Pipás Pista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pipás Pista
Született Fődi Viktória
1886
Átokháza
Elhunyt 1940. október 10.
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bérgyilkosnő

Pipás Pista, Rieger Pálné Fődi Viktória, Földi Piroska (Átokháza,[1] 1886Budapest, Kőbánya, 1940. október 10.[2][3]) férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.

Fiatal kora[szerkesztés]

Fődi Viktória vagy Földi Piroska néven, nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földi) Lukács és Tombácz Mária leányaként a szegedi tanyavilágban és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.[4] Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 18 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz, egy jómódú, nála jóval idősebb gazdálkodóhoz,[5] akitől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. Megözvegyülése után kezdett férfiként élni. Gyermeke sorsáról nincs információ.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött)[6][7] született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki;[4][8] továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt. Megözvegyülése is legenda lehet, hiszen van forrás arra, hogy Rieger Pál 1944-ben még élt, felesége eszerint egyszerűen elhagyta őt.[9]

Férfiként[szerkesztés]

Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

A börtönben[szerkesztés]

Mikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó. Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. Más adatok szerint ez is legenda lehet, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.[4]

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével[10] akasztották fel[11] –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom elfajulás okozta.[12] Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Hatása a kultúrára[szerkesztés]

  • Alakját Bory Jenő szoborba faragta, a kissé karikaturisztikus alkotás a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán látható.
  • Szerepelt Szabó László az 1960-as években kiadott Bűnügyi múzeum című könyvében; ténybeli pontatlanságokat is tartalmazó, részben híreszteléseken alapuló leírása tovább színezte a Pipás Pistáról kialakult legendákat, ugyanakkor a téma több későbbi feldolgozásának szolgált – nem kellően tárgyilagos – alapjául.[13]
  • Életéről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, melynek forgatókönyvírója, Bubryák István könyvet is írt (Bába Kiadó, 2013).
  • Pozsgai Zsolt Pipás Pista címmel színdarabot írt, melyet a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én mutatott be Kovács Frigyes rendezésében, Szabó Gabival a címszerepben.
  • A pszichedelikus folk metalt játszó pécsi Virrasztók zenekar 2011-es nagylemezének (Memento Mori!) hatodik dala Pipás Pista történetének egyik változatát meséli el. Alterzenei ballada formában elmesélte a történetet az All Inclusive Delicates nevű zenekar is.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]