Mehrgarh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Mehrgarh
Mehrgarh-i vénuszszobor
Mehrgarh-i vénuszszobor

Ország Pakisztán
Elhelyezkedése
Carte Indus.jpg
Mehrgarh (Pakisztán)
Mehrgarh
Mehrgarh
Pozíció Pakisztán térképén
é. sz. 29° 12′ 45″, k. h. 67° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 29° 12′ 45″, k. h. 67° 40′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mehrgarh témájú médiaállományokat.

Mehrgarh (beludzs: Mehrgaŕh; pastu: مهرګړ‎; urdu: مہرگڑھ) az egyik a legfontosabb neolit kori régészeti lelőhely. A beludzsok lakta Beludzsisztánban, Szíbi és Kvetta között, az Indus völgyétől nyugatra, a Kecsi-síkságon fekszik a mai Pakisztán területén. Vidéke az egyik legrégebbi dél-ázsiai terület, ahol a földművelés és az állattenyésztés nyomai fennmaradtak. Legfontosabb, jellemző termények voltak a búza és az árpa, valamint javarészt szarvasmarha, birka és kecske tartásával foglalkoztak az egykor itt élő emberek.[1]

A hely közel van a Bolan hágóhoz, az Indus folyó völgyétől nyugatra található, a mai pakisztáni városok között, úgy mint Kvetta, Kalat és Szíbi. Mehrgarht 1974-ben tárta fel egy francia régész csapat, Jean-François Jarrige francia archeológus vezetésével. Az ásatások 1974 és 1986 között folytak. A legkorábbi betelepülés Mehrgarhba – az 1250 ha-os feltárás északkeleti csücskén – egy kicsi földműves falu, az I. e. 75. évezredből.

Beludzsisztán (régió) a történelemben úgy ismert, mint Makran. Az ókori perzsák (Persis) Mahi khoran, azaz halevő Maka satrapiának, a görögök Pura fővárossal Gedrosia tartománynak nevezték. A halevő (Ichthyophagoi) valószínűleg a bőséges halászattal is összefügghet, vagy az ókori nevük ehhez a perzsa szóhoz állt legközelebb. Figyelembe lehet továbbá venni a Mithra-kultusz hatását is a névben.

A hely ma az Indus-völgyi civilizáció első települései egyikének tekintett.

Életforma és műszaki tudás[szerkesztés]

Kezdetben Mehrgarh lakói vályog tégla házakban éltek, a gabonát magtárakban tárolták, szokásos szerszámaik helyi rézércből készültek, és hatalmas kosárkonténereiket szurokkal (bitumen) vonták be. Hatsoros árpát (Hordeum vulgare), vad-búzát (Triticum monococcum), búzát (Triticum dicoccon), jujubát és a datolyát termesztették. Legeltettek juhot, kecskét, és marhát. A későbbi korokban (i. e.5500-i. e.2600) nagyon megerősödött a kézműipar, úgymint kő-pattintó, cserző-varga, gyöngy-füzér készítő, és fémmegmunkáló szakmák. A hely folyamatosan lakott volt kb i. e. 2600-ig.[2]

2006 áprilisában a Nature tudományos folyóiratban bejelentették az ember történelmének legrégebbi (és az első korai neolitikus), élő emberen sikeresen végrehajtott fogfúrás bizonyítékának felfedezését, amit egy sírban 9 felnőttön, 'Mehrgarh'-ban találtak.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hirst, K. Kris. 2005. "Mehrgarh". Guide to Archaeology
  2. Possehl, Gregory L. 1996. "Mehrgarh." Oxford Companion to Archaeology, edited by Brian Fagan. Oxford University Press, Oxford.
  3. Coppa, A. et al. 2006. "Early Neolithic tradition of dentistry: Flint tips were surprisingly effective for drilling tooth enamel in a prehistoric population." Nature. Volume 440. 6 April, 2006.