Philip Johnson
| Philip Johnson | |
 | |
| (1963) | |
| Született | 1906. július 8. Cleveland, Ohio, Amerikai Egyesült Államok |
| Elhunyt | 2005. január 25. (98 évesen) New Canaan |
| Nemzetisége | amerikai |
| Iskolái |
|
| Munkái | |
| Díjai | Pritzker-díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Philip Johnson témájú médiaállományokat. | |
Philip Cortelyou Johnson (Cleveland, Ohio, 1906. július 8. – New Canaan, Connecticut, 2005. január 25.) amerikai építész, építészettörténész és kritikus, a Pritzker-díj első kitüntetettje.[1]
Életpályája
[szerkesztés]Philip Cortelyou Johnson 1906. július 8-án született az ohiói Clevelandben. Szülei gazdag családból származtak, és magániskolába járatták. A Harvard Egyetem klasszika-filológia szakára járt, amelyet 1930-ban fejezett be. Az 1920-as években európai tanulmányútra indult, melynek során Walter Gropiusszal és Mies van der Rohe-val találkozott. Mindkét modern építész jelentős befolyással volt munkásságára.[2]
1930-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMa) újonnan létrehozott építészeti és design osztály igazgatója lett. 1932-ben Henry-Russell Hitchcock művészettörténésszel közösen rendezte meg a modern építészetet bemutató kiállítást, amelyet a The International Style című könyvük kísért, később erről kapta elnevezését az új építészeti stílus is. A kiállítás és a könyv nagy hatással volt az amerikai építészet irányára.[2]
1934-ben Németországba utazott, ahol a nácizmus esztétikája és szexualitása nagy hatással volt rá. Amerikába visszatérve, felmondta állását, és egy náci elveken alapuló pártot hozott létre. 1939-ben újra Németországban utazott egy jobboldali lap tudósítójaként.[2]
1940-ben, ismét beiratkozott a Harvardra, ahol 37 évesen végül megkapta építészdiplomáját Gropius és Breuer Marcell alatt. 1949-ben építette meg saját otthonát, a Glass House-t (üvegházat), New Canaanban, amelyet Mies van der Rohe Farnsworth House-a inspirálta. Ezt követően számos modern stílusú lakást épített gazdag klienseinek.[2] 1958-ban Mies manhattani Seagram üveg felhőkarcolójának belsőépítésze volt.[1]
Az 1960-as évektől kezdve többszörösen stílust váltott. 1967-ben a chicagói John Burgee-vel közösen alapította meg irodáját, amely a posztmodern építészet egyik hírnöke lett. Az iroda számos felhőkarcolót tervezet az Egyesült Államokban, köztük a New York-i AT&T irodaházat.[2] 1970-ben Dallasban a városban meggyilkolt John F. Kennedy elnök emlékművét, majd tíz évvel később a Los Angeles-i Kristálykatedrálist tervezte.[1]
1979-ben Philip Johnson elsőként lett a Pritzker-díjjal kitüntetve.[1]
Johnson egész életében homoszexuális volt. 1993-ban vállalta fel magát nyilvánosan, és ettől kezdve „Amerika legismertebb nyíltan meleg építészeként” tartották számon.[3] 1934-ben kezdte első komoly kapcsolatát Jimmie Daniels kabaréénekessel, kapcsolatuk egy évig tartott.[4]
Johnson 2005. január 25-én, kilencvennyolc éves korában, álmában halt meg az évtizedek óta otthonának számító Glass House-ban. Munka- és élettársa, David Whitney, akivel 45 évig élt együtt, még abban az évben, 66 éves korában meghalt.[5] Végrendeletében Johnson a National Trust for Historic Preservationre hagyta lakóházát, amely ma múzeummá alakítva a nagyközönség számára nyitva áll.[6]
Alkotásai
[szerkesztés]
- 1942-43 Philip Johnson-ház, Cambridge, Massachusetts
- 1949 Glass House vagy Johnson-ház, New Caanan, Connecticut
- 1950 John de Menil-ház, Houston, Texas
- 1950 Mrs. John D. Rockefeller III-ház, New York
- 1951 Hodgson-ház, New Canaan, Connecticut (Landis Gores-szal)
- 1951 Oneto-ház, Irvington, New York, 1951 (Landis Gores-szal)
- 1960-64 Nukleáris reaktor, Rehovot, Izrael
- 1961 Amon Carter Múzeum, Fort Worth, Texas
- 1963 Museum for Pre-Columbian Art, Dumbarton Oaks, Washington, D.C.
- 1964 New York Állami Színház, Lincoln Center, New York (Richard Fosterrel)
- 1965 Kline Geológia Laboratórium, Yale Egyetem, New Haven, Connecticut (Richard Fosterrel)
- 1965 Epidemiológia épület, Yale Egyetem, New Haven, Connecticut
- 1965 Kline Science központ, Yale Egyetem, New Haven, Connecticut (Richard Fosterrel)
- 1965 Henry L. Moses Institute, Montefiore Hospital, Bronx, New York
- 1968 Bielefeld Műcsarnok, Bielefeld, Németország
- 1970 John F. Kennedy emlékmű, Dallas, Texas
- 1970 Philip Johnson Sculpture Gallery, New Canaan, Connecticut
- 1972 Albert and Vera List Art Building, Brown University, Providence, Rhode Island
- 1972 Tisch Hall, New York Egyetem, New York (Richard Fosterrel)
- 1972 Andre and Bella Meyer Hall of Physics (homlokzat), New York Egyetem, New York (Richard Fosterrel)
- 1976 Pennzoil Place, Houston, Texas. (Johnson-Burgee iroda)
- 1978-80 Kristálykatedrális, Garden Grove, Los Angeles, California (Johnson-Burgee iroda)
- 1980-84 AT&T irodaház (jelenleg Sony), New York (Johnson-Burgee iroda)
- 1991-95 Puerta de Europa, Madrid (Johnson-Burgee iroda)
Képtár
[szerkesztés]-
Kline Science Center, Yale Egyetem, Connecticut. (1965) -
Kristálykatedrális, Garden Grove, Los Angeles (1978-80) -
AT&T felhőkarcoló (jelenleg Sony), New York. (1980-84) -
Puerta de Europa, Madrid (1991-95)
_06.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Meghalt Philip Johnson amerikai építész – Origo, 2005. január 27.
- ↑ a b c d e Philip Johnson 100 Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Építészfórum, 2006. július 7.
- ↑ George E. Haggerty: Gay histories and cultures : an encyclopedia. Internet Archive. 2000. ISBN 978-0-8153-1880-4 Hozzáférés: 2025. március 11.
- ↑ Franz Schulze – Philip Johnson: Philip Johnson: life and work. 1996. 96. o. = Architecture / Biography, ISBN 978-0-226-74058-4 Hozzáférés: 2025. március 11.
- ↑ The Glass House | Portrait of a Curator as a Young Man. web.archive.org, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+Megnyílik Philip Johnson saját háza, a ‚Glass House‘ (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
További információk
[szerkesztés]
