Pipás Pista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Pipás Pista
Pipás Pista az 1930-as években
Pipás Pista az 1930-as években
SzületettFődi Viktória
1882. február 23.
Szeged
Elhunyt1940. október 10. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRieger Pál (1902–1910)
Foglalkozásabérgyilkosnő
Sablon • Wikidata • Segítség

Pipás Pista, született: Fődi Viktória, névváltozat Földi Piroska (Szeged-Öttömös, 1882. február 23.[1] – Budapest, Kőbánya, 1940. október 10.[2][3]) férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.

Fiatalkora[szerkesztés]

Nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földy) Lukács földműves és Tombácz Mária (1855 – 1906. március 16.)[4] leányaként a szegedi tanyavilágban Szeged-Öttömös 255. szám alatt és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le. A szabadkai Szent Teréz plébánián keresztelték 1882. február 24-én, keresztanyja Kohajda Istvánné Berki Veronika volt. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.[5] Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 19 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz,[6] egy jómódú, nála 27 évvel idősebb gazdálkodóhoz,[7] akivel 1902. február 3-án Szegeden kötött házasságot.[8] Ekkor Átokháza 39. szám alatt lakott,[9] a házassági bejegyzés tanúsága szerint írástudatlan volt. Riegertől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. A legenda szerint megözvegyült, de a valóságban házasságukat a törvényszék 1910-ben jogerősen felbontotta.[10] Gyermeke sorsáról nincs információ.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött)[11][12] született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki;[5][13] továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt.[14]

Férfiként[szerkesztés]

Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

A börtönben[szerkesztés]

Amikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó. Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. A történet valószínűleg legenda, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.[5]

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével[15] akasztották fel[16] –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom-elfajulás okozta.[17] Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Hatása a kultúrára[szerkesztés]

Szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása
  • Alakját Bory Jenő szoborba faragta, a kissé karikaturisztikus alkotás a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán látható.
  • Szerepelt Szabó László az 1960-as években kiadott Bűnügyi múzeum című könyvében; ténybeli pontatlanságokat is tartalmazó, részben híreszteléseken alapuló leírása tovább színezte a Pipás Pistáról kialakult legendákat, ugyanakkor a téma több későbbi feldolgozásának szolgált – nem kellően tárgyilagos – alapjául.[18]
  • Életéről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, melynek forgatókönyvírója, Bubryák István könyvet is írt (Bába Kiadó, 2013).
  • Pozsgai Zsolt Pipás Pista címmel színdarabot írt, melyet a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én mutatott be Kovács Frigyes rendezésében, Szabó Gabival a címszerepben.
  • A pszichedelikus folk metalt játszó pécsi Virrasztók zenekar 2011-es nagylemezének (Memento Mori!) hatodik dala Pipás Pista történetének egyik változatát meséli el. Alterzenei ballada formában elmesélte a történetet az All Inclusive Delicates nevű zenekar is.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Keresztelése bejegyezve a szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 266/1882. folyószáma alatt.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest X. kerületi állami halotti anyakönyv 1015/1940. folyószáma alatt.
  3. ↑ Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája SzegediLap
  4. ↑ Szeged III. ker. állami halotti akv. 115/1906. folyószám.
  5. ↑ a b c Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai. SzegedMa.hu, 2013. január 26. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  6. ↑ Született Ókanizsán 1855. február 26-án Rieger Antal kovácsmester és Heiszer Rozália fiaként.
  7. ↑ Kis Ujság, 1932. július 31.
  8. ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 92/1902. folyószám alatt.
  9. ↑ Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, Szabadkával és Öttömössel szomszédos területe
  10. ↑ 23300/P.1910. sz. törvényszéki ítélet.
  11. ↑ Délmagyarország, 1932. július 31.
  12. ↑ Halász Erzsébet elhunyt 42 évesen Szabadkán, 1899. március 17-én. Szabadkai állami halotti akv. 641/1899. folyószám.
  13. ↑ Rieger Ferenc elhunyt hathónapos korában, 1906. március 25-én Szegeden. Szeged III. ker. állami halotti akv. 143/1906. folyószám.
  14. ↑ Bezsenyi Tamás: Emlékezetrekonstrukciók Pipás Pista nemváltoztatásáról és gyilkosságairól. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  15. ↑ Pipás Pista - a férfiruhába bújt gyilkos nő (magyar nyelven), 2013. február 3.
  16. ↑ Egy veszélyes nő: Pipás Pista lapszemle.hu
  17. ↑ Villányi Dani: Pipás Pista, a sorozatgyilkosnő (18+) Archiválva 2013. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013. 01. 07. 20:06
  18. ↑ Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai (magyar nyelven). [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  19. ↑ Gilbert Balázs: AID, Pista Pipey (magyar nyelven)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pipás_Pista&oldid=26676144”