Pakisztán történelme

From the Hungarian Wikipedia
Jump to navigation Jump to search

Pakisztán történelme több ezer éves időszakot ölel fel, melyben többek között perzsa, görög hódítás és brit gyarmatosítás helyszíne volt.

A kezdetek[edit]

Az Indus régiója, mely a mai Pakisztán jelentős részét lefedi, több neolitikumbeli ősi kultúrának nyújtott otthont (a legjelentősebb Mehrgarh volt), a bronzkorban pedig az Indus-völgyi civilizációknak (Kr. e. 2500-1500), melyek legnagyobb városai Harappa és Mohendzsodáro. A hódítók (perzsák, görögök) és az ide betelepülő népek évszázadokon keresztül itt voltak, és ezalatt a helyi népek életmódjára és kultúrájára is hatással voltak.

Az Indus-völgyi civilizációk a Kr. e. 2. évezred közepén összeomlottak, és ezután következett a Vedek-civilizáció, mely az Indus és a Gangesz közötti síkságokra terjedt ki.

Az egymást váltó birodalmak és királyságok után Kr. e. 543-ban a Perzsa Birodalom szállta meg a vidéket, amelynek uralmát csak Nagy Sándor tudta megdönteni, Kr. e. 326-ban. A görögöket ezután nem sokkal az indiai Maurja Birodalom követte.

Iszlám hódítás[edit]

712-ben az arab hódítás elérte a területet, és Dél-Pandzsáb egyes részeit az arab birodalomhoz csatolták. A világbirodalom megszűnése után helyi muszlim királyságok uralták a területet (a legjelentősebb a Mogul Birodalom volt). Ebben az időszakban lett a terület lakossága iszlám vallású.

Brit gyarmatosítás[edit]

A Mogul Birodalom hanyatlása lehetőséget adott a környező népeknek (afgánoknak), hogy befolyásukat kiterjesszék erre a területre is, miközben Nagy-Britannia a Brit Kelet-indiai Társaság segítségével megszállta a területet.

Gyarmati időszak[edit]

Függetlenség elnyerése[edit]

Az első függetlenségi mozgalmak célja az 1930-as években még a muszlim népesség autonómiájának elnyerése volt Indián belül. 1930. december 29-én a mozgalom élére Allama Iqbal került. Muhammad Ali Dzsinnah vezetésével 1940-ben Lahor városában egy felkelés is kirobbant. Az ország végül 1947. augusztus 14-én vált függetlenné két, egymástól több ezer kilométerre lévő területből, Nyugat-Pakisztánból (a mai Pakisztán), és Kelet-Pakisztánból (a mai Banglades).

A független Pakisztán[edit]

Pakisztán 1947-1971 között

Pakisztán függetlenségének elnyerése után rögtön egy háborúba keveredett. 1947-1948-ban Indiával lépett háborúba Kasmír régió ellenőrzéséért. Ezután 1965-ben ismét háborúztak egymással. Az 1971-es háborúban Pakisztán elvesztette az ellenőrzést a többségében bengáliak lakta Kelet-Pakisztán felett, ahol indiai támogatással szabadságharc robbant ki (a két területet csak a közös vallás kötötte össze). 1999-ben (miután már Pakisztán és India is atomhatalommá vált) a két ország egy rövid háborút vívott a Kargil körzet ellenőrzéséért. Még ebben az évben a pakisztáni hadsereg Pervez Musarraf vezetésével puccsot hajtott végre, és átvette a hatalmat az országban.

2008-ban és 2013-ban nagy erejű földrengés rázta meg az ország DNy-i részét.

Kapcsolódó szócikkek[edit]

Jegyzetek[edit]

Fordítás[edit]

Ez a szócikk részben vagy egészben a History of Pakistan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[edit]