Moesz Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moesz Gusztáv
Életrajzi adatok
Született1873. október 21.
Körmöcbánya
Elhunyt1946. december 8. (73 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterületbotanika, mikológia, muzeológia
Kutatási területA magyarországi mikro- és makrogombaflóra kutatója
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Moesz Gusztáv témájú médiaállományokat.

Levkóczi és késmárki Moesz Gusztáv, teljes nevén Moesz Lajos Richárd Gusztáv (Körmöcbánya, 1873. október 21. – Budapest, 1946. december 8.)[1] botanikus, mikológus, muzeológus. A magyar mikológia (gombatan) egyik legkiválóbb művelője volt, munkásságának köszönhető a magyarországi mikro- és makrogombaflóra átfogó ismerete. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Élete[szerkesztés]

Moesz Rudolf és Vogel Sarolta fiaként született. Alapfokú iskoláit Aranyosmaróton végezte, majd négy éven át a selmecbányai evangélikus líceum tanulója volt, ahol a botanikus és entomológus Cserey Adolf is tanárai közé tartozott. Később a körmöcbányai reáliskola tanulója lett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte (rövid műegyetemi kitérővel), ahol 1895-től 1899-ig Krenner József mellett az ásvány- és kőzettani tanszék tanársegédje volt. Tanári oklevelét 1897-ben szerezte meg, majd 1899-től a brassói főreáliskolában tanított természetrajzot. 1906-ban a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárához került munkatársként, 1911-től igazgatóőrként. 1907-ben a budapesti egyetemen megszerezte doktori oklevelét. A növénytár vezetője, Filarszky Nándor a gombagyűjteményt bízta a fiatal Moeszre, aki sokat dolgozott annak fejlesztésén és rendszerezésén. 1915-ben a mikológia egyetemi magántanára lett, az 1919. évi Tanácsköztársaság során pedig a budapesti egyetem Növényrendszertani Intézetének vezetőjévé nevezték ki az onnan elmozdított Tuzson János helyére. A Tanácsköztársaság bukását követően magántanári címét megvonták, de mintegy kárpótlásul 1920-ban a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnökévé választották. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának igazgatója lett, és ezt a tisztséget töltötte be 1934. évi nyugdíjba vonulásáig. A tudományos gyűjtő- és rendszerező munkát idős korában sem hanyagolta el. A második világháború végórájában nagy veszteség érte Moeszt és a magyar botanikát: a bombázások során könyvtárával és feljegyzéseivel együtt elpusztult a lakása, valamint az áldozatos munkájával bővített növénytári gombagyűjtemény is. Egyetemi tanári címét csak a második világháborút követően, 1945-ben kapta vissza. Ekkor – élete alkonyán – léphetett csak az akadémikusok sorába is. Gyomorrákban hunyt el. Felesége Grabocsay Ilona Katalin Adolfin volt.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos pályája elején főként ásványtannal és kristálytannal foglalkozott, majd a Brassón töltött években fordult érdeklődése az alsóbbrendű mikroszkopikus növények és a hidrobiológia felé. Az 1900-as években – már a növénytár munkatársaként – figyelmét kizárólag a gombáknak szentelte. Pályája során mintegy 160 gombafajt és két virágos növényt írt le. Életműve úttörő jelentőségű a mikrogombák kutatása terén, behatóan foglalkozott a gombák okozta növénybetegségekkel is (fagomba, gubacs stb.), amivel nemzetközi hírnevet szerzett magának. Gombarendszertani eredményeit az 1925–1941 között négy kötetben megjelenő, Fungi Hungariae című összefoglalásban adta közre. A Botanikai Közlemények melléklapjaként szerkesztésében jelent meg 1913–1938 között a Mykológiai Közlemények. Közleményeit rendszerint saját maga illusztrálta már az 1900-as évek elejétől fogva. A magasabb rendű növények vizsgálatával sem hagyott fel, ismertek florisztikai és növényföldrajzi tanulmányai is. Az 1910-es években Erdélyben, Bars vármegyében, a Száva mentén és Lengyelországban is botanizált, és rámutatott, hogy a Kárpátok déli előhegyein számos pannóniai xeroterm (posztglaciális melegkedvelő) növény északi elterjedési határa egybeesik a szőlőkultúra északi kiterjedésével. Moesz bekapcsolódott a magyar antibiotikumkutatásba is.

Tudományos eredményei elismeréseként 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Tiszteletére neveztek el két gombanemzetséget, valamint több növény- és állatfajt (Moesziomyces bullatus, Eriophyes moeszi stb.).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete, Brassó, 1902.
  • Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez, Budapest, 1907.
  • Néhány bevándorolt és behurcolt növényünk, Budapest, 1909.
  • A rétyi Nyír növényzete, Budapest, 1910.
  • Adatok Bars vármegye flórájához, Budapest, 1911.
  • Magyarország gombaflórája – Fungi Hungariae I–IV., Budapest, 1925–1941.
  • A házigomba és az épületek elgombásodása, Budapest, 1934.
  • Magyarország gubacsai, Budapest, 1938.
  • A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete, Debrecen, 1940.
  • Telepes növények, Budapest, 1941.
  • Budapest és környékének gombái, Budapest, 1942.
  • A gombák, Budapest, 1943.
  • A Kárpát-medence üszöggombái, Budapest, 1950. [posztumusz, Ubrizsy Gáborral]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 2439/1946. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 225–226. o.  
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 211. o. ISBN 963-9257-09-5  
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 585–586. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Moesz Gusztáv. Élet és Tudomány, 1998. 43. sz.. Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely rovata. [2010. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 9.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moesz_Gusztáv&oldid=26758491”