYITOTT Q /q/ Ačïqtaš
SZÖGLETES Q /q/ Homokmégy-Halom
BEZÁRT Q /q/ Alsószentmihályfalva, Kijevi levél, Majackoje nagyobbik felirat, Majackoje kisebbik felirat
R /r/ Majaki amfora, Minusinski orsókorong
, ÍVES R /r/ Ačïqtaš, Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT R /r/ Zsitkov, Ačïqta
ÍVES S /ʃ/ Majackoje G. nagy építési felirat
KÖRVÉGŰ S /ʃ/ Stanica Krivjanskaja
ZS /ʃ/ Zsitkov, Gyevica érmék
SL /ʌ/ Biljar
SZ /s/ Homokmégy-Halom
VILLÁS SZ /s/ Kumara, Stanica Krivjanskaja
ÍVES T /t/ Kumara
KÖZPONTI T /t/ Kumara, Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT T /t/ Biljar
NYITOTT T /t/ Ačïqtaš, Kumara, Alsószentmihályfalva
ÍVES Ü /y/ Kétnyelvű kazár érme
HEGYES Ü /y/ Alsószentmihályfalva
SZÖGLETES Ü /y/ Minusinski orsókorong
NYITOTT V /β/ Majaki Amfora
KÖZPONTI Z /t/ʒ/ Kumara, Stanica Krivjanskaja, Minusinski orsókorong

Számítástechnikai megjelenítése[szerkesztés]

Betűkészlet[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető hozzá a steppei rovás betűkészlet. Webes használatához további segítséget nyújt a rovasmag.hu listája (lásd "Rovas Steppean" név alatt). A betűkészletben szereplő betűk előállítása a billentyűzeten a hozzá tartozó steppei rovás kódtáblázat[halott link] segítségével valósítható meg.

Unicode előterjesztések[szerkesztés]

Forrásművek[szerkesztés]

  • Hosszú, Gábor (2011, 2012, 2013): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. 2011: First edition, 2012: Second edition, 2013: Third edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA143
  • Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow
  • Róna-Tas, András (1999a): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 9799639116480
  • Róna-Tas, András (1999b): The Khazars and the Magyars. In: Golden, Ben-Shammai, & Róna-Tas (eds., 1999), 269-278
  • Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84.
  • Vékony Gábor (1987a): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
  • Vékony, Gábor (1987b): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Archeologica Hungarica. Vol. 39, 211-256.
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története

Webes hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 111. oldal
  2. Prof. András Róna-Tas: comments on the Hungarian Székely script. [2012. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow: 321-323, 327
  4. Archivált másolat. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  5. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 277. oldal
  6. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 217. oldal
  7. Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, az egész könyv olvasható a Google Books-on: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19
  8. Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
  9. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems., 144. o. Elérhető: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA144