Neuschloss Marcell

	Neuschloss Marcell
	Sablon • Wikidata • Segítség

Neuschloss Marcell (? –) zsidó származású magyar építész és építési vállalkozó.

Élete[szerkesztés]

Neuschloss Simon fia, Neuschloss Kornél építész rokona. Elsősorban építési vállalkozóként működött a századforduló idején fivérével Neuschloss Ödönnel (1851–1904), azonban néhány épületnél a tervezők is ők voltak.

Mindketten tagjai voltak a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, és alapítói az Építő Ipar című szaklapnak.^[1] Szabadkőműves volt, 1894-ben a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy ügyvezető nagymesterévé választotta. Tisztségét 1900-ig töltötte be.^[2]

Neuschloss Marcell 1905-ben hunyt el alig 51 éves korában. Feleségét Hirschler Rózának hívták, öt kiskorú gyermeket hagyott hátra maga után.^[3] Halála után özvegye vette át építészeti vállalkozását.^[1]

Így emlékeztek meg róla halálakor a Magyar Nemzet című újságban:^[4]

„A két Neuschloss-testvér volt a megalapítója a Gyermekvédő Egyesületnek s úgyszólván a saját pénzükből építették fel ennek a házát az Egressy úton. Hasonlóképp ők alkották meg a szegény cselédek gondozását czélzó Mártha-Egyesületet. Mindkét intézetnek Neuschloss Marczell volt az elnöke s a közös cégük a kiapadhatatlan anyagi támogatója. Ezenkívül még számos közintézetet segélyezett állandóan a két testvér, akiket a sors, igaz, hogy dús javakkal látott el, de akik mindent a saját szorgalmuknak és üzleti ügyességüknek köszönhettek. Nagy érdemük volt a hazai faipar fejlesztésében s a cégnek óriási fatelepeik vannak Magyarországon, Boszniában és Horvátországban. Az ipar körül kifejtett érdemeik elismeréséül a király is több ízben kitüntette a két testvért. Marczell a királyi tanácsosságot s később a Ferencz József-rendet kapta. Igazgatósági tagja volt az Országos Iparegyesületnek is.”

Ismert épületeik listája[szerkesztés]

Önálló munkák[szerkesztés]

1896: Régi Korcsolyacsarnok, Budapest, Széll Kálmán tér^[5] – már 1913-ban elbontották, helyére Sándy Gyula tervezett újabb korcsolyacsarnokot

Csak kivitelezők[szerkesztés]

1896: Igazságügyi palota, Budapest, Kossuth Lajos tér 12. (tervezte: Hauszmann Alajos)^[1] – az épületben később a Néprajzi Múzeum működött évtizedeken keresztül
hadapródiskola, Pécs^[1]
hadapródiskola, Sopron^[1]
1898: hadapródiskola, Nagyvárad^[1] (tervezte: Alpár Ignác)^[6]
laktanya, Przemysl^[1]
laktanya, Lemberg^[1]
laktanya, Vác^[1]
laktanya, Nagyvárad^[1]
épületek Eperjesre^[1]
épületek az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Városligetben (ideiglenes épületek, a kiállítás után elbontották őket):
- Történelmi Épületcsoport, a közbeszédben Vajdahunyad vára (tervezte: Alpár Ignác)^[7]^[1] – az ideiglenesnek szánt épületet 1899-ben^[8] lebontották, majd 1902 és 1908 között újjáépítették^[8]
- I. sz. (fő)kapu (tervezte: Jámbor Lajos)^[9]
- Singhoffer halász-csárdája (tervezte: Schörner István)^[10]
- Hadfölszerelési pavilon (tervezte: Quittner Zsigmond)^[11]
- A kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)^[12]
- Az ősfoglalkozások (halászat, vadászat, pásztorélet) 2 csarnoka (tervezte: Alpár Ignác)^[13]
- A bányászat és kohászat csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)^[14]
- A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. csarnoka (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)^[15]
- A posta-, távíró- és telefon csarnok (tervezte: Kovrig Tivadar)^[16]
- Vidéki sörkóstoló csarnok (tervezte: műszaki osztály)^[17]
- Igazságügyi csarnok (tervezte: Bierbauer István)^[18]
- Gépcsarnok (tervezte: Korb Flóris, Giergl Kálmán)^[19]
- Malomipari csarnok (tervezte: Quittner Zsigmond)^[20]
- Ganz és társa csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)^[21]
- Apolló Kőolaj Finomító Társaság csarnoka (tervezte: Ray Rezső Lajos)^[22]
- Torontál vármegye csarnoka (tervezte: Jakab Dezső)^[23]
- József főherceg csarnoka (tervezte: Quittner Zsigmond)^[24]