Wörgl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wörgl
nyugat Wörgl
nyugat Wörgl
Wörgl címere
Wörgl címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Tirol
Kerület Kufstein
Járás Kufsteini járás
Polgármester Hedi Wechner (SPÖ)
Irányítószám 6300-6302
Körzethívószám 043-5332
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 13 048 fő (2015. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 511 m
Terület 19.68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wörgl (Ausztria)
Wörgl
Wörgl
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 12° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 12° 03′ 59″
Wörgl weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wörgl témájú médiaállományokat.

Wörgl város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 12 980. Területe közel 20 km².

Fekvése[szerkesztés]

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–München-Salzburg vasúti főútvonal elágazásnál, illetve az E641 (európai út) mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Vaskori leletek mellett egy város területén egy 2. században épült római stílusú villát találtak, melynek egyik helysége padlófűtéses, falai freskókkal díszítettek voltak. A 6. században bajorok települtek le. Wörgl első írásos említése, mint Uuergile 1104-1116 közötti dokumentumból származik. Az erődítményt 1255-ben említik először, az 1300-as években nagy jelentősége volt a hercegség megszilárdításában. Az évszázadok során Kufstein vára miatt jelentőségét egyre inkább elvesztette. 1892-ben még „erődített településként” említik Wörglt, de napjainkban már csak a falmaradványok fedezhetőek fel.

Wörgl a nagy forgalmú országút mellett feküdt, az első posta 1786-ban alakult, az első postamester a fogadó tulajdonosa volt. Sok neves személy megszállt utazásai alatt ebben a fogadóban, például Wolfgang Amadeus Mozart 1769-1773, Mária Terézia (1739 és 1765) és II. József császár (1765 és 1777).

1809. május 13-án volt a Napóleon elleni tiroli szabadságharc döntő ütközete „wörgli csata”. Ekkor a város fosztogatás és gyújtogatás áldozatául esett. 1842-ben több mint 40 ember halt meg egy kolerajárványban. Az 1900-as évekig több más járvány ütötte fel a fejét a városban. A gazdasági megerősödés az 1873-1875 között épült vasúti csomóponthoz köthető. 1910. november 3-án az évszázadokig megosztott Wörgl-Kufstein és Wörgl-Rattenberg települések egyesültek. Ezekre az évekre határtalan optimizmus és jelentős fejlődés volt jellemző, melyet jellemez, hogy 200 külföldi állampolgár lakott a városban.

Az első világháború alatt a pénzérmékből hiány keletkezett, így az Állami Pénzügyi Hivatal az önkormányzatoknak engedélyt adott az aprópénzek előállítására. Tirolban 1919-től egyre nagyobb mértékben Innsbruck kezdett kezdték nyomtatni és próbálni a váltópénzt. Wörgl városa ennek alapján 1919-ben szintén sürgősségi pénz kiadását határozta el 10, 20, 30, 50, 75 és 90 Heller címletekben, 1920 végi érvényességgel. a Világgazdasági válság miatt 1932-ben a helyi cement és cellulózgyár a csőd szélére került, a városban a munkanélküliség jelentős problémává vált. A gondok enyhítésére létrehozott "Jóléti bizottság" önkormányzati kötvények kibocsátását határozta el, 32 ezer Schilling értékben. Az önkormányzati alkalmazottak bérüket ebben a wörgli 1, 2 és 5 shillinges címletekben kapták. Silvio Gesell ötlete alapján a helyi adót a címletek bélyegzésével lehetett leróni, enélkül azok érvényüket vesztették. Ennek az ötletnek a hatására a pénztulajdonosok érdeke lett a minél gyorsabb elköltés, ami a gazdaságot hihetetlen mértékben felgyorsította. A munkanélküliség például 15-21%-ra csökkent, miközben az ország más részeiben változatlanul tartott a válság. A sajtó „Wörgl-i csoda”-ként kezdte emlegeti a fellendülést, a mintát több száz önkormányzat követte. Édouard Daladier francia pénzügyminiszter is ellátogatott a városba, az USA-ban Irving Fisher közgazdász próbálta a „Stamp Scrip” – bélyegzéses rendszer bevezetését elérni a válság leküzdésére. 1933-ban Az Osztrák Nemzeti Bank az pénzkibocsátási monopóliumra hivatkozva betiltotta a Wörgl-i szabadpénz kibocsátását, ennek a döntésnek katonaság felvonultatásával szereztek érvényt. A "Unterguggenberger Intézet" Egyesület tartja életben a gazdasági kísérlet szellemiségét.

1934. február 12-én Wörglben más városokhoz hasonlóan fegyveres felkelés tört ki az Ausztriai Fiatal Szocialisták vezetésével, akik Hitler hatalomra kerülése miatt Ausztria függetlenségét igyekeztek elérni. A városban 90 perces tűzharc után a felkelők megadták magukat, később bíróságon elítélték őket. A német csapatok 1938. március 12-én vonultak be a városba, majd öt nap után vissza is vonták őket. A német fennhatóság pozitív gazdasági változásokat hozott, ám a háború alatt a politikai terror megnyilvánulásai: a klubok bezárása, politikai aktivisták bebörtönzése és a kibővített helyőrség - rossz hangulatot okozott. 1943. február 22-23-án a szövetséges légibombázás elpusztította a vasúti csomópontot és 150 lakóházat lerombolt. A 390 tonna, kb. ezer bomba ledobása emellett 69 halálos áldozattal járt.

1952-ben Ausztriában itt állítottak először emléket Lazar Markovics Zamenhof-nak az eszperantó nyelv alapítójának. 2005. augusztus 23-án Wörglre az utóbbi száz év legjelentősebb árvize sújtott, a város nyugati részének 80 hektáros területét öntötte el a sáros ár.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Günter Baumgart: Kein Wunder in Wörgl. In: Provokant, Nummer 1, 2008, ISSN 1868-0321
  • Adriane Gamper, Hannes Dabernig, Arno Abler: Wörgl. Die Stadt im Portrait, Eigenverlag, Wörgl 2007
  • Gerhard Oberkofler: Februar 1934. Die historische Entwicklung am Beispiel Tirols, Sozialistische Partei Österreichs – Landesorganisation Tirol, Innsbruck 1974
  • Josef Zangerl (Hrsg.): Wörgl. Ein Heimatbuch, Eigenverlag, Wörgl 1998, ISBN 3950053107
  • H. Federer (Hrsg.): Wörgler Heimatschriftchen, 5 Bände, 1948–1957
  • Paul Weitlaner: Stadt Wörgl, Festschrift zur Stadterhebung, 1951
  • S. Mitterer und andere: Wörgl – 25 Jahre Stadt, 1976
Wörgli szabadpénz
  • Gebhard Ottacher: Der Welt ein Zeichen geben. Das Freigeldexperiment von Wörgl/Tirol 1932/33, Verlag für Sozialökonomie Gauke, Kiel 2007, ISBN 9783879984503
  • Fritz Schwarz: Das Experiment von Wörgl, Genossenschaft Verlag Freiwirtschaftlicher Schriften, Bern 1951 (Überarbeitete Neuauflage: Synergia, Darmstadt 2007, ISBN 9783981089455)
  • Michael Unterguggenberger: The End Results of the Woergl Experiment. In: Annals of Collective Economy, (= Anales de la Economia Colectiva und Annalen der Gemeinwirtschaft), Bd. 10, Nr. 1, 1934, S. 60–63, (online)
  • Andreas Wehrheim, Peter Zimmermann: Der Schatz von Wörgl. Michael Unterguggenberger und das Freigeldexperiment, Holzhof-Verlag, Dresden 2009, ISBN 9783939509943 (Comic)
  • Thomas Wendel: Der Geldzauberer. Geschichte des Wörgler Geldexperiments. In: brand eins, Nr. 9, 2003, ISSN 1438-9339