Valódi szágópálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Valódi szágópálma
Valódi szágópálmák Pápua Új-Guineában
Valódi szágópálmák Pápua Új-Guineában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Rattanpálmaformák (Calamoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Calameae
Alnemzetség-
csoport
:
Metroxylinae
Nemzetség: Szágópálma (Metroxylon)
(Rottb.) (1783)
Faj: M. sagu
Tudományos név
Metroxylon sagu
(Rottb.) (1783)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Sagus sagu (Rottb.) H.Karst., Ill. Repet. Pharm.-Med. Bot.: 412 (1886)
  • Heterotypic
    • Sagus genuina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina laevis Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina longispina Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Sagus genuina sylvestris Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 94 (1792)
    • Metroxylon sago K.D.Koenig, Ann. Bot. (König & Sims) 1: 193 (1804), orth. var.
    • Sagus americana Poir. in J.B.A.M.de Lamarck, Encycl. 6: 395 (1805)
    • Sagus rumphii Willd., Sp. Pl. 4: 404 (1805)
    • Sagus inermis Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814)
    • Sagus spinosa Roxb., Hort. Bengal.: 68 (1814)
    • Sagus laevis Jack, Malayan Misc. 3: 9 (1823)
    • Metroxylon laeve (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 215 (1838)
    • Metroxylon longispinum (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838)
    • Metroxylon micracanthum Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 216 (1838)
    • Metroxylon rumphii (Willd.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 214 (1838)
    • Metroxylon hermaphroditum Hassk., Tijdschr. Natuurl. Gesch. Physiol. 9: 175 (1842)
    • Sagus longispina (Giseke) Blume, Rumphia 2: 154 (1843)
    • Sagus micracantha (Mart.) Blume, Rumphia 2: 153 (1843)
    • Sagus sylvestris (Giseke) Blume, Rumphia 2: 153 (1843)
    • Metroxylon inerme (Roxb.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845)
    • Metroxylon sylvestre (Giseke) Mart., Hist. Nat. Palm. 3(ed. 2): 215 (1845)
    • Sagus koenigii Griff., Calcutta J. Nat. Hist. 5: 19 (1845)
    • Metroxylon oxybracteatum Warb. ex K.Schum. & Lauterb., Fl. Schutzgeb. Südsee: 202 (1900)
    • Metroxylon squarrosum Becc., Ann. Roy. Bot. Gard. (Calcutta) 12(2): 182 (1918)
    • Metroxylon sagu f. longispinum (Giseke) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
    • Metroxylon sagu f. micracanthum (Mart.) Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
    • Metroxylon sagu f. tuberatum Rauwerd., Principes 30: 175 (1986)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Valódi szágópálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szágópálma témájú médiaállományokat és Valódi szágópálma témájú kategóriát.

A valódi szágópálma (Metroxylon sagu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A valódi szágópálma Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében terjedt el; őshazája a Maluku-szigetek és Pápua Új-Guinea. Ezt a növényt betelepítették Indiába és Szamoára.

Megjelenése[szerkesztés]

Felálló törzsű, legfeljebb 20 méter magas fa. Kultúrában magassága ritkán haladja meg a 10 métert. Törzse vastag, felső részén idős levelek széles-háromszögű maradványai borítják. A levélnyél körülbelül feleolyan hosszú vagy hosszabb, mint a szárnyalt rész, olykor sötét sorokat képező tövisekkel. Az igen nagy virágzat a levélüstök felett nő. Levele szárnyalt, 5-7 méter hosszú és többnyire mereven feltörő. Az alsó levélkék lazábban állnak és jobban szétterjeszkednek, a felsők sűrűbben helyezkednek el, és inkább a levél csúcsa felé irányulnak. A 0,5-1 centiméteres virágok tömegesen, egyetlen óriási, nagyon szabályosan elágazó virágzatban nyílnak. Gömbölyded vagy tojás alakú termését sárgásbarna pikkelyek borítják sűrűn; hossza elérheti a 8 centimétert.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

A szágópálma nagyon gyorsan nő, és törzsében sok keményítőt tárol. Ezért a Csendes-óceán nyugati térségében sok helyütt alapvető élelmiszer. Felhasználásához a törzseket ledöntik, a bélrészt felaprítják, a keményítőt vízzel kiáztatják. Ha a keményítőpépet rostán keresztül forró bádoglemezre csepegtetik, úgynevezett gyöngyszágó keletkezik. A fákat körülbelül tízéves korukban vágják ki, mivel nagyon rövid életűek.

Levele értékes tetőfedő anyag. Körülbelül hét évig tart ki, tovább, mint a legtöbb más anyag.

Életmódja[szerkesztés]

Többnyire mocsaras helyeken él. 10-15 éves korában virágzik, és utána a törzs elpusztul, de a növény tősarjakkal túlélhet.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]