Mocsári kígyófű

Mocsári kígyófű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales) Család: Kígyófűfélék (Juncaginaceae) Nemzetség: Triglochin Faj: T. palustris
Tudományos név
Triglochin palustris L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mocsári kígyófű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári kígyófű témájú médiaállományokat és Mocsári kígyófű témájú kategóriát.

A mocsári kígyófű (Triglochin palustris) a kígyófűfélék (Juncaginaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, mocsarakban, lápokon, nedves legelőkön élő mérgező növény.

Megjelenése

A mocsári kígyófű 15-30 (50) cm magas lágyszárú, évelő növény. Gyöktörzse rövid, vízszintesen kúszó, belőle 10 cm hosszú és 1 mm vastag tarackok eredhetnek. Szára egyenesen felálló, nem elágazó, tövénél kb 1 mm vastag. Tőlevelei szálasak, 10–25 cm hosszúak és 1–3 mm szélesek, csúcsuk kihegyezett. Hártyás nyelvecskéje rövid, kicsípett csúcsú.

Virágzata hosszú (kb. a szár felét kitevő), kevésvirágú, laza fürt, amelyet 30-nál kevesebb virág alkot. A virágok aprók (2-3 mm-esek), nem feltűnők, lilászöldek. A csésze- és sziromlevelek, valamint a bibék száma 3, a porzóké 6. A bibék vége fehér, pamacsszerű.

Termése 6–10 mm hosszú és 1–1,5 mm széles, szálas-hosszúkás, ékvállú, 3 rekeszű (a részterméskék alulról szétválnak).

Kromoszómaszáma 2n = 24.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegységben, a Mátrában, a Gödöllői-dombvidéken, a Dunántúli-középhegységben, a Pilisben, a Vértesben, a Bakonyban, a Bakonyalján, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön egyaránt vannak állományai.

Lápréteken, forráslápokon, szikes mocsarakban, nedves legelőkön található meg.

A növény 0,2-0,6%-nyi ciánglikozidot tartalmaz. Ha a legelő állatok elfogyasztják, hidrogén-cianid szabadul fel belőle. A mérgezés tünetei: erős szívverés, szapora légzés, bágyadtság, felfúvódás, görcsök.

• 
  Habitusa
• 
  Virágzata
• 
  Virága
• 
  Termései
• 
  Ábrázolása egy holland botanikakönyvben (1800)

Források

• mocsári kígyófű Természetvédelem.hu
• Marsh Arrow-grass NatureGate
• Slender Arrowgrass Illinois Wildflowers
• Haraszti Ede, Kalmár Zoltán: Ismerjük meg a mérgező növényeket. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája