Ugrás a tartalomhoz

Gelléri Mór

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelléri Mór
SzületettGlück Mór
1854. január 14.[1]
Apátfalva
Elhunyt1915. szeptember 1. (61 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5-1-24)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Mór témájú médiaállományokat.

Gelléri Mór, születési nevén Glück Mór (Apátfalva, 1854. január 14. – Budapest, 1915. szeptember 1.)[2] közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.

Életpályája

[szerkesztés]

Gelléri (Glück) József (1825–1904)[3] ügynök és Klein Róza (1830–1915)[4] fiaként született. Középiskolai tanulmányait Szarvason végezte el, majd Szegeden folytatta tanulmányait, kereskedelmi iskolában. Iskolai tanulmányai elvégzése után a Szegeden, az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett, majd az Általános Biztosító Társaságnál folytatta gyakornokoskodását. 1869-ben már újságokban publikált Szegeden.

1872-ben Budapesten az Országos Iparegyesület írnoka lett, szerkesztette az Iparosegyesület heti lapját, a „Heti Posta” folyóiratot, majd 1873-ban a Kézműiparosok Lapját.

1876-ban országos iparkiállítást szervezve alapította meg az „Alföldi Iparlap”-ot. Ekkor lett tagja a szegedi ipartársulat, az iparoskörnek, valamint az iparos ifjúsági egyletnek, előbb titkári, majd ügyvezető alelnöki feladatkörben.

1879-ben Budapestre költözött. A magyar iparral foglalkozva a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapnak, majd a Magyar Iparosok Lapjának lett a szerkesztője. 1879-ben belépett a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyba, melynek számos vezető tisztségét betöltötte.

Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5-1-24.

1880-ban az Iparosegyesület titkárává választották. Szerkesztette a „Magyar Ipar” című lapot, az Egyesület lapját. Kiállításokat szervezett, javasolta a Kereskedelmi Múzeum felállítását, annak első szabályzatát is kidolgozta.

1881-ben kezdeményezője és titkára volt az első országos női iparkiállításnak. Ugyanebben az évben megnősült, december 18-án Budapesten feleségül vette Schön Jakab gyáros és Glantz Mária lányát, Rebekát.[5][6]

1882-ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot.

1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Tagja lett az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipar Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is.

1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1896-ban Országos Iparegyesület igazgatóhelyettesévé választották.

1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját.

1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, számos tisztséget viselt benne. Részt vett a szabadkőműves rituálé átdolgozásában, ennek elismeréséül a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkárává választották.

1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt.

A millenniumi kiállítás 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a kiállítás titkáraként a király királyi tanácsosi címmel jutalmazta.

1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke volt.

1912-ben igazgatósági tagja lett a Magyar–Lengyel Egyesületnek.

Publikációi nemcsak szaklapokban, hanem napilapokban is megjelentek, munkatársa volt az „Egyetértés” ipari és kiállítási rovatának, valamint a Hírlapírói egyesület és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja volt.

Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét.

Szerkesztője volt a „Demokratia” páholy kiadványsorozatának.

Az 1870-es évektől jelen volt valamennyi hazai kiállításon. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, 1878-as párizsi, valamint 1883-as amszterdami kiállításokat.

Fő művei

[szerkesztés]
  • A nők munkaköre. (Szeged, 1876. 2. kiad. 1879)
  • Az iparügy napi kérdései. (Budapest, 1880)
  • Oroszország ipara (1881)
  • A szabadkőművesség és az ipar. (Budapest, 1880)
  • Az országos nőiparkiállítás czélja és tendencziája. (Nemzeti Nőnevelés, 1881)
  • Oroszország ipara. Vázlatok az 1882. évi orosz nemzeti kiállítás alkalmából. (Budapest, 1883)
  • A magyar háziipar jövő iránya. (Budapest, 1883)
  • A Fővárosi Iparosok Köre tíz évi működése. 1873–1883. Összeáll. (Budapest, 1883)
  • Az új ipartörvény. 1884. évi 17. törvényczikk. Magyarázatokkal és útbaigazító jegyzetekkel ellátta. (Budapest, 1884)
  • A brüsszeli kereskedelmi múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti kiviteli múzeumra. (Budapest, 1884)
  • A munkakiállítás katalógusa. Összeáll. (Budapest, 1884. 2. helyesbített kiad. 1885. 3. bőv. kiad. 1885. németül: 1885)
  • Budapest a kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató. Összeáll. (Budapest, 1885)
  • Ipari és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. (Budapest, 1885)
  • Olvasókönyv az elsőfokú ipariskolák 1. és 2. osztálya számára. Szerk. Emericzy Gézával, Péterffy Józseffel. (Budapest, 1885. 2. átnézett és jav. kiad. 1886. 4. kiad. 1 890)
  • A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. (Budapest, 1885)
  • A kivitel és a külkereskedelem rendszeres fejlesztése. A kereskedelmi múzeumok terjedésénél kapcsolatos legújabb mozgalmak. (Nemzetgazdasági Szemle, 1887)
  • A magyar ipar úttörői (1887)
  • Szabadkőművesi reformok. A külföldi szabadkőművességben felmerült reformeszmék és javaslatok vázlatos ismertetése. (Budapest, 1889)
  • A szabadkőművesség gyakorlati eredményei. Jóakaratú oktatás az oly fiatal testvérek, kik rövid idő alatt sokat és nagy dolgokat akarnak látni. (Budapest, 1890)
  • Oktatás és káté. Tervezet az elsőfokú munka számára angol, franczia és német kútfők felhasználásával. Összeáll. (Budapest, 1891)
  • Ötven év a magyar ipar történetéből. 1842–1892. Az Országos Iparegyesület félszázados működése. Összeáll. (Budapest, 1892)
  • Mit jelent és milyen lesz az ezredéves kiállítás? Vázlatos kép a jövőből. (Iparosok olvasótára. Budapest, 1894)
  • Magyar Kiviteli czímtár. (1894)
  • A felvételi szertartás magyarázata. Fekete Ignáccal, Geguss Gusztávval. (Budapest, 1895)
  • Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. Összeáll. (Budapest, 1896)
  • Az ezredéves kiállítás kalauza. Szerk. (1–2. kiad. Budapest, 1896. németül, angolul és franciául is)
  • Harcz a munkanélküliség ellen. (Budapest, 1900)
  • Az iparos ünnepe. Dramatizált vezérczikk. (Budapest, 1902)
  • Szociális napi kérdések (1902)
  • A szabadkőművesség célja és eszközei. Fekete Ignáccal, Katona Bélával. (Budapest, 1903)
  • Szociális napi kérdések. (Budapest, 1903)
  • A selyemtenyésztés huszonötéves eredményei. (Budapest, 1904)
  • Egy amerikai világkiállítás körül. (Budapest, 1904)
  • Az állástalan magántisztviselők rendszeres segítése. (Budapest, 1904)
  • Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés feladatai a honi iparpártolás terén. (Budapest, 1904)
  • A selyemtenyésztés közigazgatása. (Budapest, 1905)
  • Neuschloss Marcell. Életrajz. Soltész Adolffal. (Budapest, 1905)
  • Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában. Gelléri Mór szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes díszkiadása. 1880–1905. (Budapest, 1906)
  • Ipartörténeti vázlatok. Téglák és kavicsok (1906)
  • Szociális napi kérdések. Munka nélkül. – Munkás-érdekképviselet. – Munkásjóléti intézmények. (Budapest, 1906)
  • Zsolnay Vilmos emlékezete. (Magyar Ipar, 1906)
  • Matlekovits Sándor élete és működése (1908)
  • Szociális problémák. (Budapest, 1910)
  • Régi írások és újak. (Budapest, 1910)
  • Újdonságok az ipar terén. (Budapest, 1910)
  • Újabb modern kiállítások. Feljegyzések, tanulmányok, javaslatok. (Budapest, 1910)
  • Újdonságok az ipar terén (Budapest, 1910)
  • A tavaszi vásár jövője és az állandó kiállítási csarnok. (Magyar Ipar, 1911)
  • Az iparművészet modern fejlődésének irányai és eszközei. (Budapest, 1912)
  • Hetven év a magyar ipar történetéből. Az Országos Iparegyesület működése. 1842–1912. (1912)
  • Eine Skizze über die ungarische Freimaurerei. (Budapest, 1913)
  • Négy ország kiállításai. Tanulmányi jelentés az 1913. évi kiállításokról. (Magyar Ipar, 1913)
  • Érdekes kiállítások 1914-ben. (Gyoma, 1914)
  • Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből. Napi kérdések, községi ügyek, iparoktatás, speciális kérdések, régi és új úttörők. (Budapest, 1914)
  • Kisipar – műipar – iparfejlesztés. (Budapest, 1915)
  • Újabb kiállítások. (Gyoma, 1915)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b various authors: Osztrák életrajzi lexikon 1815–1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1613/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  3. ↑ Gelléri József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2124/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  4. ↑ Gelléri Józsefné Klein Róza halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1004/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 444/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Felesége utóneve másképp Regina.

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
  • Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html
  • Gelléri Mór, közgazdász, ipartörténész, szerkesztő. Szerző: Kozák Péter. Műfaj: Pályakép. Megjelent: nevpont.hu, 2013.Gelléri Mór - Névpont 2025 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  • Gelléri Mór huszonötéves szabadkőművesi jubileuma. A Demokrácia páholy 1905. máj. 22-iki díszmunkája. Budapest, 1905)
  • Gelléri Mór négy évtizedes közéleti jubileuma. Budapest, 1910)
  • Simai Ottó: Gelléri Mór, jubileumi könyveiben. (Nyugat, 1911. 21.)
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
  • Lengyel András: „Közkatonái a tollnak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. (Szeged, 1999)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005).

Lásd még

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gelléri_Mór&oldid=28455263”