Noni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Noni
Noni fruit (Morinda citrifolia).jpg
Rendszertani besorolás
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Noni témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Noni témájú médiaállományokat és Noni témájú kategóriát.

A Nonifa (Morinda citrifolia L., Syn.: Morinda bracteata Roxb.) egy növény, a Morinda nemzetségből, ésbuzérfélék (Rubiaceae) családjából. A Noni, a nonifa gyümölcse. Az angol nyelvben ismert a triviális neve "Indian mulberry", néha "Indian mulberry cserje".

Leírás[szerkesztés]

Illusztráció
Ág, levél, Virágzat, gyümölcsök

A Noni, egy fa fajta. A folyton növő levelei egyszerűek. A levelein pálha is található.

A hermafrodita virágok fehérek. A szirmok, cső formájúak. Csak egy porzó található.  A két termő, alul összenő. 

A noni egy gyümölcs, a csonthéjasok családjából, tyúktojás méretű. Az érett gyümölcs íze, és illata hasonlít a Gorgonzola sajtra, csak erősebb. Sokan tartják az illatát, és az ízét kellemetlennek.

A kromoszómák száma a 2n = 44.

Elterjedése, és termesztési területei[szerkesztés]

Valószínűleg a Morinda citrifolia eredetileg Queensland-ben, Ausztráliaban volt őshonos. Onnan már gyorsan elterjedt az Indiai-óceánon, valamint a Polinéz szigetvilágban. Polinéz tengerészek hozták több mint 2000 évvel ezelőtt Hawaii-ra, ahol "Noni" név alatt ismerté vált. Manapság megtalálható a növény Közép-Amerika, Nyugat-India, és Madagaszkár számos part menti régiójában.

Az értékesítése[szerkesztés]

Nonit főleg gyümölcslé, juice formájában hozzák forgalomba, sokszor network marketing, más néven hálózati értékesítési módszerrel. A fogyasztás mellett felhozott érvként, sokszor áltudományos, egészséget támogató tulajdonságokkal ruházzák fel.

A jogi helyzet az EU-ban[szerkesztés]

Noni-termékek új típusú élelmiszereknek minősülnek, amelyek a Novel-Food rendelet szerint engedély kötelesek. Ez után a gyártónak, vagy a forgalmazónak bizonyítania kell, hogy az új európai piacra hozott élelmiszeripari termék semmilyen veszélyt nem jelent a fogyasztókra. Ez csak a termék veszélytelenségét  foglalja magában, de nem bizonyítja az egészségre gyakorolt pozitív hatását. 2001-ben a német Bundesinstitut für Arzneimittel und Medizinprodukte a hatástalanságára hivatkozva betiltotta a noni gyümölcslevet. Az Európai Bizottság végül 2003-ban engedélyezte a noni juice (a Morinda citrifolia gyümölcséből készült lé) forgalomba hozását. Ezek feltételei voltak többek között a pasztörizálás, és a lemondás arról, hogy hirdetésekben egészségjavító hatásokat tulajdonítsanak a terméknek. A termékek címkéjén, vagy az összetételek között a 2000/13/EG rendelet értelmében kötelező feltüntetni, hogy a termék "noni juice", vagy "gyümölcslé Morinda citrifoliából".

Még a noni juice, vagy "tahiti noni" élelmiszerként való engedélyezése után is tilos bármilyen egészségre utaló, vagy bizonyos betegségek tüneteit enyhítő kinyilatkoztatás, az élelmiszerekre vonatkozó törvény értelmében, nem bizonyított hatás okán. Valamint ez az engedély csak az abban feltüntetett termékekre vonatkozik. Más noni termékek, más gyártóktól külön engedélyeztetési eljárás alá esnek. Az EU által jóváhagyott Noni juice termékek listája folyamatosan frissül, és a Bizottság honlapján megtekinthető.[1]

2008 óta Nonilevél is jóváhagyott, élelmiszer (Novel-Food).[2] 2010 április 21-én az Európai Bizottság a nonipürét, és a noni koncentrátumot is a Novel-Food kategóriába sorolta.[3]

Az EU Health-Claims rendelete értelmében egy élelmiszernek kizárólag csak akkor szabad egészséges hatást tulajdonítani, mint például "erősíti a szervezet ellenállóképességét", vagy "csökkenti a koleszterinszintet", vagy "támogatja az ízületek működését", ha az mint jogalap (claim) a közösségi nyilvántartásban[4] szerepel, és ez által mint élelmiszer, vagy mint élelmiszer koncentrátum engedélyezett. 

Egészségre gyakorolt hatás[szerkesztés]

A noni lének a rajongói számos gyógyító, és egészséget támogató hatást tulajdonítanak. Ezért egy bizonyos xeronin nevű hatóanyag lenne a felelős. Ez azonban a gyógyszerészeti, és egészségügyi tudomány számára ismeretlen. A noni alkalmazási területe igen széles, a cukorbetegségtől és az izületi gyulladástól a depresszión, és a túlsúlyon át a rákig terjed.

Valójában az állított hatásokra nincs semmilyen tudományos bizonyíték. A noni termékek betegségek kezelésében való alkalmazásához egy olyan engedély lenne szükséges, ami csak a gyógyszereknek van. Ez az Európai Unióban egyetlen fenti hatásra sem létezik.

Az USA élelmiszeripari, és gyógyszeripari hatósága az FDA már többször figyelmeztetett cégeket, akik a nonival kapcsolatban gyógyító, vagy egészséget támogató hatásokkal hirdettek.  Az ilyen reklámozás nem megengedett, mivel az Egyesült Államokban a noni termékek nem gyógyszerként vannak engedélyezve.

Az osztrák tesztmagazin, a Konsument számolt be 2005-ben három súlyos májgyulladásos esetről, amelyeket noni juice fogyasztás okozhatott. Ezt a jelentést a gyártó cég kifogásolta, és különböző okokra hivatkozott, ami miatt a noni lé nem lehetett felelős a májkárosodásért.[5]

A 2003-ban, az EU Scientific Committee on Foods (SCF) által kiadott biztonsági bizonyítvány kiegészítéseként az osztrák egészség, és táplálkozásbiztonsági ügynökség (AGES) kiadott egy saját vizsgálati jelentést, amely tagadja az összefüggést a tahiti noni fogyasztása, és a májkárosodás között. ("a nevezett termék fogyasztása miatt májkárosító hatás a jelenlegi ismereteink szerint nem igazolható").[6]

A két tudományos publikáció 2005-ből három esetet ír le, ahol összefüggés lehet az akut májgyulladás (hepatitis) és a noni fogyasztása között. Ezen publikációk hatására a francia élelmiszerügyi hivatal, a  Agence française de sécurité sanitaire (AFSSA) 2005 októberében kiadott egy figyelmeztetést a fogyasztók védelmében, amelyben nem ajánlja napi 30 ml-nél több noni lé fogyasztását. Németországban a Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR) 2006 elején vizsgált egy májgyulladásos esetet, ahol összefüggés lehetett a noni juice fogyasztásával.[7]

Az Európai élelmiszer-biztonsági hatóság (EFSA) kezdeményezett egy  vizsgálati eljárást, hogy a fellépő esetek miatt, az élelmiszerbiztonság érdekében szükséges-e egy új vizsgálat a noni termékekkel kapcsolatban.  függetlenül attól, hogy mivel az esetek egy átértékelési az élelmiszer-biztonság szempontjából szükséges. A 2006. szeptember 6-án megjelent vizsgálati jelentés kimondta, hogy a tahiti noni juice fogyasztása biztonságos[8] („On the basis of the available toxicological information [...] the Panel considers it unlikely that consumption of noni juice, at the observed levels of intake, induces adverse human liver effects.“).[9] Kihangsúlyozta, hogy a vizsgálat csak a lehetséges májkárosodáshoz kapcsolódott, és nem tartalmaz semmilyen kijelentést a termék orvosi hatékonyságával kapcsolatban. Ennek ellenére az EFSA-jelentés közzététele után is voltak esetek, amikor a májkárosodás és a noni fogyasztás között összefüggés lehetett.

Végkövetkeztetés[szerkesztés]

Az EU élelmisztudományi testületének, 2002 decemberében kiadott írásában kijelenti, hogy a noni fogyasztása az ajánlott mértékben elfogadható, de azt is leszögezi, hogy nem bizonyítható semmiféle különleges egészségtámogató hatás, más gyümölcslevekhez képest. Az EU ezen nyilatkozatához csatlakozott a svájci egészségügyi hivatal is, így Svájcban is tilos bárminemű kijelentés tenni a noni és az egészség kapcsolatában. Gyógyító hatást tulajdonítani a noni termékeknek mind az EU-ban, mind Svájcban tilos.

További alkalmazása[szerkesztés]

A kelmefestők a nonifa gyökerével színezik vörösre a hagyományos timori szövetet a (Tais-t).[10]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Morinda citrifolia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Europäische Kommission: Novel Foods – Introduction
  2. Europäische Lebensmittelsicherheitsbehörde EFSA: EFSA bestätigt Sicherheit von Noni-Blättern für Tee.
  3. Umwelt Online: Beschluss 2010/228/EU der Kommission vom 21.
  4. EU Register of nutrition and health claims made on foods.
  5. Konsument
  6. Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit: AGES nimmt Stellung zu Noni-Saft ("Tahitian Noni Juice"), 20. September 2006.
  7. Bundesinstitut für Risikobewertung: Können Noni-Säfte die Gesundheit schädigen? 6.
  8. Europäische Behörde für Lebensmittelsicherheit: EFSA re-assesses safety of noni juice, 6. September 2006
    Europäische Behörde für Lebensmittelsicherheit/BfR: EFSA bewertet erneut die Sicherheit von Noni-Saft (PDF; 24 kB), 6. September 2006.
  9. Europäische Behörde für Lebensmittelsicherheit: Opinion on a request from the Commission related to the safety of noni juice (juice of the fruits of Morinda citrifolia) (PDF), 1. September 2006.
  10. Tais Timor-Leste: About Tais, abgerufen am 29. August 2017.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Claus-Peter Leonhardt: Noni. Die Frucht des indischen Maulbeerbaumes. 8. Auflage. Goldmann Verlag, München 2000, [[ISBN 3-442-16301-3]].
  • G. Millonig, S. Stadlmann, W. Vogel: Herbal hepatotoxicity: acute hepatitis caused by a Noni preparation (Morinda citrifolia). In: European Journal of Gastroenterology & Hepatology. 17, 2005, S. 445–447.
  • V. Stadlbauer, P. Fickert, C. Lackner, J. Schmerlaib, P. Krisper, M. Trauner, R. E. Stauber: Hepatotoxicity of NONI juice: Report of two cases. In: World Journal of Gastroenterology. 11, 2005, S. 4758–4760.
  • H. Khurana, M. Junkrut, T. Punjanon: Analgesic activity and genotoxicity of Morinda citrifolia. In: Thai J Pharmacol. 25(1), 2003, S. 86.
  • Matthias M. Werner: Noni. Das Handbuch für Anwender, Ärzte und Heilpraktiker. Books On Demand, Hamburg 2000, <ISBN 3-89811-601-8. Johannes Westendorf, Cornelia Mettlich: Noni Morinda citrifolia: Altes Wissen und neue Erkenntnisse. Hamburg 2009, ISBN 978-3-00-027815-0.