Valódi szágópálma

Valódi szágópálma
	Valódi szágópálmák Pápua Új-Guineában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Rattanpálmaformák (Calamoideae);
Nemzetség-; csoport:	Calameae;
Alnemzetség-; csoport:	Metroxylinae;
Nemzetség:	Szágópálma (Metroxylon); (Rottb.) (1783)
Faj:	M. sagu;
Tudományos név
	Metroxylon sagu; (Rottb.) (1783)
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Sagus sagu (Rottb.) H.Karst., Ill. Repet. Pharm.-Med. Bot.: 412 (1886); ; Heterotypic Sagus genuina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792); Sagus genuina laevis Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792); Sagus genuina longispina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792); Sagus genuina sylvestris Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792); Metroxylon sago K.D.Koenig, Ann. Bot. (König & Sims) 1: 193 (1804), orth. var.; Sagus americana Poir. in J.B.A.M.de Lamarck, Encycl. 6: 395 (1805); Sagus rumphii Willd., Sp. Pl. 4: 404 (1805); Sagus inermis Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814); Sagus spinosa Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814); Sagus laevis Jack, Malayan Misc. 3: 9 (1823); Metroxylon laeve (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 215 (1838); Metroxylon longispinum (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838); Metroxylon micracanthum Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838); Metroxylon rumphii (Willd.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 214 (1838); Metroxylon hermaphroditum Hassk., Tijdschr. Natuurl. Gesch. Physiol. 9: 175 (1842); Sagus longispina (Giseke) Blume, Rumphia 2: 154 (1843); Sagus micracantha (Mart.) Blume, Rumphia 2: 153 (1843); Sagus sylvestris (Giseke) Blume, Rumphia 2: 153 (1843); Metroxylon inerme (Roxb.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845); Metroxylon sylvestre (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845); Sagus koenigii Griff., Calcutta J. Nat. Hist. 5: 19 (1845); Metroxylon oxybracteatum Warb. ex K.Schum. & Lauterb., Fl. Schutzgeb. Südsee: 202 (1900); Metroxylon squarrosum Becc., Ann. Roy. Bot. Gard. (Calcutta) 12(2): 182 (1918); Metroxylon sagu f. longispinum (Giseke) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986); Metroxylon sagu f. micracanthum (Mart.) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986); Metroxylon sagu f. tuberatum Rauwerd., Principes 30: 175 (1986); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Valódi szágópálma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szágópálma témájú médiaállományokat és Valódi szágópálma témájú kategóriát.

A valódi szágópálma (Metroxylon sagu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A valódi szágópálma Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében terjedt el; őshazája a Maluku-szigetek és Pápua Új-Guinea. Ezt a növényt betelepítették Indiába és Szamoára.

Megjelenése[szerkesztés]

Felálló törzsű, legfeljebb 20 méter magas fa. Kultúrában magassága ritkán haladja meg a 10 métert. Törzse vastag, felső részén idős levelek széles-háromszögű maradványai borítják. A levélnyél körülbelül feleolyan hosszú vagy hosszabb, mint a szárnyalt rész, olykor sötét sorokat képező tövisekkel. Az igen nagy virágzat a levélüstök felett nő. Levele szárnyalt, 5-7 méter hosszú és többnyire mereven feltörő. Az alsó levélkék lazábban állnak és jobban szétterjeszkednek, a felsők sűrűbben helyezkednek el, és inkább a levél csúcsa felé irányulnak. A 0,5-1 centiméteres virágok tömegesen, egyetlen óriási, nagyon szabályosan elágazó virágzatban nyílnak. Gömbölyded vagy tojás alakú termését sárgásbarna pikkelyek borítják sűrűn; hossza elérheti a 8 centimétert.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

A szágópálma nagyon gyorsan nő, és törzsében sok keményítőt tárol. Ezért a Csendes-óceán nyugati térségében sok helyütt alapvető élelmiszer. Felhasználásához a törzseket ledöntik, a bélrészt felaprítják, a keményítőt vízzel kiáztatják. Ha a keményítőpépet rostán keresztül forró bádoglemezre csepegtetik, úgynevezett gyöngyszágó keletkezik. A fákat körülbelül tízéves korukban vágják ki, mivel nagyon rövid életűek.

Levele értékes tetőfedő anyag. Körülbelül hét évig tart ki, tovább, mint a legtöbb más anyag.