Ugrás a tartalomhoz

Moesz Gusztáv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moesz Gusztáv
Született1873. október 21.[1]
Körmöcbánya[1]
Elhunyt1946. december 8. (73 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGrabocsay Ilona Katalin Adolfin
Foglalkozásabotanikus, mikológus, muzeológus
Tisztségeakadémikus
IskoláiBudapesti Egyetem, tanár (1897)
Halál okagyomorrák
SírhelyeFarkasréti temető (7/11-1-58)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Moesz Gusztáv témájú médiaállományokat.

Levkóczi és késmárki Moesz Gusztáv, teljes nevén Moesz Lajos Richárd Gusztáv (Körmöcbánya, 1873. október 21.Budapest, 1946. december 8.)[4] botanikus, mikológus, muzeológus. A magyar mikológia (gombatan) egyik legkiválóbb művelője volt, munkásságának köszönhető a magyarországi mikro- és makrogombáinak átfogó ismerete. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A fajleírásokban a neve: "Moesz"

Élete

[szerkesztés]

Moesz Rudolf és Vogel Sarolta fiaként született. Alapfokú iskoláit Aranyosmaróton végezte, majd négy éven át a selmecbányai evangélikus líceum tanulója volt, ahol a botanikus és entomológus Cserey Adolf is tanárai közé tartozott. Később a körmöcbányai reáliskola tanulója lett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte (rövid műegyetemi kitérővel). A növénytan igen érdekelte, de épp annyira érdekelte az ásványok világa és a geológia. Érdeklődését észrevette és erősítette Szabó József, az ásványtan és földtan tanára. Tanári oklevelét 1897-ben szerezte meg. Szabó József halála után Krenner József tanársegédként maga mellé vette. Mellette 1895-1899-ig dolgozott, közben több kristálytani munkája is megjelent. Rombauer Emil, a brassói főreáliskola igazgatója természetrajzi tanári állásra hívta meg Brassóba, ahol 1899-1906-ig működött.[5] 1906-ban a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárához került munkatársként, 1911-től igazgatóőrként dolgozott.[6] 1907-ben a budapesti egyetemen megszerezte doktori oklevelét. A növénytár vezetője, Filarszky Nándor a gombagyűjteményt bízta a fiatal Moeszre, aki sokat dolgozott annak fejlesztésén és rendszerezésén. 1915-ben a mikológia egyetemi magántanára lett, az 1919. évi első kommunista diktatúra során pedig a budapesti egyetem Növényrendszertani Intézetének vezetőjévé nevezték ki az onnan elmozdított Tuzson János helyére. A Tanácsköztársaság bukását követően magántanári címét megvonták, de mintegy kárpótlásul 1920-ban a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnökévé választották. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának igazgatója lett, és ezt a tisztséget töltötte be 1934. évi nyugdíjba vonulásáig. A tudományos gyűjtő- és rendszerező munkát idős korában sem hanyagolta el. A második világháború végórájában nagy veszteség érte Moeszt és a magyar botanikát: a bombázások során könyvtárával és feljegyzéseivel együtt elpusztult a lakása, valamint az áldozatos munkájával bővített növénytári gombagyűjtemény is. Egyetemi tanári címét csak a második világháborút követően, 1945-ben kapta vissza. Ekkor – élete alkonyán – léphetett csak az akadémikusok sorába is. Gyomorrákban hunyt el. Felesége Grabocsay Ilona Katalin Adolfin volt.

Munkássága

[szerkesztés]

Szabó József, az ásványtan és földtan tanárának halála után Krenner József tanársegédként maga mellé vette. Mellette 1895-1899-ig dolgozott, közben több kristálytani munkája is megjelent. A brassói főreáliskola igazgatója természetrajzi tanári állásra hívta meg Brassóba, ahol 1899-1906-ig működött.Tudományos pályája elején főként ásványtannal és kristálytannal foglalkozott, majd a Brassón töltött években

A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályának munkatársai 1911-ben: Balról : Kümmerle Jenő BélaFilarszky  NándorMoesz  GusztávTimkó  GyörgyJávorka  Sándor, Szepesfalvy (Szurák) János (Pifkó Dániel 2019 közlése nyomán)

fordult érdeklődése a mikroszkopikus gombák és a hidrobiológia felé. Az 1900-as években – már a növénytár munkatársaként – figyelmét kizárólag a gombáknak szentelte. Pályája során mintegy 160 gombafajt és két virágos növényt írt le. Életműve úttörő jelentőségű a mikrogombák kutatása terén, behatóan foglalkozott a gombák okozta növénybetegségekkel is (fabontó gombák, gubacsok, üszöggombák stb.), amivel nemzetközi hírnevet szerzett magának. Gombarendszertani eredményeit az 19251941 között négy kötetben megjelenő, Fungi Hungariae című összefoglalásban adta közre. A Botanikai Közlemények melléklapjaként szerkesztésében jelent meg 19131938 között a Mykológiai Közlemények. Közleményeit rendszerint saját maga illusztrálta már az 1900-as évek elejétől fogva. A magasabb rendű növények vizsgálatával sem hagyott fel, ismertek florisztikai és növényföldrajzi tanulmányai is. Az 1910-es években Erdélyben, Bars vármegyében, a Száva mentén és Lengyelországban is botanizált, és rámutatott, hogy a Kárpátok déli előhegyein számos pannóniai xeroterm (posztglaciális melegkedvelő) növény északi elterjedési határa egybeesik a szőlőkultúra északi kiterjedésével. Moesz bekapcsolódott a magyar antibiotikum-kutatásba is.

Tudományos eredményei elismeréseként 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Tiszteletére két gombanemzetséget neveztek el, valamint több növény- Ranunculus moeszii Soó, Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 233 (1964)[7] - Moesz boglárkája; gomba- Moesziomyces bullatus /J. Schröt./ Vánky, Bot. Notiser 130(2): 133 (1977)[8] - pázsitfűfélék (Poaceae) magüszke[9]; és állatfajt - Eriophyes moeszi Rainiss, 1940 erjesztő gubacsatka[10]).

Főbb művei

[szerkesztés]

Legjelentősebb művei félkövér/dőlt jelzéssel kiemelve.

  • Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete, Brassó, 1902.
  • Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez, Budapest, 1907.
  • Néhány bevándorolt és behurcolt növényünk, Budapest, 1909.
  • A rétyi Nyír növényzete, Budapest, 1910.
  • Adatok Bars vármegye flórájához, Budapest, 1911.
  • Magyarország gombaflórája – Fungi Hungariae I–IV., Budapest, 1925–1941.(I. Myxomycetes Folia Crypt. 1925, II. Archimycetes, Phycomycetes, Ann. Mus. Nat. Hung. 1938; III. Ascomycetes, Ann. Mus. Nat. Hung. 1939; IV. Uredinae Ann. Mus. Nat. Hung. 1940, 1941)
  • A házigomba és az épületek elgombásodása, Budapest, 1934.
  • Magyarország gubacsai, Budapest, 1938.
  • A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete, Debrecen, 1940.
  • Telepes növények, Budapest, 1941.
  • Budapest és környékének gombái, Budapest, 1942.
    A gombák, Budapest, 1943.
  • A Kárpát-medence üszöggombái, Budapest, 1950. [a Szerző 1946-os halálát követően (posztumusz) sajtó alá rendszte: Ubrizsy Gábor]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 2439/1946. folyószáma alatt.
  5. Tóth Sándor: Moesz Gusztáv (Körmöcbánya, 1873. okt. 21. - Budapest, 1946 dec. 8.) https://tudosnaptar.kfki.hu/m/o/moesz/moeszpant.html
  6. PIFKÓ Dániel: 2019. Botanikai élet a dualizmus kori Magyarországon (1867–1918) II. Kulturális és tudományos intézmények. Botanikai Közlemények 106(1): 1–40 (2019) DOI: 10.17716/BotKozlem.2019.106.1.1 https://ojs.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/14342/11776
  7. Soó, R. 1964. Die Ranunculus auricomus L. emend. Korsch Artengruppe in der Flora Ungarns und Karpaten I. Acta Botanica 10(1-2): 221-237.o.
  8. Species Fungorum. Moesziomyces bullatus (Ustilaginaceae) https://www.speciesfungorum.org/Names/SynSpecies.asp?RecordID=317784
  9. Vánky Kálmán: 2004. Az üszöggombák változatos világa és új osztályozása. Moeszia-Erdélyi gombász Mycological Journal. Sepsiszentgyörgy 2:2 3-17.o.
  10. Ripka, G. 2008. Additional data to the eriophyoid mite fauna of Hungary (Acari: Prostigmata: Eriophyoidea). Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica. 43:1 143-161.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 225–226. o.  
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 211. o. ISBN 963-9257-09-5  
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 585–586. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Moesz Gusztáv. Élet és Tudomány, 1998. 43. sz.. Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely rovata. [2010. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 9.)
  • Pifkó Dániel: 2019. Botanikai élet a dualizmus kori Magyarországon (1867–1918) II. Kulturális és tudományos intézmények. Botanikai Közlemények 106(1): 1–40 (2019) DOI: 10.17716/BotKozlem.2019.106.1.1 https://ojs.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/14342/11776 (Hozzáférés: 2025. augusztus 23.)
  • Tóth Sándor: Moesz Gusztáv (Körmöcbánya, 1873. okt. 21. - Budapest, 1946 dec. 8.). https://tudosnaptar.kfki.hu/m/o/moesz/moeszpant.html (Hozzáférés: 2025. augusztus 23.)

További információk

[szerkesztés]
  • Moesz Gusztáv. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Moesz Gusztáv. sulinet.hu. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Flóránk üstököse, a magyar látonya. Legféltettebb növényritkaságaink. sulinet.hu. [2005. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Boros Ádám: Moesz Gusztáv emlékezete. Botanikai Közlemények, 47. 1958. (irodalomjegyzékkel)