Ugrás a tartalomhoz

Alsó-Inn-völgyi vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nordtiroler Staatsbahn szócikkből átirányítva)
Alsó-Inn-völgyi vasútvonal
Az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal útvonala
Vonal:302 01 Border near Kufstein–Wörgl Hbf
101 04 Wörgl Hbf–Innsbruck
Hossz:74,921 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV, 16,7 Hz ~
Üzemeltető:ÖBB-Infrastruktur
Maximális sebesség:160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Inn-völgyi vasútvonal témájú médiaállományokat.
Rosenheim felől
31,868
0,000
NémetországAusztria államhatár
A12-es autópálya és B175 Wildbichler Straße
2,339 Kufstein S-Bahn Tirol 482 m (1 581 ft)
B171 Tiroler Straße
Megszűnt teher-vasútvonal Schwoich/Eiberg felé
A12-es autópálya
Stimmersee
6,617 Schaftenau S-Bahn Tirol
7,038 Siding)
7,041 Kufstein 2 nyíltvonali vágánykapcsolat (Üst)
8,480 Langkampfen S-Bahn Tirol
NSV (tervezés alatt) Brannenburg felől
Schaftenau elágazás
NSV (tervezés alatt) Radfeld elágazás felé
A12-es autópálya
Inn
11,600
11,809
Change of chainage (-209 m)
11,920 Kirchbichl S-Bahn Tirol 494 m (1 621 ft)
B178 Loferer Straße
Salzburg-Tirol vonal Salzburg Hbf felé
16,027 Wörgl Hbf S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 505 m (1 657 ft)
17,300 Wörgl Terminal south 506 m (1 660 ft)
18,400 Wörgl Terminal north 505 m (1 657 ft)
18,500 Wörgl West (tervezés alatt) 505 m (1 657 ft)
22,308 Wörgl Kundl S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 510 m (1 673 ft)
NSV (tervezés alatt) Schaftenau elágazás felől
~24,3 Radfeld elágazás
NSV to Stans elágazás
26,594 Wörgl 2 nyíltvonali vágánykapcsolat
29,991 Rattenberg-Kramsach S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
Rattenbergalagút (L 182 m)
31,303 Brixlegg S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 524 m (1 719 ft)
Inn
36,027 Brixlegg 2 nyíltvonali vágánykapcsolat
37,181 Münster-Wiesing S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 526 m (1 726 ft)
NSV
Alagút A12 (L 190 m)
NSV
Kapcsolat a Zillertalbahnnal (Mayrhofen felől)
Kapcsolat a Achenseebahnnal Seespitz felé
40,882 Jenbach S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 530 m (1 739 ft)
NSV Radfeld elágazás felől
~43,9 Stans elágazás
NSV Fritzens-Wattens 2 elágazás felé
44,580 Jenbach 2 nyíltvonali vágánykapcsolat
45,948 Stans bei Schwaz S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
45,795 Stanser alagút (L 634 m)
NSV
46,429
48,360 Schwaz S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 538 m (1 765 ft)
51,694 Pill-Vomperbach siding
51,694 Pill-Vomperbach S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol (siding) 544 m (1 785 ft)
52,721 Schwaz 2 nyíltvonali vágánykapcsolat
54,267 Schwaz 3 nyíltvonali vágánykapcsolat
55,231 Terfens-Weer S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
59,067 Fritzens-Wattens S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 555 m (1 821 ft)
61,339 Volders-Baumkirchen S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
NSV
NSV Stans elágazás felől
62,361 Fritzens-Wattens 2 elágazás
Innsbruck bypass Innsbruck 1 elágazás felé
63,822 Fritzens-Wattens 3 nyíltvonali vágánykapcsolat
66,606 Hall in Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
70,093 Rum S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol
71,210 Hall in Tirol 3 nyíltvonali vágánykapcsolat
72,426 Siding
Inn
Innsbruck teherpályaudvar felé
75,130 Innsbruck Hbf S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol S-Bahn Tirol 582 m (1 909 ft)
Az Arlbergbahnon tovább Bludenz felé és
vagy a Brenner-vasútvonalon tovább Bolzano/Bozen felé

Az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal (német nyelven a Unterinntalbahn) egy kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Ausztriában Kufstein és Innsbruck között. A vonalat a k.k. Nordtiroler Staatsbahn építette, 1858. november 24-én nyílt meg. A vasút rendkívül forgalmas, kapcsolatot teremt a Brenner-vasútvonal és a Rosenheim–Kufstein-vasútvonal között, része a transzeurópai vasúthálózatnak. A jövőben szerepét a Új Alsó-Inn-völgyi vasútvonal veszi át, jelentősen lecsökkentve a menetidőt Olaszország és Nyugat-Európa között.[1]

Története

[szerkesztés]

A vonalat 1858. november 24-én nyitották meg Nyugat-Ausztria első vasútvonalaként, miután I. Ferenc József császár már 1853-ban elrendelte a megépítését. A 150. évfordulót 2008-ban ünnepelték Wörglben.

Az első Osztrák Köztársaságban a vonal az Innsbrucki Szövetségi Vasúti Igazgatóság hatáskörébe tartozott. Ausztria 1938-as annektálása után rövid ideig Reichsbahndirektion Innsbruck néven működött, mielőtt 1938. július 15-én feloszlatták. 1945 után az ÖBB újjáalakult, és az 1938 előtti igazgatósági struktúrát állították vissza, beleértve az Innsbrucki Szövetségi Vasúti Igazgatóságot is.

Útvonal

[szerkesztés]

A vonal az Inn folyó völgyének nyugati oldalán, a Thierberg hegy lábánál, szorosan összefonódva az úttal és az Inn folyóval, Kiefersfelden felől érkezve, körülbelül Eichelwanggal szemben lép be Ausztria területére. Kufstein vasútállomása az óvárossal szemben lévő Inn alacsony teraszán épült. Közvetlenül mögötte a folyó és a Zeller-hegy közötti keskeny ponton halad át. Ezután a vasútvonal elhagyja a folyót, és egyenes vonalban halad a völgyfenék mentén a Glaurach Inn hídjáig, ahonnan a völgy jobb oldalán lévő Wörgl állomáshoz érünk. Közvetlenül az északi feje előtt hidat képez a Brixentaler Ache, amelyet viszont kelet felé követ a Wörglben leágazó Salzburg–Tirol-vasútvonal.

A széles völgytalpban nagyon egyenes vonalban haladva Rattenbergbe Kundlon keresztül jutunk el, amelynek Schlossbergjét a vonal egyetlen rövid alagútjában keresztezi. Ezután következik a Brixlegg vasútállomás és a következő átkelés a Inn völgy északi oldalán. A vasútvonal ismét nagyon egyenes Münsterig, ahol a vonal a folyóhoz közeledő domborzati terasz miatt nagy ívekkel közvetlenül az Inn mentén halad.

Jenbach állomásról a vonal Schwazon keresztül délnyugatra halad tovább. A Karwendel előtti alacsony hegyi teraszon a vonal ezután Fritzens-en keresztül nyugat felé halad Hallba, amelynek a Karwendelből kifolyó patakok hordalékkúpját a Karwendel közelében, valamivel több kanyarral, de még mindig nagyon nagyvonalúan megkerülik. Az építők ezután egyenes vonalat terveztek a Mühlau Inn északi magas teraszának érintőjéig, ahol az Inn-híd magasságát gátépítéssel érik el. Egy utolsó délnyugati kanyar végül a vasútvonalat a városi viadukton át a Sill folyó partján fekvő Innsbrucki főpályaudvarra vezeti.

Korszerűsítési intézkedések

[szerkesztés]

A vonal kapacitásának növelése érdekében és a Brenner-bázisalagút megépítését megelőzve új, nagy kapacitású vonalat építettek a Kundl 1-es elágazás és az átépített Fritzens-Wattens 1-es elágazás (Baumkirchen közelében) között, amelyet 2012. december 9. óta menetrend szerint használnak a vonatok. A vonal nagy része alagutakban fut, hogy elkerüljék az Inn-völgy további károsodását, amelyet már így is nagymértékben érint a zaj. A korszerűsített vonalat 220 km/h sebességű vegyes forgalomra tervezték. Az Unterinntalbahn Brannenburg-Schaftenau-Kundl/Radfeld bővítési programjának második szakasza jelenleg a tervezési szakaszban van.

A Schaftenau és Kundl közötti, 2005 óta tartó útvonalkeresési folyamat 2009 végén fejeződött be. Egy 1993-ban végzett megvalósíthatósági tanulmány alapján 17 változatot tártak fel az Inn-völgytől északra és délre, valamint a völgytalpban. A 2008-as előzetes kiválasztás után négy változatot vizsgáltak meg alaposabban. A kiválasztott útvonal Kundl előtt egy tíz kilométeres alagútban és más bevágások és alagutak láncolatában halad nyugat felé. Schaftenaunál (Kufsteintől délre) az útvonal a meglévő vonalhoz csatlakozik.[2]

Wörgl és Innsbruck között az ETCS vonatbefolyásoló 2. szintje 2012-ben lépett működésbe.

Források

[szerkesztés]
  1. Beg_AMA.pdf (application/pdf objektum). www.beg.co.at. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
  2. Meldung Trassenwahl abgeschlossen. In: Der Eisenbahningenieur, 64. Jahrgang, Heft November 2009, S. 65.

Literatur

[szerkesztés]
  • Martin Pellizzari. Eisenbahnachse Brenner: Zulaufstrecke Nord 1996–2012: Dokumentation, Erfahrungen, 1, Innsbruck: Haymon (2012. november 2.). ISBN 978-3-7099-7034-8 
  • Hermann Strach. Geschichte der Eisenbahnen Oesterreich-Ungarns von den ersten Anfängen bis zum Jahre 1867. Wien / Teschen / Leipzig: Karl Prochaska, 73–503. o. (1898. november 2.)