Maratonfutás a nyári olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Maratoni futás a nyári olimpiai játékokon szócikkből átirányítva)
Szpirídon Lúisz, a maratoni futás első olimpiai bajnoka

A maratonfutás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett i. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára, és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maraton az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

Érdekességek a versenyszám történetéből[szerkesztés]

Az eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Szpirídon Lúisz, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.

1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.

Dorando Pietri célba érkezése az 1908. évi olimpián. A diszkvalifikált olasz versenyző másnap az angol királyi családtól fájdalomdíjként egy aranyserleget kapott.[2]

Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összeesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az egyesült államokbeli John Hayest nyilvánították bajnoknak.

Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.

1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.

Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Szon Kidzsong nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán színekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.

Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.

Az 1950-es évek legendás cseh futója, Emil Zátopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zátopek mögött alig több mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.

1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.

1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezítláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal.[3] Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.

Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az egyesült államokbeli Joan Benoit lett.

John Hayes, az 1908-as londoni olimpia győztese és a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója

2004-ben az athéni olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Mizuki Noguchi ért elsőnek célba.

Időeredmények[szerkesztés]

Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50 időeredménnyel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez, 2:09:21 másodperces eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.

A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az egyesült államokbeli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében számos alkalommal javították meg a világrekordot (l. a táblázatot lentebb). A jelenleg érvényes világcsúcsot Patrick Makau futotta a 2011. szeptember 25-i berlini maratonin 2:03:38 idővel[4]

Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 másodpercet – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 másodperc volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14 másodpercet – a japán Takahasi Naoko futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.

Részletes eredmények[szerkesztés]

Férfi maratonfutás[szerkesztés]

Éremtáblázat[szerkesztés]

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratonfutásban Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Etiópia Etiópia (ETH) 4 1 3 8
2. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 3 3 5 11
3. Franciaország Franciaország (FRA) 3 2 0 5
4. Kenya Kenya (KEN) 2 3 2 7
5. Dél-afrikai Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság (RSA) 2 2 0 4
6. Olaszország Olaszország (ITA) 2 1 1 4
7. Finnország Finnország (FIN) 2 0 3 5
8. Argentína Argentína (ARG) 2 0 0 2
NDK NDK (GDR) 2 0 0 2
10. Japán Japán (JPN)[5] 1 2 2 5
11. Dél-Korea Dél-Korea (KOR) 1 1 0 2
Görögország Görögország (GRE) 1 1 0 2
13. Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 1 0 0 1
Portugália Portugália (POR) 1 0 0 1
Uganda Uganda (UGA) 1 0 0 1
16. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 0 4 1 5
17. Marokkó Marokkó (MAR) 0 2 0 2
18. Belgium Belgium (BEL) 0 1 2 3
19. Chile Chile (CHI) 0 1 0 1
Észtország Észtország (EST) 0 1 0 1
Hollandia Hollandia (NED) 0 1 0 1
Írország Írország (IRL) 0 1 0 1
Jugoszlávia Jugoszlávia (YUG) 0 1 0 1
24. Svédország Svédország (SWE) 0 0 2 2
Új-Zéland Új-Zéland (NZL) 0 0 2 2
26. Brazília Brazília (BRA) 0 0 1 1
Dzsibuti Dzsibuti (DJI) 0 0 1 1
Magyarország Magyarország (HUN) 0 0 1 1
Németország Németország (GER) 0 0 1 1
Szovjetunió Szovjetunió (URS) 0 0 1 1
Összesen 28 28 28 84

Érmesek[szerkesztés]

  • Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.
A nyári olimpiai játékok férfi maratonfutás érmesei
Olimpia 1Aranyérem Arany idő 2Ezüstérem Ezüst idő 3Bronzérem Bronz idő
1896 Görögország Szpirídon Lúisz
Görögország (GRE)
2:58:50
(OR)[6]
Görögország Harílaosz Vaszilákosz
Görögország (GRE)
3:06:03 Magyarország Kellner Gyula
Magyarország (HUN)
3:06:35
1900 Franciaország Michel Theato
Franciaország (FRA)
2:59:45 Franciaország Emile Champion
Franciaország (FRA)
3:04:17 Svédország Ernst Fast
Svédország (SWE)
3:37:14
1904 Egyesült Államok Thomas Hicks
Egyesült Államok (USA)
3:28:53 Egyesült Államok Albert Corey
Egyesült Államok (USA)
3:34:52 Egyesült Államok Arthur Newton
Egyesült Államok (USA)
3:47:33
1908 Egyesült Államok Johnny Hayes
Egyesült Államok (USA)
2:55:19
(VR)
Fokföld Charles Hefferon
Fokföld (SAF)
2:56:06 Egyesült Államok Joseph Forshaw
Egyesült Államok (USA)
2:57:11
1912 Dél-afrikai Unió Kenneth MacArthur
Dél-afrikai Unió (SAF)
2:36:55
(OR)
Dél-afrikai Unió Christian Gitsham
Dél-afrikai Unió (SAF)
2:37:52 Egyesült Államok Gaston Strobino
Egyesült Államok (USA)
2:38:43
1920 Finnország Hannes Kolehmainen
Finnország (FIN)
2:32:36
(VR)
Észtország Juri Lossman
Észtország (EST)
2:32:49 Olaszország Valerio Arri
Olaszország (ITA)
2:36:33
1924 Finnország Albin Stenroos
Finnország (FIN)
2:41:23 Olaszország Romeo Bertini
Olaszország (ITA)
2:47:20 Egyesült Államok Clarence DeMar
Egyesült Államok (USA)
2:48:14
1928 Franciaország Boughera El Ouafi
Franciaország (FRA)
2:23:57
(OR)
Chile Miguel Plaza
Chile (CHI)
2:33:23 Finnország Martti Marttelin
Finnország (FIN)
2:35:02
1932 Argentína Juan Carlos Zabala
Argentína (ARG)
2:31:36 Nagy-Britannia Sam Ferris
Nagy-Britannia (GBR)
2:31:55 Finnország Armas Toivonen
Finnország (FIN)
2:32:12
1936 Japán Szon Gidzsong
Japán (JPN)
2:29:20 Nagy-Britannia Ernest Harper
Nagy-Britannia (GBR)
2:31:24 Japán Nam Szungnjong
Japán (JPN)
2:31:42
1948 Argentína Delfo Cabrera
Argentína (ARG)
2:34:52 Nagy-Britannia Tom Richards
Nagy-Britannia (GBR)
2:35:08 Belgium Etienne Gailly
Belgium (BEL)
2:35:34
1952 Csehszlovákia Emil Zátopek
Csehszlovákia (TCH)
2:23:04
(OR)
Franciaország Reinaldo Goron
Franciaország (FRA)
2:25:35 Svédország Gustaf Jansson
Svédország (SWE)
2:26:07
1956 Franciaország Alain Mimoun
Franciaország (FRA)
2:25:00 Jugoszlávia Franjo Mihalic
Jugoszlávia (YUG)
2:26:32 Finnország Veikko Karvonen
Finnország (FIN)
2:27:47
1960 Etiópia Abebe Bikila
Etiópia (ETI)
2:15:16
(VR)
Marokkó Rhadi Ben Abdesselem
Marokkó (MAR)
2:15:42 Új-Zéland Barry Magee
Új-Zéland (NZL)
2:17:19
1964 Etiópia Abebe Bikila
Etiópia (ETI)
2:12:12
(VR)
Nagy-Britannia Basil Heatley
Nagy-Britannia (GBI)
2:16:20 Japán Kokichi Tsuburaya
Japán (JPN)
2:16:23
1968 Etiópia Mamo Wolde
Etiópia (ETI)
2:20:27 Japán Kenji Kimihara
Japán (JPN)
2:23:31 Új-Zéland Mike Ryan
Új-Zéland (NZL)
2:23:45
1972 Egyesült Államok Frank Shorter
Egyesült Államok (USA)
2:12:20 Belgium Karel Lismont
Belgium (BEL)
2:14:32 Etiópia Mamo Wolde
Etiópia (ETH)
2:15:09
1976 NDK Waldemar Cierpinski
NDK (GDR)
2:09:55
(OR)
Egyesült Államok Frank Shorter
Egyesült Államok (USA)
2:10:46 Belgium Karel Lismont
Belgium (BEL)
2:11:13
1980 NDK Waldemar Cierpinski
NDK (GDR)
2:11:03 Hollandia Gerard Nijboer
Hollandia (HOL)
2:11:20 Szovjetunió Szatimkul Dzsumanazarov
Szovjetunió (URS)
2:11:35
1984 Portugália Carlos Lopes
Portugália (POR)
2:09:21
(OR)
Írország John Treacy
Írország (IRL)
2:09:56 Nagy-Britannia Charlie Spedding
Nagy-Britannia (GBR)
2:09:58
1988 Olaszország Gelindo Bordin
Olaszország (ITA)
2:10:32 Kenya Douglas Wakiihuri
Kenya (KEN)
2:10:47 Dzsibuti Ahmed Salah
Dzsibuti (DJI)
2:10:59
1992 Dél-Korea Hwang Young-Jo
Dél-Korea (KOR)
2:13:23 Japán Morisita Kóicsi
Japán (JPN)
2:13:45 Németország Stephan Freigang
Németország (GER)
2:14:00
1996 Dél-afrikai Köztársaság Josia Thugwane
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)
2:12:36 Dél-Korea I Bongdzsu
Dél-Korea (KOR)
2:12:39 Kenya Eric Wainaina
Kenya (KEN)
2:12:44
2000 Etiópia Gezahegne Abera
Etiópia (ETH)
2:10:11 Kenya Eric Wainaina
Kenya (KEN)
2:10:31 Etiópia Tesfaye Tola
Etiópia (ETH)
2:11:10
2004 Olaszország Stefano Baldini
Olaszország (ITA)
2:10:55 Egyesült Államok Mebrahtom Keflezighi
Egyesült Államok (USA)
2:11:29 Brazília Vanderlei de Lima
Brazília (BRA)
2:12:11
2008 Kenya Samuel Wanjiru
Kenya (KEN)
2:06:32
(OR)
Marokkó Zsavád Garíb
Marokkó (MAR)
2:07:16 Etiópia Tsegay Kebede
Etiópia (ETH)
2:10:00
2012 Uganda Stephen Kiprotich
Uganda (UGA)
2:08:01 Kenya Abel Kirui
Kenya (KEN)
2:08:27 Kenya Wilson Kipsang Kiprotich
Kenya (KEN)
2:09:37
2016 Kenya Eliud Kipchoge
Kenya (KEN)
2:08:44 Etiópia Feyisa Lilesa
Etiópia (ETH)
2:09:54 Egyesült Államok Galen Rupp
Egyesült Államok (USA)
2:10:05

Ranglista[szerkesztés]

Bajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A nyolcvanegy érmen hetvenöt sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók Olympic rings with white rims.svg
Sportoló Ország 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz Összesen
1. Abebe Bikila Etiópia Etiópia (ETH) 2 0 0 2
Waldemar Cierpinski NDK NDK (GDR) 2 0 0 2
3. Frank Shorter Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 1 1 0 2
4. Mamo Wolde Etiópia Etiópia (ETH) 1 0 1 2
5. Karel Lismont Belgium Belgium (BEL) 0 1 1 2
Eric Wainaina Kenya Kenya (KEN) 0 1 1 2

Női maratonfutás[szerkesztés]

Női marathon futó a 2016-os riói olimpián

Éremtáblázat[szerkesztés]

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratonfutásban Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Japán Japán (JPN) 2 1 1 4
2. Etiópia Etiópia (ETH) 2 0 1 3
3. Kenya Kenya (KEN) 1 3 1 5
4. Románia Románia (ROU) 1 1 0 2
5. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 1 0 1 2
Portugália Portugália (POR) 1 0 1 2
7. Egyesített Csapat Egyesített Csapat (EUN) 1 0 0 1
8. Oroszország Oroszország (RUS) 0 1 1 2
9. Ausztrália Ausztrália (AUS) 0 1 0 1
Bahrein Bahrein (BRN) 0 1 0 1
Norvégia Norvégia (NOR) 0 1 0 1
12. Kína Kína (CHN) 0 0 1 1
NDK NDK (GDR) 0 0 1 1
Új-Zéland Új-Zéland (NZL) 0 0 1 1
Összesen 9 9 9 27

Érmesek[szerkesztés]

A nyári olimpiai játékok női maratonfutás érmesei
Olimpia 1Aranyérem Arany idő 2Ezüstérem Ezüst idő 3Bronzérem Bronz idő
1984 Los Angeles Egyesült Államok Joan Benoit
Egyesült Államok (USA)
2:24:52
(OR)
Norvégia Grete Waitz
Norvégia (NOR)
2:26:18 Portugália Rosa Mota
Portugália (POR)
2:26:57
1988 Szöul Portugália Rosa Mota
Portugália (POR)
2:25:40 Ausztrália Lisa Martin
Ausztrália (AUS)
2:25:53 NDK Katrin Dörre
NDK (GDR)
2:26:21
1992 Barcelona Egyesített Csapat Valentyina Jegorova
Egyesített Csapat (EUN)
2:32:41 Japán Arimori Júko
Japán (JPN)
2:32:49 Új-Zéland Lorraine Moller
Új-Zéland (NZL)
2:33:59
1996 Atlanta Etiópia Fatuma Roba
Etiópia (ETH)
2:26:05 Oroszország Valentyina Jegorova
Oroszország (RUS)
2:28:05 Japán Arimori Júko
Japán (JPN)
2:28:39
2000 Sydney Japán Takahasi Naoko
Japán (JPN)
2:23:14
(OR)
Románia Lidia Simon
Románia (ROM)
2:23:22 Kenya Joyce Chepchumba
Kenya (KEN)
2:24:45
2004 Athén Japán Nogucsi Mizuki
Japán (JPN)
2:26:20 Kenya Catherine Ndereba
Kenya (KEN)
2:26:32 Egyesült Államok Deena Kastor
Egyesült Államok (USA)
2:27:20
2008 Peking Románia Constantina Tomescu
Románia (ROU)
2:26:44 Kenya Catherine Ndereba
Kenya (KEN)
2:27:06 Kína Csou Csun-hsziu
Kína (CHN)
2:27:07
2012 London Etiópia Tiki Gelana
Etiópia (ETH)
2:23:07
(OR)
Kenya Priscah Jeptoo
Kenya (KEN)
2:23:12 Oroszország Tatyjana Arhipova
Oroszország (RUS)
2:23:29
2016 Rio de Janeiro Kenya Jemima Sumgong
Kenya (KEN)
2:24:04 Bahrein Eunice Kirwa
Bahrein (BRN)
2:24:13 Etiópia Mare Dibaba
Etiópia (ETH)
2:24:30

Ranglista[szerkesztés]

Bajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A huszonnégy érmen húsz sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók Olympic rings with white rims.svg
Sportoló Ország 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz Összesen
1. Valentyina Jegorova Egyesített Csapat Egyesített Csapat (EUN)
Oroszország Oroszország (RUS)[7]
1 1 0 2
2. Rosa Mota Portugália Portugália (POR) 1 0 1 2
3. Catherine Ndereba Kenya Kenya (KEN) 0 2 0 2
4. Arimori Júko Japán Japán (JPN) 0 1 1 2

Magyar részvétel[szerkesztés]

Tizenkilenc alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.

A játékok történetében összesen huszonhat – tizennyolc férfi és nyolc női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.

Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést eddig Szabó Karolina az 1992. évi, illetve a legjobb időeredményt Földingné Nagy Judit a 2000. évi olimpián érte el.

Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:

(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)

Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok maratonfutás versenyein
olimpia férfi maratoni női maratoni
1896 Kellner Gyula (3. – 3:06:35)
1912 Kárpáti Ödön (31. – 3:25:22)
ifj. Ripszám Henrik (feladta)
1924 Lovas Antal (28. – 3:35:24)
Király Pál (feladta)
1928 Galambos József (49. – 3:05:58)
1948 Kiss József (19. – 2:50:20)
1952 Dobronyi József (7. – 2:28:05)
Esztergomi Mihály (21. – 2:35:10)
1960 Gerhart Hecker (feladta)
1964 Sütő József (5.2:17:56)
Pintér János (37. – 2:30:51)
1968 Tóth Gyula (24. – 2:24:49)
Mecser Lajos (feladta)
Sütő József (feladta)
1972 Tóth Gyula (27. – 2:23:00)
Szekeres Ferenc (33. – 2:25:18)
1980 Szekeres Ferenc (12. – 2:15:18)
1988 Szabó Karolina (13.2:32:26)
1992 Borka Gyula (38. – 2:20:46)
Szűcs Csaba (feladta)
Szabó Karolina (11. – 2:40:10)
1996 Földingné Nagy Judit (36. – 2:38:43)
2000 Földingné Nagy Judit (17.2:30:54)
2004 Bácskai Zsolt (feladta) Kovács Ida (60. – 3:03:21)
Rakonczai Beáta (48. – 2:49:41)
Staicu Simona (45. – 2:48:57)
2008 Rakonczai Beáta (nem ért célba)
Teveli Petra (65. – 2:48:32)
2012 Kovács Tamás (72. – 2:27:48) Erdélyi Zsófia (92. – 2:44:45)
Kálovics Anikó (95. – 2:45:55)
Rakonczai Beáta (85. – 2:41:20)
2016 Csere Gáspár (109. – 2:28:23)
Józsa Gábor (87. – 2:23:22)
Erdélyi Zsófia (52. – 2:39:04)
Papp Krisztina (65. – 2:42:03)
Szabó Tünde (83. – 2:45:37)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1896. évi olimpia óta Görögországnak sem sikerült érmet nyerni maratoni futásban
  2. A képen Pietrit egyik oldalról szócsővel a kezében a verseny eredményközlője, másik oldalról Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója, az 1908. évi olimpia szervezésének egyik közreműködője támogatja
  3. Bikila ekkor Szergej Popov 1958 óta fennálló világrekordján egy másodpercet javított
  4. Futas.net
  5. Japán egyetlen aranyérmét a koreai Szon Kidzsong nyerte, aki – mivel országa akkor japán fennhatóság alatt állt – 1936-ban Japán színeiben versenyzett.
  6. OR = olimpiai rekord, VR = világrekord
  7. Valentyina Jegorova 1992-ben az Egyesített Csapat, 1996-ban pedig Oroszország csapatának tagjaként nyert érmet.

Források[szerkesztés]