Ugrás a tartalomhoz

Orbók Loránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. február 4., 04:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek: kat)
Orbók Loránd
Született1884. március 6.
Pozsony[1]
Elhunyt1924. június 20. (40 évesen)
Barcelona[1]
Állampolgárságaspanyol
SzüleiOrbók Mór
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Orbók Loránd (Lorenzo Azertis) (Pozsony, 1884. március 6.Barcelona, 1924. június 20.) tanár, spanyol színműíró, bábművész, az első hazai művészi bábszínház megteremtője. Orbók Mór (1853–1930) pedagógus fia, Orbók Attila (1887–1964) író testvére. Felesége Detré Janka[2].

Életpályája

1896-ban került Pozsonyból Kolozsvárra. Az egyetemet Kolozsváron és Párizsban, a Sorbonne-on végezte el (1904–1905). 1907-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1909–1914 között a Vitéz László Bábszínháza címmel résztvevője volt az első magyar művészi bábszínház létrehozásában. 1910–1912 között Budapesten a Jurányi utcai Községi Felsőbb Leányiskolában és a Ponty utcai Felső Kereskedelmi Iskolában tanított. Az I. világháború kitörésekor (1914) Párizsban volt; internálták; Spanyolországban telepedett le. Spanyol író lett; több színdarabot írt katalán és spanyol nyelven. Utcai bábjátékosként élt. A tündér cínű színművét 1915-ben a Vígszínház mutatta be.

Madridi, londoni, stockholmi és berlini színpadokon aratott nagy sikert. A romantikus, hányatott életű művészt negyven évesen érte a halál. A francia internálótáborban szerzett betegsége végzett vele. Bábui vele együtt pihennek a barcelonai temetőben.

Spanyolul írt színművei

  • Bolond Istók (1907)
  • A tündér (1914)
  • A mester öccse (1917)
  • A pillangó (1917)
  • A seingalti lovag (Casanova) (1923)
  • A milliomos vendég
  • Bagdad felé
  • Goya
  • Madame Duverny két fia, Péter és Pál
  • A király levele
  • A nagy szám
  • Stephenson

Magyarul

  • De Vigny Alfréd költeményei; Stief Ny., Kolozsvár, 1907

Források

További információk

  • Kuncz Aladár (Ellenzék, 1924)
  • Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók (Nyugat, 1934)
  • Bálint Lajos: Azertis (Film Színház Muzsika, 1964. jún. 26.)
  • Kuncz Aladár: Fekete kolostor (Kolozsvár, 1931)
  • Németh Antal: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban (A bábjátszás Mo.-on, 1955)
  • Székely Gy.: Bábuk, árnyak (1972)
  • Belistka–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Mo.-on (1974)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7  
  • Színház az egész!… Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeállította: Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  

Jegyzetek