Nadiye Murad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nadiye Murad
(نادية مراد)
Nadia Murad in Washington - 2018 (42733243785) (cropped).jpg
Született 1993 (25 éves)[1]
Kocso[2]
Állampolgársága iraki[2]
Foglalkozása emberi jogi aktivista
Tisztség jószolgálati nagykövet (2016. szeptember 16. – )
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadiye Murad témájú médiaállományokat.

Nadiye Murad Besê Taha (nemzetközi átírásban Nadia Murad, arabul: نادية مراد باسي طه, Nádja Murád Bászi Taha, Kocso, Irak, 1993.) iraki jezidi emberi jogi aktivista. 2014-ben az Iszlám Állam elrabolta, ebben az időszakban rendszeresen megerőszakolták és szexrabszolgaként[5] tartották fogságban. Sikerült megszöknie és megfogadta: ha kiszabadul, tanúskodik az Iszlám Állam ellen és kiharcolja, hogy felelősségre vonják őket. Elmenekülése után a jeziditákat, illetve a nőket ért inzultusok és emberijog-sértések szószólója lett. 2018-ban Denis Mukwegével közösen megkapta a Nobel-békedíjat a nemi erőszak mint háborús eszköz megszüntetésében végzett erőfeszítéseikért.

Életpályája[szerkesztés]

Nadiye Murad[6] az iraki Szindzsár megyei Kocsóban született jezidita családban, amelyik földművelésből élt. Az Iszlám Állam 2014-es bevonulását követően a jezidita közösségen belül hatszáz embert (köztük Murad hat testvérét, illetve féltestvérét) öltek meg, míg a fiatalabb nőket elvitték rabszolgának. Muradot 2014. szeptember 15-én fogták el és adták el Moszulba rabszolgának. Ebben az időszakban rendszeresen kínozták, illetve menekülési próbálkozásai után megerőszakolták. Három hónapnyi fogság után sikerült elmenekülnie, amikor fogvatartója nem zárta kulcsra a háza ajtaját. A szomszédos család segítségével sikerült az észak-iraki Duhokban található menekülttáborba jutnia, ami nem volt már az Iszlám Állam felügyelete alatt.[7] Még menekülttáborban, 2015 februárjában beszélt először a vele történtekről a La Libre Belgique című belga lapnak.[8] Ugyanebben az évben Baden-Württemberg tartomány menekültprogramjának köszönhetően Németországba távozhatott, ahol az elkövetkező éveket töltötte.

2015. december 16-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt számolt be a nőket, illetve a jeziditákat érő emberijog-sértésekről, főleg az emberkereskedelemről. Ez volt az ENSZ BT történetének első meghallgatása az emberkereskedelem tematikájában. Emellett 2016-ban az ENSZ jószolgálati nagykövete is lett, fő témája a menekültek és a népirtásokkal kapcsolatos figyelemfelhívás. Tevékenységét segítette ügyvédként Amal Clooney, aki elvállalta képviseletét az Iszlám Állam parancsnokai ellen indított ügyében. 2016 szeptemberében indította el a Nadia's Initiative nevű kezdeményezést, amely népirtások áldozatainak segítségnyújtásával foglalkozik. 2017-ben találkozott Ferenc pápával is, akivel a jeziditákat érintő kérdéseket vitatott meg. Történetéről könyvet írt, ami 2017-ben, magyar nyelvű fordítása (Az utolsó lány) pedig 2018-ban jelent meg.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nadia Murad i tårar efter beskedet: ”Är överraskade”. (Hozzáférés: 2018. október 5.)
  2. ^ a b Who is the Nobel Peace Prize 2018 winner Nadia Murad?. (Hozzáférés: 2018. október 5.)
  3. Yazidi women win EU Parliament's Sakharov Prize. (Hozzáférés: 2018. október 5.)
  4. https://old.nobelprize.org/pea-press.pdf, 2018. október 5.
  5. Szexrabszolgából lett emberi jogi aktivista – Nadia Murad megrázó története
  6. A jeziditák többségi anyanyelve a kurd, így nevének latin betűs, kurd formáját használjuk.
  7. A Yezidi Woman Who Escaped ISIS Slavery Tells Her Story. time.com, 2015. december 20. (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. La sixième nuit, j’ai été violée par tous les gardes. Salman a dit: ‘Elle est à vous, maintenant. lalibre.be, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2018. október 11.)

Források[szerkesztés]