Notre-Dame-székesegyház (Párizs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Notre Dame szócikkből átirányítva)
 A székesegyház és a párizsi Szajna-part
világörökségi helyszín része
Notre-Dame-székesegyház
francia műemlék
A Notre-Dame
A Notre-Dame
Valláskatolicizmus
EgyházmegyePárizsi főegyházmegye
VédőszentSzűz Mária
Építési adatok
Építése1163–1345
Stílus
  • francia gótikus építészet
  • korai gótika (főhajó)
  • Rayonnant (South rose window of Notre-Dame de Paris)
  • classic gothic (oromzat)
Tervezője
  • Jean de Chelles
  • Pierre de Montereau
  • Pierre de Chelles
  • Jean Ravy
  • Raymond du Temple
Alapadatok
Hosszúság127 m
Magasság91,44[1] m
Szélesség48 m
Torony2
Magassága69[2] m
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1991
Elérhetőség
TelepülésPárizs, Cité-sziget
Helyparvis Notre-Dame - place Jean-Paul-II (6)
Elhelyezkedése
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Notre-Dame-székesegyház
Notre-Dame-székesegyház
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 11″, k. h. 2° 20′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 11″, k. h. 2° 20′ 59″
Térkép
A Notre-Dame-székesegyház weboldala
SablonWikidataSegítség

A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Monumentális méreteivel és díszítettségével különleges hatást gyakorol a szemlélőkre. A Notre Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A katedrális Párizs szívében, a Szajna folyó Île de la Cité nevű apró szigetén épült.[3]

Története[szerkesztés]

Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor pápa, ezután egészen 1345-ig folyamatosan építették. A történelem során többször felújították.[4] Az 1789-es francia forradalom alatt megrongálták, kalapáccsal leverték a művészi szobrok fejét.[5] Az 1792. szeptemberi mészárlások idején a papságot elpusztította a terror.[6]1793 novemberében a Notre-Dame adott helyszínt az ateista Értelem kultusza (Le Culte de la Raison) alkalmából rendezett fényűző ünnepségnek, amikor a régi keresztény oltár helyén új oltárt emeltek a „Szabadság”-nak.[7] A katedrálist az „Ész Temploma” névre nevezték át.[8] 1804. december 2-án itt koronázták meg I. Napóleon francia császárt.[9] 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően felújították.

A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. A hatalmas katedrálist az építői támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért támfalakkal erősítették meg, a Notre-Dame volt az első gótikus épület, amely így épült meg. Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott bibliai királyokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.

Ehhez méltóan a Notre-Dame orgonája (Le grand Orgue) is hatalmas zenei kincs. 1730-ban, XVI. Lajos francia király utasítására ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett.[10] A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonájáról sokan úgy tartják, hogy a világ egyik legjobb hangszere.[11]

A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter.[12][13] A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony.[14] Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.[15] A tetőzet faszerkezetének elkészítéséhez az építők mintegy 1300 tölgyfát használtak fel.[16]

Építészeti jelentősége[szerkesztés]

A párizsi Notre-Dame-székesegyház a korai gótikus építészet első mesterműve. Szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. Az öthajós belső szinte töretlen lendületű, mivel a kereszthajó viszonylag rövid. Az árkádsort egyforma, sima oszlopok hordozzák. A hatosztatú boltozatot tartó gyámoszlopkötegek is az egyenletes ritmust erősítik. A főhajó magassága szélességének a háromszorosa. A gótikus térben már csak a karzat idézi a romanika templomait. A Notre-Dame nyugati homlokzata a későbbi székesegyházak mintájává vált, ezt a kompozíciót követték, variálták. Így Párizs ikonikus épülete egy építészeti korszak lezárását és egy új gondolat elindítását is jelenti. Ezután a szerkezetek egyre könnyedebbek lettek, a belső tér egyre „emelkedettebb” hangulatú. A tömör falak zártsága eltűnik, helyükön a kővázat kitöltő nagy ablakok jelennek meg. Az ablakokat osztó kőrácsok rajza fokozatosan fejlődik az egyszerű geometrikus formáktól a bonyolultabb „sugárzó”, majd „lángoló” kompozíciókig. A kőrácsok átszövik az ablakok színes üvegfelületét, a belső térbe hatoló színes fény fokozza a tér dinamizmusát, anyagtalanná teszi a kőszerkezetet.[17]

2019. április 15-i tűzvész[szerkesztés]

2019. április 15-én késő délután kigyulladt a székesegyház felállványozott tornya és tetőszerkezete. Az oltáshoz legalább 400 tűzoltó érkezett a helyszínre.[18] A lángok a templomépület felső részében csaptak fel, ahol felújítási munkálatok zajlottak. A tűz következtében összeomlott a katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, a tetőszerkezet kétharmada pedig megsemmisült. Az elkezdődött hatósági vizsgálatot baleset ügyében folytatják, nyilatkozta Rémy Heitz párizsi államügyész a tűz másnapján tartott sajtótájékoztatóján.[19] Három nappal az eset után a francia bűnügyi rendőrség vezetője bejelentette, hogy feltehetően rövidzárlat okozta a tüzet.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]