Dmitrij Andrejevics Muratov
| Dmitrij Andrejevics Muratov | |
 | |
| Született | 1961. október 29. (62 éves)[1] Kujbisev[2] |
| Állampolgársága | orosz (1991–) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főszerkesztő (2019–, Novaya Gazeta) |
| Iskolái | Samara State University (–1983, filológia) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Andrejevics Muratov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dmitrij Andrejevics Muratov (cirill betűkkel Дми́трий Андре́евич Мура́тов) (Kujbisev, 1961. október 29. –) orosz újságíró, a Novaja Gazeta című újság főszerkesztője, akinek a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében végzett munkájáért 2021-ben odaítélték a Nobel-békedíjat.
Pályafutása[szerkesztés]
1961. október 30-án született Kujbisevben (mai nevén Szamara). 1983-ban diplomázott a Kujbisevi Állami Egyetem filológiai karán. 1983 és 1985 között a hadseregben szolgált.
A katonai szolgálat után a Volzsszkij Komszomolec című újságnál dolgozott. 1987-ben a Komszomolszkaja Pravda című újság rovatvezetője lett. 1990-ben a lap információs részlegének szerkesztője lett.
1992 novemberében távozott a Komszomolszkaja Pravdából, és ezzel egy időben társalapítója volt a 6-j etazs (oroszul 6-й этаж, jelentése: 6. [épület]szint) újságírói munkaközösségnek, amely a lap új szerkesztési politikájával egyet nem értő újságírókat tömörítette. A következő évben a társulás alapítója lett a Novaja Jezsednyevnaja Gazeta újságnak, amelynek első száma 1993. április 1-jén jelent meg. Muratov csatlakozott a szerkesztőbizottsághoz, és főszerkesztő-helyettes lett.
1994 decembere és 1995 januárja között az újság különtudósítójaként dolgozott a csecsenföldi háborús övezetben.
1995 februárjában lett az újság főszerkesztője, amelyet ekkor már Novaja Jezsednyevnaja Gazetáról Novaja Gazetára neveztek át.
Muratov egy ideig az újságnál és a televízióban dolgozott. 1997-ben például a Sajtóklub (ATV – ORTV) című műsor házigazdája volt; 1998–2000 között az NTV-n a heti rendszerességgel jelentkező A bíróság megérkezett című műsor házigazdája volt.
2004-ben egyik alapítója volt a 2008: Szabad választás elnevezésű bizottságnak. 2005-ben kilépett a bizottságból, és kijelentette, hogy „teljesen csalódott abban, ahogyan a demokraták megpróbáltak összefogni”.
2004-ben belépett az oroszországi Jabloko pártba.
2005-ben a Krokogyil című magazin egyik társtulajdonosa lett. A megújult magazin kiadását azonban 2008-ban már felfüggesztették.
2009-ben tagja a Jabloko listáján tagja lett a moszkvai önkormányzatnak. A 2011-es oroszországi parlamenti választáson 101. sorszámmal szerepelt a Jabloko listáján, de nem szerzett mandátumot. 2014 márciusában aláírta az orosz kormány krími politikája elleni tiltakozást. 2020 szeptemberében aláírta a fehéroroszországi tüntetéseket támogató levelet.
2017 novemberében lemondott a Novaja Gazeta főszerkesztői posztjáról, de 2019-ben visszatért a pozíciójába.[10][11]
2021 októberében Maria Ressa Fülöp-szigeteki származású amerikai újságírónővel együtt megkapta a Nobel-békedíjat „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele”. Muratov a díjat a Novaja Gazetának és az elhunyt újságírótársaknak, Igor Domnyikovnak, Jurij Scsekocsihinnak, Anna Politkovszkajának, Anasztaszija Baburovának, Natalja Esztyemirovának és Sztanyiszlav Markelovnak ajánlotta.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://ria.ru/20211008/muratov-1753662577.html
- ↑ Muratov and Novaya Gazeta: Russia's independent media stalwarts
- ↑ https://ос.мвд.рф/Sostav_Obshhestvennogo_soveta/Sostav/item/1347634/
- ↑ https://cpj.org/awards/2007/
- ↑ https://www.thequint.com/news/world/maria-ressa-and-dmitry-muratov-win-nobel-peace-prize-2021
- ↑ https://nv.ua/world/countries/dmitriy-muratov-i-mariya-ressa-fakty-biografii-laureatov-nobelevskoy-premii-mira-poslednie-novosti-50188290.html
- ↑ https://wan-ifra.org/golden-pen-of-freedom/
- ↑ Laila Ø. Bakken – Julia Kirsebom Thommesen: To journalister får årets Nobels fredspris. Norsk Rikskringkasting, 2021. október 8. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
- ↑ https://time.com/collection/100-most-influential-people-2022/6177747/dmitry-muratov/
- ↑ Главред «Новой газеты» покидает пост - Газета.Ru | Новости (orosz nyelven). Газета.Ru. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
- ↑ Муратов вернулся на должность главного редактора "Новой газеты" (orosz nyelven). Interfax.ru. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
- ↑ Главред «Новой газеты» Муратов стал лауреатом Нобелевской премии (orosz nyelven). РБК. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
Források[szerkesztés]
- Муратов, Дмитрий Главный редактор "Новой газеты". lenta.ru. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
- Hookway, James. „Nobel Peace Prize Awarded to Journalists Maria Ressa and Dmitry Muratov”, Wall Street Journal, 2021. október 8. (Hozzáférés: 2021. október 8.) (angol nyelvű)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Муратов, Дмитрий Андреевич című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.